Mikrobiom: Az ember legmeghökkentőbb részét vizsgálták Kapu Tiborék
Milyen mértékű mikrobiomváltozásokkal kell számolni az űrutazás során, hogyan lehet megelőzni vagy kezelni ezeket, hogyan lehet laboratóriumi modellekkel és űrhajós-adatokkal pontosan mérni, követni és befolyásolni a mikrobiom dinamikáját a világűrben – többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) dolgozó űrhajósok bevonásával.
A projekt eredményei
azon túl, hogy jelentős mértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hosszútávú űrutazások során egészségesek maradjanak az űrhajósok, a Földön is segíthetnek például a stressz emberi mikrobiomra gyakorolt hatásainak megértésében.
A hosszútávú űrutazások, mint például a jövőbeli Mars-expedíció, során az űrhajósok egészségének megőrzésében, és ezáltal az egész küldetés sikerében játszhat fontos szerepet a Szegedi Tudományegyetem tudósai által kidolgozott kutatási projekt. Az űrhajósok szervezete extrém stresszhatásnak van kitéve a küldetések során, ami hatással van az emberi mikrobiomra is, amely szerepet játszik az emésztésben, az immunválaszban, a gyulladások szabályozásában és más anyagcsere-folyamatokban. Ha az űrbéli környezet megváltoztatja ezt az egyensúlyt, akkor az űrhajósok szervezete sebezhetőbb lehet fertőzésekkel, gyulladásokkal, emésztési panaszokkal vagy más anyagcserezavarokkal szemben.
Wikipédia: A mikrobiom az emberi testben élő kommenzalista, szimbionta és patogén mikroorganizmusok alkotta ökológiai rendszer. A mikrobiom a mikrobák (mikrobioták) összessége, amelyek velünk, bennünk, rajtunk élnek, táplálnak, védenek, valamint időnként kihasználnak minket. Az emberi szervezetet a humán sejtekből összeállt szövetek és szervek alkotják olyan szerveződést követve, amelynek során közös ökoszisztémát alkotnak a szervezetünkben élő mikrobákkal, azaz a mikrobiommal. Az ide tartozó baktériumok, vírusok, gombák részt vesznek az emberi szervezet integritást biztosító határok védelmében, nélkülözhetetlen anyagokat állítanak elő és megakadályozzák idegen (és betegséget okozó) mikroorganizmusok tartós megtelepedését. A kifejezést Joshua Lederberg amerikai kutató alkotta meg, aki az emberi testben helyet foglaló mikroorganizmusok életműködésekre és betegségekre gyakorolt hatásának fontossága mellett érvelt. Sok tudományos cikkben megkülönböztetik a „mikrobiomot” és a „mikrobiótát” attól függően, hogy az egy környezeti niche-ben helyet foglaló mikroorganizmusok kollektív genomjaira vagy magukra a mikroorganizmusokra kívánnak utalni. Ezeket a kifejezéseket azonban nagyrészt szinonimaként kezelik.
A magyar kutatócsoport
dr. Tombácz Dóra, az SZTE SZAOK Orvosi Biológiai Intézet egyetemi docense vezetésével egy olyan kutatási projektet dolgozott ki, amelynek célja a mikrogravitáció, a sugárzás, az étrendi változások és más egyedi stressztényezők együttesének a bél- és szájmikrobiótára, valamint a vizelet mikrobiális összetételére (ún. urobiom) gyakorolt hatásának megértése, azaz az űrutazás mikrobiomra gyakorolt hatásának vizsgálata. Az SZTE kutatói pályázaton nyerték el a HUNOR-programban való részvétel lehetőségét a „Mapping Astronaut Meta-GenOmics: a Microbial Profiling Research” (MAGOR) elnevezésű projektjükkel.
A pályázatuk pozitív elbírálásáról tavaly júniusban tájékoztatták a szegedi tudósokat, akiknek ezt követően kevesebb mint egy év állt rendelkezésükre ahhoz, hogy előkészítsék a projektet, hiszen az idén nyári ISS-re indult Axiom-4 űrmisszió keretében végezték el a kutatást. Az előkészítés során nem csupán a legszigorúbb etikai feltételeknek kellett megfelelni, hanem részletesen ki kellett dolgozni a teljes módszertant is, a mintavétel gyakoriságától annak módján át egészen a beérkező minták feldolgozásáig. A kutatás a HUNOR-program munkatársainak szakmai közreműködésével valósult meg.
WIKIPÉDIA: Az emberi test több mint tízszer annyi mikrobiális sejtet tartalmaz, mint emberi sejtet, bár a teljes mikrobióta össztömege csak 200 gramm körüli,[7][8] bár egyes becslések ezt akár 1400 grammra is tehetik. Emberben, a 1015–1016 nagyságrendben, tehát testi sejtjeink számához (körülbelül 1014) képest jelentős túlsúlyban testünkben élő mikroorganizmusok az egészséges homeosztatikus egyensúly fontos epigenetikai elemét jelentik. Különféle betegségek esetén a patomechanizmus lényeges része ennek az egyensúlynak a megbomlása. Napjainkban egyre több kutatás számol be a mikrobiom jelentőségéről egészségben és betegségben egyaránt, bár legtöbbször nem tisztázott még, hogy okról vagy következményről van-e szó. A mikrobiom biológiai jelentőségét felismerve elkerülhetetlen az elterjedt antibiotikum-használat alapvető átértékelése.
