Nem provokálnak a hírhedt gyémánttal a britek
Aligha létezik híresebb és hevesebb vitákat kiváltó gyémánt, mint a Koh-i-Noor, amelyet jelenleg a brit koronaékszerek között őriznek. A drágakő eredete homályba vész, azonban sokat tudunk zivataros történetéről. Például azt, hogy 1849-ben került a britekhez Indiában, miután elfoglalták Pandzsáb államot. A hivatalos verzió szerint “ajándékként” kapta a Brit Kelet-Indiai Társaság révén a helyi brit főkormányzó, India azonban ezt nem így gondolja, és évtizedek óta visszaköveteli a drágakövet. A gyémánt átadását Indiában még ma is a nemzeti önérzet megtaposásaként tartják számon.
Ugyanis valójában az történt, hogy egy mindössze tízéves uralkodótól, Duleep Singh-től csikarták ki a hatalmi szimbólumként is szolgáló ékkövet. Miután édesanyját, Rani Jindant bebörtönözték, a fiút arra kényszerítették, hogy írjon alá egy jogi dokumentumot a gyémánt átadásától.
A kincs így került a brit uralkodókhoz, jelenleg pedig London ősi erődjében, a Towerben őrzik, ahonnan legutóbb több mint húsz éve, a 2002-ben elhunyt anyakirálynő búcsúszertartására vették elő, hogy a Westminsterben felravatalozott koporsóra helyezzék. A gyémánt először Viktória királynő egyik ünnepi kitűzőjét ékesítette, majd a női koronákat kezdték díszíteni vele.
A gyémánt a koronákban
1911-ben belefoglalták V. György király felesége, Mária királynő fejdíszébe, majd 1937-ben VI. György feleségéé, Erzsébet anyakirálynőé lett. A hagyomány szerint most Károly király feleségének, Kamillának a koronájába kellene kerülnie, de kiderült, hogy a britek nem akarják ezzel is provokálni Indiát, ugyanis,
ha a felbecsülhetetlen értékű, 105 karátos ékkő a brit királyi házaspár májusi koronázási ceremóniáján feltűnne, az komoly eséllyel diplomáciai viszályhoz vezetne a brit és az indiai kormány között.
Az új királynő fejére egyébként a már említett Mária királynő koronája kerül, és olyan gyémántokat illesztenek bele, amelyeket II. Erzsébet királynő ékszerkollekciójából válogattak.
Forrás: MTI, Smithsonian Magazine, képek: Wikipédia