Mikor mennek el a fecskék?
A nagy fecskepusztulás miatt sok most a kérdés. Sokra már választ adtunk 15-én, amikor felmértük a fecskepusztulás epicentrumában, a Balatonnál a helyzetet. Könnyen lehet, hogy a tágabb régióban is ez a viszonylag kicsi terület, a Balaton és szűk környéke lesz a fecskék veszteségeinek gócpontja.
Ígéretünkhöz hűen folytatjuk a fecskepusztulásról szóló tudósításunkat is. Klubtagjaink már meg is nézhetnek 4 részletet a 15-én forgatott videókból. Sokakat érdekel, hogy
- Mikor mennek el a fecskék?
- Pontosan miért pusztulnak el ennyien?
- Hogyan lehet, hogy vannak jó bőrben lévő fecskék, míg mások meghalnak?
- Honnan érkeznek ezek a fecskék és hová tartanak?
- Hol vannak a mi fecskéink?
- Mennyi fecskéről van szó?
- És mennyi fecske él Európában egyáltalán?
Számos kérdést kell tisztázni. Úgy tűnik, hogy 2024.09.16-án már lassult a pusztulás, bár az időjárás alig javul. Az egyik legfontosabb kérdés mégis az, hogy a végén mennyi fecske veszik oda. Ennek tisztázására terepen kell lennünk 09.17-én is. Ha az időjárás javul, akkor talán ez a nap lesz a pusztulási hullám záróakkordja. A Balatonnál, a fecskékkel leszünk, ezért kicsi türelmeteket kérjük még a sok-sok kérdés tisztázására. De legalább egy kérdést rakjunk rendbe máris.
Mikor mennek el a fecskék?
Erre nem olyan könnyű válaszolni, mint például a gólya esetében. A füst fecskék vonulási mintázatát nemcsak nehezebb megismerni, minthogy ennyire kicsi madarakra nem szerelhetünk jeladót (ellentétben a gólyákkal), de a rendelkezésre álló adatok szerint, még ha szerelhetnénk, akkor is jóval bonyolultabb mintázatot kapnánk, mint amilyen a gólyáké.
Erre a kérdésre akkor tudunk mégis viszonylag világos választ adni, ha külön beszélünk a nálunk fészkelő fecskékről és azokról az „északi fecskékről”, akik átvonulnak rajtunk.
Azt is tisztázni kell, hogy most a leggyakoribb fecskéről, a füsti fecskéről (Hirundo rustica) beszélünk, mert a fecskepusztulás esetén is, és a nagy gyülekezőhelyeken általában ez a faj adja a csapatok nagy tömegét. Gyakran egy-egy fecskecsapatban 1%-ot sem ér el más fajok aránya. A két másik fecskefaj, a partifecske (Riparia riparia) és a molnárfecske (Delichon urbica) vonulási mintázata jelentősen eltér a füsti fecskéke mintázatától. Annak ellenére is, hogy a partifecske rendszeresen alkot vegyes csapatokat az éjszakázó helyeken a füsti fecskével. A molnárfecskék csak a vadászterületeken vegyülnek a füsti fecskékkel, éjszakázóhelyre ritkán szállnak be velük. Van egy negyedik fészkelő fecskefajunk is, a vörhenyes fecske (Cecropis daurica), de ő annyira ritka, alkalmi fészkelő, hogy vele végképp nem kell számolnunk, de ha valakit érdekel, akkor írtunk róla is már EBBEN a cikkben.
Tehát a Magyarországon fészkelő három gyakori fecskefaj:
- Molnárfecske (Delichon urbica) – városokban, falvakban fészkel.
- Partifecske (Riparia riparia) – partfalakban fészkel.
- Füsti fecske (Hirundo rustica) – főként falvakban fészkel.
Most az utóbbiról beszélünk. Őt ismerik a legtöbben, ő a „klasszikus” „villásfarkú fecske”, és a legnagyobb fecsketömegeket is ő alkotja. Jelenleg is az a helyzet a Balatonnál, hogy a többi fecskefaj aránya ezrelékben mérhető csak.
Mi a helyzet a Magyarországon fészkelő füsti fecskékkel?
Az ő vonulásukat természetesen a fészkelés ritmusa határozza meg elsődlegesen. A hazai fecskék általában augusztusig vagy augusztus végéig befejezik a költést. Ez attól is függ, hogy milyen az időjárás és hogy a fecskék hány fészekaljat vállalnak be. A legkorábban érkezők kedvező időjárás esetén akár háromszor is fészkelhetnek, ezért még szeptember elején is akadnak kirepülés előtt álló fiókák. A füsti fecske rendkívül területhű madár, évről évre visszajár a fészkére, sőt a fiatalok is rendszerint a kikelésük körzetében igyekeznek családot alapítani. A kirepülés után is sokáig a fészek környékén maradnak, akár hetekig is.
Mivel nem áll elég adat rendelkezésre a magyarországi füsti fecskékről, kicsit bizonytalanok az ismereteink, de mindent összevetve úgy tűnik, hogy a hazai madarak viszonylag korán, augusztus végéig elhagyják Magyarországot, legkésőbb szeptember közepére a hazaiak közül szinte senki sincs már itt, holott még jelentős tömegeket láthatunk a Balatonnál néha október elején is (ezek már nyilván nem hazai fecskék).
