Jön vagy nem jön pásztormadár Magyarországra?
Eurázsia egyik legszebb és legtitokzatosabb madárfaja
a pásztormadár, korábbi nevén rózsaseregély gyakran évekig is hanyagol minket, máskor viszont váratlanul tömegesen jelenik meg. Valahányszor beesik néhány példány – jellemzően májusban -, feléled a remény a madárbarátokban: hátha megint lesz egy olyan év, amikor a pompás pásztormadár tömeges lesz, amikor esetleg még költi is nálunk!
2023-ban
az első pásztormadarat május 19-én Komáromban észlelték a birding.hu szerint (Pénzes László), s aztán egy ideig minden nap láttak valahol néhány példányt, elsősorban az Alföldön. Az utóbbi években május végén, június elején mindig észlelik őket, de a fészkelésük mindig elmarad.
Értékeljük, ha itt vannak! Mert nekem például annak idején, gyerekfejjel még Indiáig kellett mennem az első pásztormadarakért.
Akár jönnek, akár nem, minden év májusában, úgy május 20 körül minden madárbarátban felvetődik a kérdés: Mi lesz az idén?
Jönnek vagy nem jönnek?
A pásztormadár (Sturnus roseus) a seregély (Sturnus vulgaris) közeli rokona, voltaképp a seregély rózsaszínnel variált, bóbitás verziója. Gyakran együtt is bandázik velük. A seregélyhez hasonlóan szereti a nyílt, füves területeket, nyájak és gulyák közelségét (innen a pásztormadár elnevezés), de épp úgy, mint a seregély, rámegy a cseresznyére is.
Az egyik legkiszámíthatatlanabb faj, melynek mozgása sok kérdést vet fel.
Mivel nagy sáskapusztító, invázióit a sáskajárásokhoz igyekeznek kötni, de biztosat erről még nem tudunk. Gyakran hosszú évekig szinte teljesen kimarad, átvonulók sincsenek vagy csak nagyon kevesen. Évtizedek is elmúlhatnak úgy, hogy nálunk nem költenek. Költésre csak az inváziós években számíthatunk, mivel kolóniákban telepszik meg, s nem magányos párokban.
Rendszertelenségét jól illusztrálja, ha megnézzük, hogy a 20. század során mikor voltak jelentős beözönlései és költése is:
1907-1909 | 1924-1925 | 1932-1933 | 1947-1949 | 1953-1955 | 1961 | 1994-1995.
1961 és 1994 között tehát 33 éves szünetet tartottak, mondhatni: erősen hanyagoltak minket.
Szórványosan akkor is előfordult,
de inváziót és fészkelést nem produkált. Ugyanakkor – és ez talán az egyik legérdekesebb, ebben a madárban – a vonulás menetében észvesztően pontos. Mindig májusban érkezik, és sok év átlagában május 20-25. között. S lőn csoda, az idén is! Viszont az, hogy jön-e egyáltalán, az totálisan bizonytalan. Ahogy az is, hogy amikor jön, marad-e.
A leggyakoribb forgatókönyv szerint
május végén megjelenik nálunk, aztán úgy eltűnik, mint a kámfor. Nyomtalanul, se költés, se semmi, mintha itt sem jártak volna.
Joggal kérdezhetnénk, hogy akkor egyáltalán minek jön ide? Arra az 1-2 hétre. Ha viszont marad, akkor nem lacafacázik, már június elején fészkelésbe kezd.
Az elterjedési térképét nézve láthatjátok, hogy nem akármilyen távolságból érkeznek.
A pásztormadár nagyon bonyolult,
számunkra és a tudomány számára is nehezen átlátható stratégiát követ.
Összehasonlításul a seregély menetrendje ez:
- Február végén, március elején megérkezik, március végére – áprilisra a csapatok párokra szakadnak, megkezdődik a költés, s május végén – június elején kirepülnek az első fiókák.
Ezzel szemben a pásztormadár
esetében az alábbiak történhetnek bármelyik évben:
- Egy szem pásztormadár sem érkezik
- Néhány madár felbukkan május végén
- Kisebb csapatai sokfelé felbukkannak május 20 és június eleje között, ám azok hamarosan nyomtalanul felszívódnak
- Nagy számban özönlik be május végén, ennek ellenére nem költ – június elején lelécelnek
- Nagy számban özönlik be május végén, és költ is (1994-ben nem kevesebb, mint 1700 pár!), költés után azonban viszonylag gyorsan lelépnek a költő öregekből és frissen kirepült fiatalokból álló, néha ezres nagyságrendű csapatok.
Összefoglalva:
szemben a seregély – és a legtöbb költő madárfajra jellemző – egyetlen forgatókönyvvel, a pásztormadár legalább 5 forgatókönyvvel dolgozik.
Csak épp még nem tudni, hogy milyen alapon dönt hol az egyik, hol a másik mellett.
Azontúl, hogy elképesztően szép madár, az egyik legérdekesebb is.
Nincs év, hogy ne remélnénk: előbb-utóbb megint tömegesen költ majd nálunk, mondjuk a Hortobágyon. Az lenne a legjobb, de ha csak egy májusi villámlátogatást könyvelhetünk el májusban, annak is örülünk.
Május 20. után figyeljük a seregélycsapatokat, hátha ott vannak közöttük a pásztormadarak is!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több madár
Ó, de örülnék ha újra itt is jönnének, bár még nem érik az eper, sem a szomszédban a cseresznye, de hátha rábuknának a csupasz csigákra. 😀 😀 Mert sem rigók, sem a seregélyek, de még a gólyák sem gyérítik.
Nem emlékszem: neked végül meglett a pásztormadár vagy nem?
Itt voltak az eperfán, Endre figyelte őket, berohantam a fényképezőgépért, közben áthúztak a szomszéd cseresznyefájára, mert már piroslott a cseri, ők pedig, mire átértem, elhajtották, mint a seregélyeket. Tovább pedig nem volt lábam futni. 🙁
Szóval igen is, meg nem is. 🙂 🙁
Talán ez 2 éve volt, vagy 3, már nem is tudom, de akkor voltak erre mások szerint is.
Kiszámíthatatlan, emberi elmével, de nagyon szép és igazi egyéniség.
Jól mondod, “emberi elmével” – könnyen lehet, hogy van ebben logika, csak nem látjuk (még) 🙂
Igen, így gondoltam.
Érdekes a diskurációtok!
“emberi elmével” , “van ebben logika, csak nem látjuk (még) “.
Az évszámokat, amiket említettél ‘Cen, bárhogyan próbálom megközelíteni, én sajnos semmi logikát nem látok benne! Nincsen “emberi elmém” ezek szerint, de reménykedjünk, hogy az idén hátha sikerül!!!
Üdv: Gyöngyi ( “a szomszédból” )