A kutatás során a bél-, vizelet- és száj-mikrobiom változásait vizsgálják.
A projektbe bevont űrhajósoktól a küldetés előtt, az űrben tartózkodás során több alkalommal, valamint a visszaérkezést követően is gyűjtöttek mintákat. A szegedi kutatók többek között arra keresik a választ, hogy milyen mértékű mikrobiomváltozásokkal kell számolni a rövidtávú űrutazások során hogyan változik mindez a bél-, száj- és vizelet-mikrobiomban, és hogy a küldetés előtti, alatti és utáni idősoros minták alapján azonosíthatók-e olyan mintázatok, amelyek a jövőben célzott megelőző- vagy terápiás beavatkozások (pl. étrendi módosítások, probiotikumok használata) alapjául szolgálhatnak.
Ezek az eredmények potenciálisan akár a hosszabb űrutazások – például egy Mars-expedicó – során is hasznosnak bizonyulhatnak.
„A terveink szerint jövő tavasz végére, nyár elejére készülünk el a beérkező minták és adatok elemzésével, akkorra készülhet el a kutatási projektünk alapján legalább egy publikáció, amelyben összefoglaljuk az eredményeinket. A mostani kutatás több szempontból is úttörő, egyrészt a korábbi, hasonló jellegű vizsgálatoknál még nem álltak rendelkezésre ilyen korszerű berendezések, másrészt mi nem csak DNS-, hanem RNS-alapú vizsgálatot is végzünk, harmadrészt pedig a vizelet mikrobiomjának ilyen körülmények között való vizsgálata teljesen új iránynak számít, pedig nagyon fontos tanulságok vonhatók le ebből. Emellett a korábbi kutatások csak a bakteriális közösségekre fókuszáltak, e projektben azonban olyan módszereket alkalmazunk, melyek révén a vírusok összességét, a viromot és is fel tudjuk térképezni. Az általunk végzett alapkutatásból kiindulva olyan további terápiás kutatásokat lehet majd indítani, amelyek nagyban hozzájárulhatnak az űrhajósok egészségének megőrzéséhez a küldetések során és ezzel pedig a missziók sikeréhez. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a Földön is előfordulnak az extrém stresszhatások miatt elváltozások az emberi mikrobiomban, amelyeket szintén eredményesebben kezelhetünk majd a jövőben” – mondta el dr. Tombácz Dóra.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: Szegedi Tudományegyetem, továbbította a Helló Sajtó! | Illusztrációk: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több egészség és űrkutatás
Van már itthon MicroBiome bank- használják is a gyógyításban. Egészséges emberek székletéből gyűjtik laboratóriumi körülmények között. Több mint 20 év tapasztalatával teszik. Nagy divat a „bél-agy” tengely, ennek van tudományos oldala is. Pl. tavaly a párizsi olimpián a Szajnában úszó versenyzőkre is MicoBiome kapszulákkal vigyáztak. Korábban is írtatok erről- nekem nagy kedvenc témám, ugyanis a családomban voltak és vannak olyanok akiknek a baja nagyon is összefüggött ezzel. Szuper, hogy kutatják – bár űrhajós kevés van aki veszélyeztetett a súlytalanság meg a másfajta étel miatt, de itthon is és a világban is rengeteg ember szenved bélproblémával. A rákregiszterben a negyedik helyen van az újonnan diagnosztizált vastagbélrák pl (2022-s adat) . Olyan cikkeket is olvastam, ahol az autizmus kezelésében is szerepet kaptak a bél mikrobiom ügyek, vagy a depresszió és szorongás kezelésében is, vagy a simán irritábilis bél szindrómában szenvedők kezelésében, az immunogén bélgyulladásokról nem is szólva. .
Szerintem itt az ideje elgondolkodni azon, hogy az emberi testben élők mindössze 10%-a emberi sejt. (valójában egy kommuna vagyunk). Nagyon jó kifejezés, hogy ez egy belső ökoszisztéma. Annak felismerése lehetne forradalmi, hogy ez a belső ökoszisztéma természetesen nem független – mert nem lehet az! – a külső ökoszisztémától, a bioszférától. Másként: minden, ami él, totális egységet alkot; minden, ami él, egymásrautaltságban létezik. Fel kell tenni a kérdést, hogy számos és szaporodó bajainknak vajon nem az az egyetlen ősoka, hogy megbontottuk ezt az egységes rendszert és fellázadtunk a benne ránk kirótt szerep ellen?
Abszolút igaz- az ősok felvetése a bajainkra.- Kiszakította magát az ember az életmódjával ebből az egységből és egymásrautaltságból. Szóval az emberiségnek fel kellene már fognia végre, hogy rohan a saját pusztulásába , hiába az attoszekundumnyi diagnosztikai módszer a bajokra, megsüthetjük az összes tudományunk, ha kivesszük és lehasítjuk az ősforráról a létezésünk. Igen- jól mondod- az univerzum tudathasadásár az ember okozta.