Ókori festékgyárat találtak Haifa partjainál
A Tel Szikmona nevű, Haifa közelében fekvő régészeti lelőhelyen egy minden eddig felleltnél régebbi festékgyárat találtak. Ezen a helyen a Bibliából is ismert királyi bíbor (héberül: argaman) és kék (thelet) színű festékeket állították elő tengeri csigák mirígyeiből. Ezzel először találtak bizonyítékot a bibliai időkben folytatott ipari festékgyártásra Izrael területén.
Az ásatásokon számos festékgyártó eszközt és kerámiát találtak. Ezek alapján több száz éven át működhetett a gyár, az i.e. 1100 -tól az i. e. VI. századig – vagyis valószínűleg az i. e. 586-ban történt babiloni hódításig, amelyben lerombolták a térség gazdaságát és Jeruzsálem első szentélyét.
Tel Szikmona
területét már az 1960-as években elkezdték feltárni, és késő bronzkori (i. e. 1500-1150) valamint bizánci kori (i. sz. IV.-VII. század) leletekre bukkantak.
Golan Salvi professzor, a haifai egyetem feltárásokat vezető kutatója újraértékelte a korábban előkerült tárgyakat is. Meglátása szerint a festékgyár termékei valószínűleg eljutottak a jeruzsálemi Első Szentélybe is, mert a bíbor és a kék festék fontos szerepet játszott a szertartásokban és a papi öltözékekben.
A festéket háromféle tengeri csiga mirigyeiből nyerték ki, akiknek a Tel Szikmona melletti sziklás tengerfenék ideális élőhelyet nyújtott. Ez biztosította a szükséges nyersanyag állandó utánpótlását.
„A vaskor elején (kb. i. e. XII. században) Tel Szikmona kis föníciai falu volt, amely már foglalkozott bíborfesték-készítéssel, de még nem ipari méretekben”- közölte Salvi, aki szerint az i. e. IX. századtól a településen nem laktak, hanem egy védőfallal körülvett ipari központtá alakították át, vélhetően a festékgyártás érdekében.
Mózes öt könyve
többször említi ezeket a színeket, például az imaköpeny rojtjának thelet-kéknek kellett lennie, de a babiloni fogság után feledésbe merült a festék eredete, és évszázadokig szimbolikussá lett a jelentése.
A festékgyártás bonyolult és munkaigényes folyamat volt, különleges technikai tudást igényelt. Egy családi műhelynél nagyobb infrastruktúrára volt szükség. Az ipari telep ennek megfelelően jól szervezett volt. A lelőhelyen több tucat csigahéjat, lyukas edényt és kőedényt találtak, és egy kerámiaedényben valódi bíbor festékmaradványt is azonosítottak.
„Ez nem csak legenda – ez az anyag valóban létezett, és most végre meg is találtuk” – mondta Ajelet Gilboa, régész. A feltárás új fényt vethet a bibliai szövegekre is, mivel megerősíti, hogy a szövegekben említett színek és rituálék technikailag és gazdaságilag is megvalósíthatók voltak már abban a korban.
Forrás: MTI | Borítókép: Unsplash
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több szín
De érdekes- mint az egyiptomi lapis lazuli a kék kőből nyert festék, a kedvenc kék színem. A piramisokban talált scarabeus amulett is ilyen kék volt. Állítólag a torok csakrát is tisztítja:-)) szóval mágikus szín, akárcsak az imaköpeny rojtjának thelet kék színe.