Az első Miyawaki-erdő
2021-ben ezen a napon ültették el Budapest és egyben az ország első mini Miyawaki-erdejét a Tabánban – olvasható a Főkert Facebook-oldalán. A módszer lényege, hogy az őshonos facsemetéket és cserjéket igencsak közel ültetik egymáshoz. A zsúfoltság eredményeképp pedig a csemeték versenyezni kezdenek a napfényért és a tápanyagokért. Így ezek a fácskák nagyon gyorsan kezdenek el növekedni: a tabáni kiserdő már több mint háromszor olyan magas, mint a telepítéskor.
Ez volt az első Miyawaki-erdő, de korántsem az utolsó. Azóta már fővárosszerte több helyen lehet találkozni ilyen telepítéssel, például tavaly decemberben ültettek egyet a Nehru-parton, az Andor utcában is van három, kétesztendős erdőfolt, és a Zsigmond téren is növekszik egy másfél éves erdőcske.
Miyawaki Akira
kortárs (93 évesen is aktív) japán botanikus, ökológus, aki nemzetközi elismertséget szerzett a rontott, degradált területek természetes növényzettel történő helyreállítására kidolgozott módszerével.
Mint a Főkert a Facebook-oldalán írja, a Miyawaki módszer receptje: Végy egy (városi) területet, akár csak pár tíz négyzetméterest, kutasd fel, milyen növényzet élne ott, ha nem volna ott emberi tevékenység, majd válassz ki minél több fa- és cserjefajt ebből a potenciális vegetációból. Végy a választott őshonos fajokból annyi növendéket, hogy területed minden négyzetméterére jusson három majd készítsd elő a talajt.
Ültesd el a kis fákat, bokrokat minél változatosabban, véletlenszerű mintázatban. Öntözd meg a telepített csemetéket, takard le szalmával a talajt – ezzel védve a kiszáradástól, és lebomlásával biztosítva egy kis „nasit” a fejlődő növényeknek. Egy-három évig még gondoskodj róla öntözéssel, kis odafigyeléssel, közben ámulj, milyen gyorsan nő – akkor jó, ha évente akár egy méterrel is magasabbra törnek a fácskák. Pár év után a rendszer beáll, ekkor engedd el a „kezét”, és csak élvezd a biodiverz városi minierdőt, a frissebb levegőt, kevesebb szálló port, több madárdalt!
A módszert
Franciaországban, Belgiumban, Amerikában, Thaiföldön, Japánban, Nagy-Britanniában, Indiában és Hollandiában is alkalmazzák. A Tabánban negyven négyzetméteren összesen 120 növényt ültettek el, barkócaberkenyét, gyertyánt, vadkörtét, vénic szilt, kocsánytalan tölgyet, csíkos kecskerágót, egybibés galagonyát, és legnagyobb számban mezei- és korai juhart.
Ezek a fajok a budai hegyek lejtőin jellemzően őshonosak, így a kis erdővel a meszes talajú, középhegységi lombhullató erdő társulást imitálják.
Forrás: Főkert, Főkert/Facebook, kép: Főkert/Facebook
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több erdő
Eddig nem is hallottam erről a módszerről, de az én kertemben is “sikerült” néhol majdnem ilyen sűrűséget létrehozni 😀 😀
Akkor te ösztönösen használod a módszert. 😀