Módosul a vadászati törvény
Társadalmi egyeztetésre bocsátották a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996-os törvény (Vtv.) végrehajtásáról szóló 2004-es rendelet módosításának tervezetét, valamint az ehhez igazodó részletszabályokat. A vélemények benyújtási határideje 2026. július 8. A módosítás hátterében az a 2025-ös törvény áll, amelynek nyomán a végrehajtási rendelet és az öt vadgazdálkodási táj tájegységi terveinek kiigazítása is szükségessé vált.
Miért módosul a szabályozás?
A törvényi szintű változások átvezetése a végrehajtási rendeletbe rendszeres jogalkotási feladat. A mostani tervezet a Vtv. tavalyi módosításához igazítja a részletszabályokat, és ezzel párhuzamosan aktualizálja a Dél-dunántúli, a Duna–Tisza közi, az Észak-dunántúli, a Tiszántúli, valamint az Északi hegy- és dombvidéki vadgazdálkodási táj vadgazdálkodási terveit is.
Egy vadászterület – egy haszonbérleti szerződés
A tervezet egyértelművé teszi, hogy egy adott vadászterület vadászati jogára érvényesen csak egyetlen haszonbérleti szerződés köthető. Ehhez igazodóan a vadászati hatóság elutasítja a vadászatra jogosult nyilvántartásba vétele iránti kérelmet, ha az érintett területre már bejegyeztek egy másik jogosultat. Ez a pontosítás a jogviszonyok átláthatóságát és a kettős igénybejelentésekből fakadó viták elkerülését szolgálja.
A hivatásos vadász lődíjának rendszeres kifizetése
A módosítás kiküszöböli azt a gyakorlatot, amikor a jogosult a hivatásos vadászt megillető lődíjat egyáltalán nem, vagy csak több évre összevonva fizeti ki. A tervezet szerint a kifizetést minden naptári évben legalább egyszer ténylegesen teljesíteni kell, ezzel biztosítva a hivatásos vadászok rendszeres jövedelmét.
Szelektív vadbefogó háló: bővül a befogható fajok köre
A szelektív vadbefogó hálóval befogható fajok köre kiegészül a vaddisznóval és a szikaszarvassal (eddig a mezei és üregi nyúl, a róka, a kibocsátott fácán, a gímszarvas, a dámszarvas, a muflon és az őz szerepelt a felsorolásban). A vaddisznó esetében a bővítést elsősorban az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezés indokolja: az élve történő befogás gyors és célzott eszközt ad a járványügyi szempontból szükséges állományszabályozáshoz. A szikaszarvas nem őshonos faj, szabadterületi jelenléte nem kívánatos. A zárttéri tartásból kiszabadult vagy jogellenesen elengedett egyedek eltávolítása hagyományos módszerekkel nem mindig oldható meg. Fontos, hogy a hálós befogás kiterjesztése nem a korlátlan hasznosítást célozza, hanem a vadgazdálkodás eszköztárát bővíti.
Éjszaka vadászható fajok és elektronikus akusztikai eszközök
A tervezet egyértelműsíti az éjszaka vadászható fajok körét és azt kiegészíti az idegenhonos, inváziós pézsmapocokkal. Éjszakai vadászat során a vaddisznó, a borz, a róka, az aranysakál, a pézsmapocok, a nyestkutya és a mosómedve vadászható.
Az éjszakai vadászaton a vadász köteles keresőtávcsövet, céltávcsövet, valamint lámpát használni. Vaddisznó, róka, nyestkutya, mosómedve, pézsmapocok, valamint a vadászati hatóság külön engedélyével a borz és az aranysakál éjszakai vadászatához célzást segítő mesterséges fényforrás is használható.
Bővül azon fajok köre is, amelyek vadászatához elektronikus akusztikai eszköz alkalmazható. Eddig ezt csak róka és a hatóság engedélyével aranysakál esetében lehetett megtenni. A tervezet szerint azonban ez minden „egyéb apróvadfajra” kiterjed a házi görény kivételével. A szajkóra, a dolmányos varjúra és a szarkára, a már említett borzra, pézsmapocokra, mosómedvére, nyestkutyára, valamint a nyestre. A borz, az aranysakál, valamint a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó esetében ehhez a vadászati hatóság külön engedélye szükséges, összhangban a Berni Egyezmény és a Madárvédelmi irányelv előírásaival.
Nagyvad társas vadászat: indokolt esetben magasabb létszám
A hatályos szabály a nagyvad társas vadászaton a résztvevők számát 25 főben maximálja (ide nem értve a hivatásos
vadászokat és a hajtást irányító vadászokat). Ez a 2006-os rendelkezés elsősorban a vadászati balesetek megelőzését szolgálta. A tervezet meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi az ettől való eltérést, legfeljebb 40 főig (ide nem értve a hivatásos
vadászokat és a hajtást irányító vadászokat). Erre főként az örökerdő üzemmódban kezelt, nagy kiterjedésű, magas erdősültségű erdőtömbökben van szükség, ahol az állományszabályozási célok csak nagyobb területegységek egyidejű vadászatával érhetők el. A garanciális feltételek (például a vadászok jól elkülönülő, összelövést kizáró elhelyezése) fenntartják a biztonsági szintet. A változás technikai jellegű, összességében nem jár állománynöveléssel.
A tájegységi tervek finomhangolása
A tájegységi tervek kiigazítása több helyen a valós helyzethez közelíti az engedélyezett legmagasabb egyedszámot. Az őz esetében például az inkább szántóföldi jellegű tájegységekben a néhány százalékkal magasabb engedélyezett állomány nem jelent érdemi vadkárkockázatot — az őz szántóföldi kártétele nem jelentős —, ugyanakkor a faj kímélete az élőhelyi változások, a szántóföldi művelés és a legeltetés miatti élőhelyvesztés fényében indokolt. Így elkerülhető az egyes térségekben egyébként indokolatlan őzlétszámapasztás előírása.
A szabályozással kapcsolatos észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@aem.gov.hu címre lehet elküldeni július 8-ig.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: NAK |
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még többet a vadászatról
