Összegezték, mit tudunk eddig a Covidról
Zsichla Levente, az ELTE biológia szakának hallgatója és témavezetője, Müller Viktor, a TTK Biológiai Intézetének docense több mint ezer tanulmányt elemeztek, hogy átfogó képet adjanak arról, milyen folyamatok hogyan befolyásolják a Covid-19 súlyosságát.
Részletesen vizsgálták a demográfiai tényezők szerepét (életkor, nem illetve terhesség), a betegség kölcsönhatásait más háttérbetegségekkel, valamint a genetikai tényezők, az életmód és a kialakult immunmemória befolyását. Ezen túl áttekintették a koronavírus genetikai változatosságának, valamint az olyan környezeti tényezőknek a hatását, mint a légszennyezés és a társadalmi-gazdasági helyzet.
A kockázati tényezők
Az életkor
Vizsgálatukban megerősítették, amit eddig is feltételeztek a kutatók, hogy a magas életkor a Covid-19-hez köthető halálozás legerősebb kockázati tényezői közé tartozik.
Felnőtteknél a halálozás kockázata körülbelül minden hat-hét életévente megduplázódik, és az első hullámban a 65 és 75 év közötti korosztálynál már meghaladta az egy százalékot.
Krónikus betegségek
A jelenségért felelős lehet a tüdő szöveteinek és az immunrendszernek az öregedése, és a korral járó steril szisztémás gyulladási szint megemelkedése is.
A krónikus betegségek egy része is növeli a súlyos Covid-19 kockázatát, ugyanakkor akadnak kivételek és ellentmondásos esetek.
Míg az elhízás, a cukorbetegség, a magasvérnyomás-betegség, a krónikus vesebetegség, illetve szív- és érrendszeri megbetegedések biztosan kockázatnövelő rizikófaktornak számítanak,
addig több immunológiai, neurológiai és mentális megbetegedés esetén az eredmények a mai napig nem egyöntetűek. A tüdőbetegségeken belül is akad ilyen ellentmondás.
Nemi különbségek
A férfiak körülbelül kétszer magasabb kockázattal érintettek a súlyos kimenetelű Covid-19 fertőzésben életkortól függetlenül is.
De mivel hasonló összefüggést más vírusos légúti megbetegedések, például influenza és fertőző tüdőgyulladás esetén is mutattak ki, ennek a mechanizmusa valószínűleg nem kizárólag a Covid-19-re jellemző. Több X-kromoszómához köthető gén szerepe és más, az immunrendszerben kulcsszerepet betöltő gén eltérő kifejeződése húzódhat meg a jelenség hátterében.
A nők körében a súlyos kimenetelű Covid-19 betegség kockázata kisebb, mégis nagyobb arányban megfigyelhető a poszt-Covid-19 szindróma kialakulása.
A terhesség pedig külön kockázati tényezőt jelent, és akik várandósan fertőződtek meg meg, azoknál gyakrabban alakult ki terhességi magasvérnyomás-betegség, gyakrabban kerültek intenzív osztályra, és a következmények a magzatot/csecsemőt is érinthetik.
Társadalmi és környezeti tényezők
Több országban is kimutatták, hogy a rossz társadalmi-gazdasági helyzet, így a szegénység, a rossz lakhatási körülmények vagy az etnikai kisebbséghez tartozás is kockázati tényező, míg a rendszeres fizikai aktivitás és az egészséges táplálkozás jótékony hatással van az általános egészségre és a Covid-19 kimenetelére is. A túlzott alkoholfogyasztás növeli a súlyos betegség kockázatát, de
továbbra sincs egyértelmű válasz arra, hogy hogyan befolyásolja a dohányzás a fertőzés klinikai kimenetelét, viszont egyre több kutatás tár fel összefüggést a nagy koncentrációjú szállópornak való hosszútávú kitettség és a súlyos lefolyás között.
Ez a feltételezés már az első hullám idején napvilágot látott annak a kérdésnek a kapcsán, hogy vajon miért volt olyan súlyos a járvány Észak-Olaszországban akár más olasz régiókhoz képest is. Az akkori hipotézis szerint az ottani, ipari környezetből adódó nagy légszennyezettség súlyosbíthatta a fertőzöttek állapotát.
Forrás: MTI, képek: Unsplash
még több tudomány
még több hír