Azok az itthon jelölt hazai fiókák, akik még ugyanabban az évben kézbe kerültek, az esetek 91%-ában augusztus 31-ig kerültek kézre. Vagyis – ha ezt általánosan érvényes számnak fogadjuk el – a hazai fiatal fecskék közül mindössze 10% az, ami szeptember elején is itt van még. Ebből a csoportból a legkésőbbi megkerülés szeptember 16. Vagyis szeptember közepe után egyetlen hazai kelésű fiatal sem került elő (150 visszafogás alapján). Ha a nálunk fészkelő öreg madarakat nézzük, akkor is hasonló eredményt kapunk. Augusztus 31. előtt került meg az öregek 86%-a.
Összefoglalva:
Magyarországról a fiatal és az öreg fecskék túlnyomó többsége, durván 90%-a elvonul augusztus végégig, s a fennmaradó 10% is elmegy szeptember közepére. Ezután már csak északról hozzánk érkező, nálunk megpihenő „külföldi” fecskék vannak.
Ha a magyarországi fecskék hamar lelépnek, akkor hamarabb kell megérkezniük Afrikába is!
Így is van. A mi fecskéink szeptember közepére – amikor a nagyobb pusztulások időnként kialakulnak (2008-ban, 2017-ben és 2024-ben is), nemcsak itt nincsenek, de sokszor már a Szaharán is átkelnek! Erre konkrét adatot is találunk szerencsére.
Egy 1978-ban Solymáron fiókaként jelölt fecskénk 1980-ban szeptember tizenötödikén már 5200 kilométerre a jelölés helyétől, Kongóban volt!
Érdekes a gyülekezés dinamikája is!
Amint a gólyák is gyülekeznek, úgy a fecskék is hatalmas csapatokba gyűlnek bizonyos helyeken. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Balaton, ahol milliós „tételben” is összesereglik a fecske, akár már augusztus közepétől. Ebben az időszakban nemcsak a hazai fecskék kezdenek a gyülekezőhelyekre tömörülni, hanem már érkeznek az első északiak is, elsősorban északról, Szlovákiából, Csehországból, de ami igazán érdekes: esetenként délről is, például Horvátországból.
A fészkelési idő utáni időszakban más madárfajoknál is előfordulhat, hogy első körben nem délnek mozdulnak el, hanem egy jobb, táplálékban gazdagabb terület felé, s ha az tőlük északra van, akkor mehetnek akár észak felé is.
A gyülekezőhelyeken tehát augusztus közepe és szeptember 15. között három forrásból érkeznek fecskék:
- hazai fészkelők
- északról vonulók
- és délről érkezők.
Végül persze mindenki elmegy délre. A válasz első fele tehát megvan. Tudjuk, mikor mennek el a mieink.
És mikor mennek el a többiek?
De mielőtt erre is választ adnánk, térjünk ki arra is röviden, hogy honnan érkeznek hozzánk? Szeptember elseje után a fecskék durván 90%-a már „északi fecske”. Számos országból érkeznek hozzánk. A lengyel fecskék vannak a legtöbben, de Szlovákia, Csehország, a Baltikum, Svédország, Finnország fecskéi is sokszor nálunk, és sokszor a Balaton térségében állnak meg egy komolyabb pihenőre, és kiheverni mondjuk a Balti-tengertől a Balatonig tartó útszakasz fáradalmait.
A korábbi beszámolóban részletesen írtam arról, hogy a Balaton két dolog miatt ideális pihenőhely (vélhetően évezredek óta):
- Bőségesen áll rendelkezésre a fecskék számára nélkülözhetetlen szúnyogféle,
- és az éjszakázásra használt nádasok között is kedvükre válogathatnak.
A Balaton környéke Európa legnagyobb nádasaival várja a fecskéket, akik a vonulás során szinte kizárólag nádasokban éjszakáznak.
Ezek az északi fecskék durván 2-3, ritkábban 4 hetet pihennek nálunk. Ennyi idő alatt – ha az időjárás is engedi – újra felhízhatnak. A külföldön jelölt és nálunk visszafogott fecskék 90%-a augusztus 31. után került kézre. Legnagyobb részük szeptember első felében érkezik, legkésőbb október közepére viszont ők is továbbállnak. Általában októberre már nemigen maradnak fecskék. Bár láttam már olyat is, amikor október közepén még mindig tízezeres nagyságrenben szálllongtak fecskék a Balaton vize fölött.
Röviden:
A magyarországi fecskék
- Egy része már augusztus közepén elmegy,
- 90% augusztus végéig elhagyja az országot.
- A maradék is szeptember közepéig.
- Sokan szeptember közepén már Afrikában járnak.
Az északról érkező fecskéknél
- Az elsők megérkezhetnek augusztus közepén.
- Zömük szeptember elején.
- Általában október végéig továbbvonulnak ők is.
Mindebből kiindulva könnyebb lesz megválaszolni azt a kérdést is, hogy miért olyan nagy a szórás a balatoni fecskék állapotát tekintve. Miért látunk teljesen legyengült és lesoványodott példányokat épp úgy, mint virulens, fürgén cikázó madarakat? De ez már egy újabb poszt lesz, mert ez a kérdés is megér egy külön misét.
Forrás: A cikk megírása során – túl a saját megfigyeléseimen – főként a Magyarország Madárvonulási Atlaszára (2009) támaszkodtam.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több fecske
