Növénymatuzsálemek: Tudtad, hogy többezer éves páfrányok és füvek élnek nálunk?
Sokan hallottunk már óriástörzsű, hatalmas fákról,
melyek életkora a 3000-4000 évet is meghaladhatja. Ilyen például az óriás mamutfenyő Kaliforniában, vagy a simatűjű szálkásfenyő Nevadában. Kevesen tudják azonban, hogy az életkor bajnokai nem ezek a felfelé törekvő óriások, hanem a jóval szerényebb külsejű, földközelben kúszó klonális növények. A klonális növényekben a genetikai értelemben vett egyed “eldobható részekből” (modulokból) áll. E modulok folyamatosan keletkeznek és pusztulnak, miközben maga a klón egyre nagyobb területet hódít meg, és rendkívül magas életkort érhet el. Például a kreozót nevű sivatagi cserjének kb. 10 000 éves példánya is ismeretes.
A növényvilág gazdagon kínálja a példákat a többezer éves klónokra, s nem is kell egzotikus tájakra utaznunk, hogy ilyen fajokkal találkozzunk. A hazánkban is élő saspáfrány, vagy egyes fűfélék körében is találtak ezer év körüli életkorú példányokat.
Nagy kihívás azonban, hogy hogyan határozzuk meg az életkort,
hiszen “eldobható” mivoltuk miatt egy nagy klónban az idősebb modulok már elpusztultak. A klón felszakadozhat, s egyes részei távol kerülnek egymástól. Ilyenkor az első lépés a genetikailag azonos modulok azonosítása molekuláris genetikai módszerekkel. A klón növekedési formájának ismeretében ezután következtetni lehet arra, hogy legalább mennyi idő kellett ahhoz, hogy a növény az adott távolságot megtegye. Ehhez hasznos segítséget nyújt a számítógépes modellezés, mert segítségével ki lehet találni, hogy a fajra jellemző növekedési szabályok mellett hogyan terjed a klón.
Oborny Beáta és munkatársai a Trends in Ecology and Evolution című folyóirattól kaptak felkérést arra, hogy foglalják össze a klónok életkor-meghatározásának módszereit. A nemzetközi kutatócsoportban elméleti modellező, növénymorfológus és genetikus dolgozott együtt. Közleményükben nemcsak egy járható utat mutattak be az életkor becslésére, hanem arra is rámutattak, mely esetekben nem érdemes próbálkozni a kormeghatározással. Mindez nem csak a növényi “Matuzsálemek” felkutatása végett érdekes, hanem általában véve is fontos a klonális növénypopulációk életkor-eloszlásának megismeréséhez.
Publikáció:
Determining the age of clonal plants: challenges and prospects. Trends in Ecology and Evolution 3531: 1-12.
Klimesova, J., Mraz, P., Oborny, B., Harris, T., Santos da Silva, G., Ferraro, A., Dolezal, J., Millan, M. (2025) https://doi.org/10.1016/j.tree.2025.10.010
A borítóképen látható fűzfa a rezervátumunk határától mindössze 15 méterre található egy égerláperdőben; időnként kidől, de az ágairól és a törzsről újra és újra legyökerezik; ily módon – vélhetően – már hosszú évszázadok vagy évezredek óta „vándorol” a völgyben, holott a faj alapvetően rövid életű; ezzel a megújulási képességgel viszont gyakorlatilag halhatatlan. | Fotó: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: Ökológiai Kutatóközpont, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat. | Illusztrációk: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több természet
Ikonikus az az emlékezetes égerláperdőben készült fotó, a történelem előtti időket idézi.
A címet olvasva találgatni kezdtem, hogy mit jelenthet a benne szereplő „nálunk”.
Attól függ, ki a cikk szerzője: ha Infodemon, akkor Magyarország, ha Centauri, akkor a rezervátum. 🙂
nah én is kiszùrtam ezt😍még a végén az is kuderül Infodemon is Centauri😍. Amùgy Majkon a kamalduliak parkjàban mutattak egy 600 éves mamutfenyőt. Ùgy emlékszem a sooroni Erzsébet kertben is van egy több szàz éves fenyőfa, egyszer még fotòzkodtunk is alatta. Illetve olvastam olyan cikjet, hogy az örök tùlélő ginko🥰
Ebben az esetben Magyarország, bár én is elgondolkodtam, hogy vajon a fűféléink vagy a patak mentén a sásfélék között lehetnek-e olyan fajok/egyedek, akik többezer évesek?
Nekem is eszembe jutott!
Még egy dolog, amit kutatni lehet. 🙂
Bár nem a növények koráról, hanem titkos kommunikációjáról fog beszélgetni Fridi a podcastjában holnap este 8- tól.
A fák titkos nyelve könyv:-)))
úgy rémlik, hogy ez az a könyv, ami ajándékba kapott Cen’, vajon azóta elolvasta-e?
Peter Vohlebben A fák titkos élete- bocs elírtam fentebb. Igen egyszer mondta, amikor ilyen téma volt, hogy adós az elolvasással.
Fridi Martin Heinével fog beszélgetni.
Azt is olvastam egyszer valahol, hogy a baobabfa elérheti átlagosan az 1000-1500 évet is, de lehetnek akár 4000-5000 éves példányok is. Ez a majomkenyérfa, ami Afrikában azért fontos, mert vizet tárol.