Radioaktív izotópok érkeznek a világűrből
2021-ben a kutatók radioaktív izotópok furcsa elegyét fedezték fel mélytengeri kőzetekben. Kiderült, hogy az izotópok nem a mi Naprendszerünkből, hanem a galaxis más részein felrobbant csillagokból származtak.
Találtak például a fehér törpék (vagyis életük egyik utolsó fázisában járó, kisebb tömegű csillagok) robbanásakor keletkező mangán-53-at, a szupernóvákban (a Napnál nagyobb tömegű csillagok végső, nagy robbanásakor) létrejövő vas-60-at és plutónium-244-et, amely általában akkor képződik, amikor a Világegyetem legsűrűbb égitestjei közé tartozó neutroncsillagok (a robbanás után keletkező, nagy tömegű csillagmaradványok) ütköznek össze.
Ezeknek az izotópoknak a Föld légköréből kellett leülepedniük valamikor az elmúlt néhány millió évben, de a kutatókat meglepte, hogy a három különböző robbanásból származó anyagokat nagyjából azonos kőzetrétegekben találták meg.
Ez ugyanis azt jelenti, hogy együtt érkezhettek a Földre, még ha merőben eltérő helyről indultak is.
Az izotópok galaktikus útját számítógépes modellekkel vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy a különböző kozmikus események során keletkező anyagok
mind egyetlen típusú robbanás, a szupernóva lökéshullámaival utaznak végig a galaxison.
Vagyis a különböző helyeken létrejövő izotópok végül együtt utaznak. Az így összegyűlt anyag egy része a Földön köt ki, ami megmagyarázhatja, hogy miért találták meg együtt az említett izotópokat.
Mindez nemcsak azt mutatja meg, hogyan terjednek az izotópok a galaxisban, de azt is, hogy hogyan érhetik el nagy mennyiségben az exobolygókat – vagyis a Naprendszeren túli bolygókat. Az izotóp-bőség pedig segít megállapítani, hogy egy exobolygón meg tud-e maradni a víz folyékony állapotban – ami kulcsfontosságú az élethez.
Az új eredmények segítségével azonosíthatják a Galaxis azon térségeit, ahol lakható exobolygók lehetnek.
Forrás: MTI, címlapkép: A Hubble Űrteleszkóp mozaikképe a Rák-ködről, amely egy csillag szupernóva-robbanásának hat fényév szélességű táguló maradványa, képek forrása: Wikipédia, Wikipédia, Wikimédia Commons
még több csillagászat
még több hír
