Nem a tervek szerint halad a nádaratás a Balatonnál
A nádaratási szezon február 15-ig tart, amelynek során idén is csak a balatoni nádas töredékét fogják learatni. Ennek oka pedig az anyagi erőforrások és a technológia hiányában keresendő. A Balatont kezelő Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság költségvetésében a korábbi évekhez hasonlóan most is bruttó hárommillió forintot tudtak elkülöníteni nádaratásra, amit pályázat útján vállalkozókkal végeztetnek.
Nem reálisak az elvárások
A tavalyi szezonban több mint hatvan hektáron vágták le a nádat, az ideiben eddig ötvenhét kérelem érkezett 32,5 hektárra, de ez még nőhet valamennyit. A balatoni nádgazdálkodási terv szerint ugyanakkor a tó mintegy ezerkétszáz hektárnyi nádasából évente két-háromszáz hektárnyit lenne indokolt levágni, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szerint viszont ekkora terület learatása nem reális, mert erre az illetékes vízügyi igazgatóság nem rendelkezik sem anyagi, sem infrastrukturális erőforrással.
Emellett technikai problémák is adódnak. A gépi aratásnál ugyanis természetvédelmi előírás, hogy azt jégről végezzék a nád rizómájának (gyökértörzsének) védelme, a taposási károk kiküszöbölése érdekében. Ehhez mintegy tíz centi vastag, összefüggő, teherbíró jégrétegre lenne szükség, ami egyre ritkább, az idén például még nem is volt.
Indokolt lenne a terv felülvizsgálata
Éppen ezért az OVF szerint indokolt lenne a balatoni nádgazdálkodási terv felülvizsgálata a gazdasági és természetvédelmi célok összeegyeztetésével. Ezek ugyanis gyakran nehezen összeegyeztethetők, mert például vízminőség-védelmi szempontból előnyös a töredezett, rosszabb minőségű, avas, öreg, penészes nád vágása, mivel ezzel sok szerves anyag kerül ki a tóból. Haszonnádvágásra viszont ez a nád nem alkalmas. (Ugyanakkor sok madárfaj kimondottan az ilyen élőhelyeket keresi.)
Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet nádasokat is kutató tudományos főmunkatársa az MTI-nek elmondta, léteznek úszó pontonokról, illetve csónakról történő nádaratási technológiák, amelyek potenciálisan átültethetők lennének a Balatonra, de a hárommillió forintos keretből erre nem futja. Úgy véli, jó és természetbarát megoldás lenne egy-egy nádas időnkénti leégetése is, azonban az uniós jogszabályok egyelőre ezt nem teszik lehetővé.
Arról azonban, hogy a nádégetés mennyire természetbarát megoldás, jelenleg egyáltalán nincs konszenzus, a kutatások pedig egyre inkább arra mutatnak, hogy nem az. A nádégetésnek ugyanis rengeteg gerinctelen élőlény esik áldozatul teljesen szükségtelenül.
Forrás: MTI, kép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több nádas
még több Balaton
