Véget ért egy országos agykutatási program
Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program (NAP 3.0); a több mint három éven át tartó kutatási együttműködésben 38 kutatócsoport vett részt az ország 10 különböző intézményéből.
A Nusser Zoltán akadémikus által irányított NAP 3.0 konzorciumban 10 intézmény – köztük a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, a Természettudományi és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Nyírő Gyula OPAI – összesen 38 kutatócsoportja dolgozott együtt.
A molekuláris folyamatoktól az idegrendszeri hálózatokig
A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával megvalósuló program az alapkutatástól a klinikai vizsgálatokig az agykutatás teljes spektrumát lefedte a molekuláris folyamatoktól az idegrendszeri hálózatokig.
A kutatók célja az idegrendszer működésének megértése, valamint a neurológiai és pszichiátriai betegségek kialakulásában szerepet játszó sejtes és hálózati folyamatok feltárása volt.
A program nemzetközi súlyát jelzi, hogy a kutatók 389 közleményt jegyeztek a legmagasabb (D1) kategóriájú, és 473-at Q1-es besorolású szakfolyóiratokban, többek között a Science, a Nature Communications és a Nature Neuroscience hasábjain.
A kiemelt eredmények között szerepelnek
az ELTE etológusainak a kutyák viselkedésével kapcsolatos, a Science-ben publikált felfedezései, valamint a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatóinak munkája, akik egy korábban ismeretlen, a jutalmazórendszerben kulcsszerepet játszó agytörzsi területet azonosítottak. A felfedezést ugyancsak a Science publikálta.
Szintén a KOKI munkatársai tárták fel a COVID-19 fertőzés idegrendszeri hatásait. Az eredményeik rávilágítottak a mikrogliális diszfunkció kialakulására, valamint a gyulladt agyterületeken megfigyelhető szinapszisvesztés és mielinkárosodás összefüggéseire. A TTK-ban pedig az ADHD neurobiológiai hátterét vizsgálták serdülők körében, különös hangsúlyt helyezve az alvás élettani szerepére. A kutatás kimutatta, hogy az alvás alatti NREM (non-REM) lassú hullámaktivitás érzékenyen tükrözi az ADHD súlyosságát és gyógyszeres kezelés mellett normalizálódik.
A program során több új együttműködés is létrejött a konzorciumi intézmények között, amelyek olyan társadalmi és orvosbiológiai szempontból kiemelkedően fontos problémák megoldását célozzák, mint például az Alzheimer-kór korai diagnosztikája vagy az agyi iszkémiában szerepet játszó terápiás célpontok azonosítása. A kutatások elősegítették az állatkísérletekből származó eredmények humán klinikai hasznosítását is.
A NAP 3.0 hivatalosan 2026. augusztus 31-én zárul, a program eredményeit pénteken mutatták be az Agykutatás Hete országos rendezvénysorozat keretében.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Borítókép: Unsplash
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több agykutatás
