Őzbak és róka váratlan találkozása | Vadkamera
Úgy tűnik sajnos, hogy ma már nem tudjuk kapcsolni az élő adást a rezervátumból. Nem mintha feladtuk volna a kísérletezést. Mara most egy laptop helyett egy tablettel próbálkozik, hátha azon sikerült összekapcsolni Fantombikát a Youtube-csatornánkkal. Szusszantunk egy kicsit így estefelé, vacsora, egy narancslé, meg egy kávé, és megyünk tovább, de mivel elmúlt már 21:00 óra, egyre kisebb az esély, hogy még ma sikerül összehozni a produkciót. Bár a szavasok bőgését már a bezárt ablakon át is hallani. Szóval gépet kell cserélnünk és segédprogramot is. Mi sem gondoltuk, hogy ez ennyire bonyolult, de sebaj: csak egyszer kell megoldani mindezt, aztán már lehet a napi rutin része is az élő adások elindítása.
Az előző posztban már írtam, hogy ma munkába állt a második kameránk is (Jégmadár), aki közvetítésre ugyan nem képes, de minden korábbinál nagyobb felbontású (8K) képek/videók készítésére viszont igen. A Bikafa-sánc végén áll és a patakpart felé néz, mivel a nyomok alapján egy titokzatos nagytermetű bika a sáncon szokott sétálgatni, immár 4-5 hete. Azt reméljük, hogy Jégmadár majd felveszi. Az első felvételt rólam készítette, ahogyan azt délután írtam már, de azóta küldött új videót is, egy őzsutáról, aki a Bikafa-sáncon jött ki a patakparti sétányról, majd északnak fordult a Kisberek felé.
A vadkamerák nemcsak sok adatot szolgáltatnak
a nálunk élő vadak állományáról, nemcsak új fajokat vehetnek fel, vagy ritka fajokról szolgáltatnak fontos információt, hanem rendszeresen vesznek majd fel érdekes jeleneteket is. És bár még csak a rendszerünk felállításának első lépéseinél tartunk, máris láttunk jó pár érdekes akciót. Tegnap éjjel például szemtanúi voltunk egy olyan jelenetnek, ami két szempontból is érdekes.
A Sakál-tóka kiszáradt medrénél, a Sakál-sáncon váratlanul összetalálkozott egy róka és egy őzbak. A találkozásuk, mivel mindketten meglepődtek, hisz a sánc miatt csak akkor pillantották meg egymást, amikor már szinte ütköztek, rendkívül mulatságos volt. Végül az őz legyőzve az első ijedtséget és a rókát elhessentve csak azért is átkelt a Sakál-tóka medrén.
Ami miatt ez a felvétel még érdekes, az a bak agancsa.
Tudni érdemes, hogy míg gímszarvasban rendkívül erősek vagyunk, nemcsak sok, hanem világviszonylatban is igen erős szarvasállomány él a rezervátum tágabb környékén, addig az őzeink kicsit „gyengék”. Nemigen fordulnak elő errefelé igazán pompás, erőteljes agancsot hordó bakok. Mi legalábbis 25 év alatt egyszer sem láttunk a területen „nagy bakot”. A felvételen felbukkanó bak viszont kimondottan erőteljesnek tűnik. Pár pillanatra az a benyomás támadhat, hogy akár kapitális bakról is szó lehet. Sajnos nem állt meg elég hosszú időre és ideális távolságban ahhoz, hogy a vadkamera értékelhető képet készítsen róla, és tisztán lássuk az agancsot. Viszont reméljük, hogy a kamerázás intenzitásának növekedésével és a professzionális vadrét elkészítésével előbb-utóbb, remélhetően záros határidőn belül újra láthatjuk, és akkor már egy szép felvételen. Jó esélyeink vannak arra tehát, hogy hamarosan előkerül a rezervátum történetének legszebb bakocskája.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Borítókép: Kronevetter Tamás
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Tündéri jelenet a vadonban 🦌🦊
Imádom. <3
Úgy gondolom mindenki szívesen megnézi a felvételeket utólag is, ha élőben nem sikerül!
Ez a találkozás is élmény, bármikor nézem. 🙂