A nyílt vízi úszás olimpiai bajnoka nem bízik a Szajnában
Az olimpiai készülődés kapcsán találgatni kezdtük, vajon mit szólnak az úszók ahhoz, hogy a vitatott vízminőségű Szajnában kell megmártózniuk. Most megérkezett az első reakció, méghozzá a nyílt vízi úszás holland női olimpiai bajnokától, Sharon van Rouwendaaltól. A sportoló azt mondta, antibiotikumot szándékozik szedni, mielőtt a Szajnában nekivágna a 10 kilométeres ötkarikás távnak.
“A start előtt néhány nappal beveszek egy kis adag antibiotikumot megelőző intézkedésként, ami segít megelőzni a hasmenést” – mondta a 2016-os riói játékokon aranyérmes, 2021-ben, Tokióban pedig második helyezést elért vízi maratonista.
A 30 éves Van Rouwendaal az olimpiai dobogós helyezések mellett a különböző távokon (5, 10 és 25 kilométer) egyéniben összesen tíz világbajnoki érmet, közte három aranyat szerzett. Európa-bajnoki medálból tizenegyet érdemelt ki, ezek közül hat az egyéni arany, melyből hármat-hármat szerzett öt és tíz kilométeren.
A Holland Triatlon Szövetség ugyancsak antibiotikum szedését javasolja a versenyzőinek, akiknek sportáguk úszásrészét szintén a Szajnában tervezik a házigazdák lebonyolítani. A triatlonosok válogatottjának edzője, Marcel Wood szerint a vízminőség mindig is gondot okozott az olimpiákon, de a bajt minden alkalommal elkerülték, így a szakember abban reménykedik, hogy a párizsi viadalok idején is kellően tiszta lesz a folyó vize.
Korábban Párizs polgármestere, előtte pedig a francia sportminiszter is megmártózott a Szajnában, és rövid ideig úszkált is benne, bizonyítandó, hogy a folyó alkalmas az úszóversenyek megrendezésére. Ugyanakkor a szennyezettséget mérő vizsgálatok többnyire nyugtalanító végeredménnyel szolgáltak, így kérdés, hogy a Szajna mennyire lesz majd valóban tiszta, és az egészségre kevésbé ártalmas a nyílt víziek és a triatlonosok viadalai idején.
Eközben világszerte egyre több problémát okoznak az antibiotikum-rezisztens fertőzések, és az általuk okozott megbetegedések 2050-re vezető halálokká válhatnak a világon.
Forrás: MTI, címlapkép: Sharon van Rouwendaalt 2016-ban Rióban, forrás: Jonas de Carvalho/Wikimedia
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több Szajna
Arra nem tért ki, hogy Rioban is szedett-e antibiotikumot preventív céllal, de gondolom, már rutinja van ebben is.
Le a kalappal!
Gyakorlatias megoldás, de azért szomorú, hogy ilyen “rutinokra” kényszerítik a sportolókat ahelyett, hogy egyszerűen tisztább vizű folyókat választanának.
Érthetetlen miért ott kell úszniuk, miért nem jó a Rhone, csodás folyó, igaz nem Párizs szivében folyik, de egy olimpián sem ragaszkodtak egy szűk területhez.
És itt sem ragaszkodnak, még a francia tengerentúli területeken is lesznek versenyek, szóval választék lett volna.
Az a sportoló aki antibiotikumot vesz be megelőzésként vsz. nem tudja mekkora bajt csinál a testében , ha majd egyszer beteg lesz. A multirezisztens törzsekbe belehalnak az emberek , a legtöbb azért van, mert folyamatosan kapják pl. a multikban vásárolható húsokkkal(hiába vannak előírások az antib.tartalmat illetően), meg szíre – szóra felírnak mindent- hallom a gyerekes kollégáimtól (is)hőemelkedése van a gyereknek ?-gyerünk adjuk be az antibiotikumot, amit aztán nem adnak végig, mert jobban lesz- ha már elkezdték . Verébre ágyúval tartja a mondás- régen volt egy antibiotikum a jó kis Vegacillin, majd később az Maripen, meg a Tetrán, aztán hirtelen elárasztotta a világot a rengeteg új széles spektrumú gyógyszer, amit boldog boldogtalannak felírnak. Az egyik kollégámat majdnem sikerült eltenni a láb alól a kórházi MRSA fertőzéssel egy szimpla beavatkozást követően. 57 napig küzdöttek érte- megmenekült a szepszisből. Szóval szennyezett vízben úszni ahol toxicus E.coli is lehet az szándékos veszélyeztetés. Amúgy meg mit vesz be megelőzésre? Rá kell bízni a testére beteg lesz e egyáltalán, ha már vállalta a kockázatot a versenyezéssel. A kizsigerelt test esendő, a sportolók meg az olimpiai hajrában biztosan szélsőségesen megterhelik magukat. Nagyon kíváncsian várom mi lesz. Eszembe jutnak a regények amik a csatorna nélküli Párizsról szóltak, amikor a fekáliás szennyvíz egyenesen a Szajnába ment, vagy zutty kiöntötték a bilit, vagy a vödröt az utcára.Csak remélni lehet, hogy tényleg elég tiszta mára a folyó.
Bizony, az antibiotikum nem játék, mégis sokan nem veszik komolyan. Bevallom, én is jártam már úgy, hogy nem szedtem végig még, amikor még egyáltalán kiváltottam ilyesmit. Nekem is mindig maripent írt fel az orvos, egy idő után már nem váltottam ki. Szerencsére, le is kipogom, sosem voltam gyakran beteg.
Ami még elgondolkodtatott, hogy miért volt egy időben ennyire egyértelmű, hogy minden szennyezés, szemét és tárgy, ami már nem kell, mehet nyugodtan a folyókba. Minden városban ezt csinálták Angliától Magyarországig. Plusz a Szajnába még minden olyan tárgyat is bedobáltak, ami már nem kellett, de e tekintetben a Duna sem panaszkodhat. A sírkövekről már esett szó, aztán a ’70-es évek végén egy fotós azt találta ki, hogy évente “Bedobás” címmel eseményt rendez, amelyen ő és a barátai a Dunába dobják a feleslegessé vált tárgyaikat.
A párizsi csatornázáshoz meg még annyit, hogy amikor elkészültek a csatornák, azok is a jól bevált Szajnába vezették a szennyvizet..
Nem irigylem a sportolókat. ☹
Vajon lesz-e olyan, akinek fontosabb az egészsége, és inkább nem indul?
Ahogy mostanában sorra derülnek ki abúzusok az élsportolókról, évek óta elhallgatott szörnyűségek kerülnek napvilágra, kiszolgàltatva perverz v. “csak” brutális edzőknek, masszőröknek – remélem, utóbbiak az elenyésző kissebbsèg-, embertelen, hogy milyen hatalmas munkát, erőfeszítést vállalnak fel a sikerért.
Ez nekem is kérdés. Tényleg, mindent és bármit a sikerért..gondolom, ha valaki már odáig eljutott, hogy indulhat az olimpián, már addig is talán sok egészségkárosítás révén, nem fogja egy ilyen “bagatell” dolog miatt kihagyni a lehetőséget. Itt a szervezők felelőssége is óriási, de nem a saját bőrüket viszik vásárra.
Én is így gondolom.
Ebben igazad van, Mara! Valószínű hogy senki nem fogja a befektetett rengeteg munkat veszni hagyni. Lesz ami lesz!