Ajándék Mikulásra: már másodszor engedhetünk vizet a Nagysásrétre!
Annál nagyobb ajándékot nem is kaphattunk volna, hogy december hatodikán már másodszor adhatunk mi – vizet egy újabb rétünknek, és már másodszor érjük el a vízszinttel a rekord mértéket. Ma – hiába van már tél – ismét találkoztunk a rezervátumunk területén az ország egyik legritkább békafajával, a gyepi békával is. 25 évig nem járt nálunk, most folyamatosan halljuk a telelő guvatok hangját.
Elnézést, ha bizonyos számokat ismétlek, de itt ezek a legfontosabb számok.
- 11 hektárt vadítottunk vissza 25 év alatt.
- Tavaly érte el ezen a területen a regisztrált fajok száma az ezret.
- 2025-ben készítettük el az első vizes élőhelyeket (kereken huszat).
- 2025-ben a regisztrált fajok száma elhagyta az 1 100-at.
- 2025-ben 7 új madárfaj telepedett meg nálunk.
- 2025-ben több mind félmillió ebihal nevelkedett nálunk
- Az aszály idején is volt 8 stabil víztestünk!
- Rendszeres lett a guvat és a jégmadár.
- Újra megtaláltuk Magyarország legritkább kétéltűjét, az alpesi tarajosgőtét!
- Először fészkelt nálunk gyurgyalag.
- A szitakötőfajok száma megháromszorozódott.
- Először ívott nálunk tömegesen két védett halfaj, a kövi csík és a fürge cselle.
- Először láttunk a patakban halivadékot;• becsléseink szerint kb. 200 000 ivadék kezdte meg az életét nálunk 2025-ben.
…és még hosszan sorolhatnám. 2025. március elsejével álltunk neki a vizes élőhelyek megteremtésének, vagyis ezek az élőhelyek még roppant fiatalok, 10 hónaposak sincsenek. De máris mennyi életet hoztak! És mi mindent hoznak még – s főként 2026. tavaszán, ha több víz lesz, mint az idén.
Köszönet mindenkinek, aki segítette, segíti a munkánkat – reméljük, senki se kapott virgácsot, de ha mégis, küldje el nekünk, hadd dobjuk a vízbe, hogy arra is petézhessenek a békák, és azokon is futkoshassanak a vízimadarak.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Illusztrációk: Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Azt a kapát, amivel árkolsz, felénk szárvágó kapának nevezik. Anno, amikor még a kukorica szára is kincs volt a szarvasmarhák téli takarmányozásában, nem maradt az sem a földeken. Kapával levágták, összekötötték, és kúpokat raktak belőle, amíg haza nem vitték.
Bocs, hogy nem igazán a témához kapcsolódik, de talán akkor láttam ilyen kapát, amikor még a nagyszüleimnek is volt tehene. Nagyon jó szerszám árkolásra is! 🙂
Köszi, nem tudtam, hogy ezt mire szokás használni. Én célzottan kis vizesárkok készítéséhez vettem, mert tudtam, hogy kisebb átereszek, árkok, sáncok készítéséhez ez (vagy valami ilyesmi) lesz a legcélszerűbb, nem az ásó. S lőn, működött – nem ez az egyetlen áteresz, amit vele készítettem. 🙂
😮 Felénk a kukoricaszárat nem kapával vágták. Volt hozzá egy szárvágónak nevezett célszerszám. Ilyen:
https://jn.hu.museum-digital.org/object/654140
Itt ilyenre nem emlékszem, de a kapát azt nagyon élesre kalapálták, köszörülték azt tudom. És nem volt olyan hosszú nyele, mint a nagy kapáknak, de nem olyan kicsi, mint egy „kapircsnak” . Láttam is, hogy egyik kézzel fogták a kukoricaszárat, a másikkal meg csaptak egy nagyot a kapával. 🙂 🙂
A szárvágó is nagyon éles volt, és a mozdulat is hasonló volt vele: megfogtuk bal kéztel a kukoricaszárat, és jobbról balra kellett rácsapni a tövénél. Még én is használtam. 🙂
Szóval eret vágtál a talajban:-))))had folyjon az éltető víz. Az orvoslásban is a vértolulás gyógyítására használták régen, meg a piócás ember is ezt csinálta:-))
Nehéz munka. Nekünk is volt ilyen kapánk, barázda húzásra használták a szüleim.