Mikor jön a seregély? Talán már meg is érkezett?
Miután felbukkant az első titokzatos kisragadozónk a vadkamerák felvételein, újabb érdekességet találtunk a felvételek között. Továbbra is napi 200-250 videót készít az Őskökényes keleti felében felállított vadkamera a sármányetetőn, főként verebekről, sármányokról, szajkókról és szarkákról, de találtunk valamit megint.
Ez szintén roppant tanulságos, mert ismét arról van szó, hogy a kamerák gyakran látnak-észlelnek olyasmit, amit mi nem. Megint csak arról kell beszélnünk – tovább erősítve a kamerázás fontosságáról szóló narratívánkat –, hogy mivel a kamera nem alszik, nem vesz ki szabadságot, folyamatosan rögzít, így olyan állatfajok és jelenségek is rögzítésre kerülnek, amelyeket amúgy nemigen észleltünk volna.
2025.02.17-én készült felvételek egyikén a háttérben,
a sármányetetőtől távolabb, a kökénybokrok aljában két madár mozgott. De kissé furcsák voltak, mert nem verébszerűen vagy sármányszerűen mozogtak. A felvétel viszont nem volt elég közeli ahhoz, hogy biztos lehessek a dolgomban, ezért az első macska-felvételhez hasonlóan ismét nagyítást kellett készítenem a letöltés után, hogy valami biztosat mondhassak, a kicsit valószínűtlen feltételezéssel kapcsolatosan.
A két, elég rosszul látható madárról ugyanis az volt a benyomásom, hogy seregélyek. A nagyítás után ez bizonyosságot is nyert, sőt: alaposan szemügyre véve a felvételt, távolabb újabb két seregélyt fedeztem fel, és még távolabb is mozog egy madár, amiről bizonyosan nem mondhatunk semmit, mert az már túlságosan messze van, de jó eséllyel az is seregély. Így tehát 2025.02.17-én minimum 4, de talán 5 seregély is mozgott a területen, ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy a kökénysor takarása mögött lehettek többen is, feltételezhetünk egy kisebb csapatot is.
Joggal merül fel a kérdés: Nem túl korai ez?
Egy kicsit tényleg korai. A bortok történetében még nem észleltünk ennyire korai seregélyeket, bár a globális felmelegedés miatt egyre több az áttelelő seregély Magyarországon is. Én is láttam és filmeztem például 2023 telén Budapesten a Petőfi-híd pesti hídfőjénél, a Boráros tér és a Nehru park körzetében mozgó seregélyt, aki tökéletesen integrálódott egy helybéli házi verébcsapatba, és mintha csak ő is veréb volna, koppra együtt mozgott a verebekkel, a földön, táplálékszerzés közben is, meg akkor is, amikor a verebek jó verébszokás szerint behúztak az alacsony bokrokba. Viszont itt a birtokon ennyire korai seregélyt még nem észleltünk.
Igaz, a seregély nem sokkal később érkezik. Hozzánk is, és országosan is általában megjönnek az elsők (zömmel Olaszország felől) február utolsó napjaiban, esetleg utolsó hetében. Február 20. után már joggal számíthatunk rájuk. Sokszor visszajönnek az elsők akkor is, ha még kemény fagy, esetleg hó fogadja őket. Ilyenkor általában egy-egy példányt találunk a környék magasabb fáinak, gyakran fenyőinek csúcsán, akik hosszú, jellegzetes füttyögéssel jelzik az érkezésüket. Ezért az első példányokat könnyű megtalálni. Nagyon feltűnőek. Emiatt általában napra, órára pontosan megmondható, mikor érkezett az első seregély.
Leggyakrabban 02.27. és 03.03. között bukkannak fel az első példányok.
Ehhez képest a február 17. nem rendkívüli, mégis érdekes. Sokat jártam kint, de mind a mai napig (02.21.) nem észleltem seregélyeket. Nem hallottam őket, és nem láttam a tavaszra, tél végére oly jellemző magányos, magas fák csúcsán ücsörgő példányokat. Az sem zárható ki, hogy áttelelő seregélyek kis különítménye tévedt ide. De még inkább valószínű, hogy a korábbi enyhülésben visszatérő madarakról van szó. Ne feledjük: bár most épp hideg van, de a január rendkívül enyhe volt, szinte tavaszias, és ilyenkor bizony a Pó-síkságon telelő seregélyek akár januárban is megindulhatnak észak felé. Leginkább azt tartom valószínűnek, hogy egy ilyen korai enyhülésben visszainduló különítmény állt meg rövid időre a birtokon.
A seregélyek igazi, látványos vonulása viszont valamivel későbbre várható. Több hullámban vonulnak át rajtunk, attól függően, hogy milyen területről, mekkora messzeségből érkeznek. Az első jelentős hullám március 5-15 között szokott jelentkezni, de meglepően sokáig elhúzódhat a vonulás, és még április végén is látni átvonuló seregély-csapatokat, amikor a nálunk fészkelők már fiókákat nevelnek.
A seregély viszonylag ritkán megy rá az etetőkre, de előfordul.
Ilyenkor kedveli az almát, de a napraforgót is megeszi. Ezúttal sajnos nem jöttek közelebb a kamerához, de ha lesznek még visszaérkezők, és esetleg lesznek még hidegek is, előfordulhat, hogy sikerül róluk is felvételeket kapnunk. Különösen akkor látni seregélyeket madáretetőkön, amikor a visszatérő csapatok a nyakukba kapnak egy váratlan, tavaszi lehűlést vagy havazást. Ez márciusban viszonylag gyakran előfordul.
A seregély nem mellesleg az egyik legokosabb és legszebb madárfajunk, akivel reményeink szerint még sok dolgunk lesz. Minden korábbinál erősebb bennünk a remény, hogy 2025-ben a Jászmaróti odútelepen fészkelő párokat köszönthetünk, akiket majd kamerával is figyelemmel kísérhetünk. Sokat segítheti a seregélyek látványos megtelepedését, ha a Nagypatak vízszintjét sikerül tovább emelnünk (a gőték és békák miatt elsősorban), mert a seregély is kedveli a vízpartokat.
Meg a legelőket. Épp tegnap szereztünk birkatrágyát, az első szállítmányok a hétvégén érkeznek, amellyel a rövid gyepes területeket, főként a birtok útjai szórjuk meg. Ez sok más madárfaj mellett (a sármányoknak is fontos) a seregélyek számár is vonzóbbá teheti a területünket.
Magabiztosan állítom: ha sikerülne a seregélyeket olyan szoros megfigyelés alatt tartani, mint most a sármányokat, alig-alig tudnátok leszakadni a Cenwebről.
Forrás: MTI | Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Tényleg gyönyörű madár!
Volt olyan fotó a neten, aminek láttán elgondolkoztam, hogy a képet nem az AI készítette-e.
Elolvastam a hangutánzós seregélyes írásod- ismételten bámulatos- ismered a madarak énekét, még a csalafinta seregélyét is, érted a nyelvük, gyönyörű képeket látsz a madárdaltól, szóval mint Assisi Szent Ferenc gyönyörű történetében- azt a filmet is sokszor láttam- Zeffirelli film, Napfivér Holdnővér.
Milyen jó annak aki így fel tud olvadni a természetben.