Miért nincs eső? Tényleg a jégkárelhárítási rendszer, a Jéger tehet róla?
Ez a vita sokakat tartott izgalomban az utóbbi hetekben. Necces téma, többek között azért is, mert a jégkárelhárítást okolni a csapadékmennyiség bezuhanás miatt, emlékeztet a különféle, s nem egyszer szintén az éghajlati változásokra reflektáló összeesküvés-elméletekre. Legyen szó akár a chemtrail teóriáról (ami szerint a repülőgépek kondenzcsíkja valójában a Föld légkörébe tudatosan, de nagy titokban bejuttatott permet) vagy a HAARP éghajlatmódosító-hatásairól. Nemrégiben egy egész kiseladást hallgattam meg arról, hogy ezek a HAARP-szerű létesítmények miként hálózták be mára a Földet (s állítólag még az iráni háborúban is szerep jutott egy ilyen kis HAARP-nak valahol a Hormuzi-szoros körzetében). Nem abba akarok most belebonyolódni, hogy az összeesküvés-elméletek igazságait vagy tévedéseit firtassam. Épp csak arra akarom felhívni a figyelmeteket első körben, hogy a JÉGER-rel kapcsolatos viták kissé hasonlítanak a fent említett elméletekre.
És ez még véletlenül sem jelenti azt, hogy a JÉGERT okolókat ne venném komolyan.
Én, mint kutató, a munkám, a kutatásaim során és a tanítóimtól is azt tanultam: valójában nincs rossz kérdés, és talán rossz felvetés sem. Ami rossz lehet, az az ellenőrzés vagy a kutatás módszertana. S ami a legeslegrosszabb: az ellenőrzés vagy a kutatás elmaradása! Sok évvel ezelőtt is írtam arról már, hogy a legtermékenyebb mondat szerintem ez: „Nem tudom”. Tehát, ha nekem szegezitek a kérdést: „A Jéger okozhatja-e a csapadék elmaradását?” – az első válaszom az: „Nem tudom”. Meg kell nézni. Mit tudunk erről? Mit mond a fizika? Mit mondanak azok, akik már kutatták ezt a kérdést? Egyáltalán:
kutatta már ezt célzottan valaki?
Sőt, ami azt illeti én éppenséggel a légkör bármiféle manipulálása ellen vagyok. Pont olyan alapon, ahogyan a génmanipulálást is, sokakkal együtt, roppant veszélyesnek, voltaképp klasszikus hazardírozásnak gondolom. Így aztán nem pártolom. Egy percig sem. Ennek mintájára ellenzem azt is, hogy a légkört módosítgassuk. Rémisztőnek gondolom például, amikor felvetik a Föld légkörének mesterséges hűtését alumínium vegyületekkel. Valóban ott tartunk, valóban elhisszük magunkról, hogy képesek vagyunk felelősen belenyúlni egy egész bolygó komplett légkörébe? Valójában épp ez a technokrata hozzáállás és gőg vezetett el odáig is, hogy mára annyit romlott a bolygó állapota, ami miatt, amúgy, valóban nem lenne rossz valamiként most már hűteni a bolygót. Mert hisz épp ez a szemlélet valóban tönkretette. De hadd citáljam megint Einsteint:
„Ha szeretnél megoldani egy problémát, ne azzal az eszközzel tedd, amivel létrehoztad.”
Az alappozícióm tehát távolról sem az, hogy az efféle beavatkozás csakis jó lehet. De nem is az, hogy bármiféle szkeptikus tömegmozgalomhoz ész nélkül csatlakozzak. Engem nem érdekel a hovatartozás. Nem akarok se csapathoz, se klubhoz, se lélektani, se elmebéli szegregátum tagja lenni. Isten őrizz! Engem nem motivál az, hogy a napjaimat a velem egyetértők langyos körében töltsem. De a valóság érdekel.
Az igazságot – amiben sokakkal szemben hiszek – keresem. Amint hiszek a tudományban is. Amennyiben a tudományt nem azonosítjuk a mindentudással, s főként nem hisszük tévedhetetlennek. S ha valamiben téved, akkor nem jelentjük ki rögtön, hogy a tudomány ismét lebőgött. Akinek van egy alapszintű tudományos tudása és tapasztalata, annak tudnia kell, hogy a tudomány valójában nem statikus igazságok márványtárháza, hanem folyamat. Ahol a valódi tételek és igazságok felismeréséhez és megtalálásához nem egyszer tévedéseken át vezet az út. Amint az emberi élet is gyakran vezet a sikerek és a boldogság felé ezer buktatón át.
Engem tehát a Jégerrel kapcsolatosan az igazság érdekel.
És az oly gyakran árulkodó anomáliák. A normálistól, a standartól vagy a joggal elvárhatótól való markáns, természetellenes eltérések. Nem kellett sokat várnom, miután kicsit alaposabban is szemügyre vettem a problémát, pontosabban az arról folyó kommunikációt. Hamar belebotlottam az első anomáliába. Mit belebotlottam! Inkább pofára estem benne az első lépés után.
Mellékelek egy mindössze 30 perces videót.
Ez talán nem túl hosszú ahhoz, hogy túl sokat venne el tőlünk az értékes életidőből. Ezt én is megnéztem. Nem volt könnyű, de nem azért, mert hülyeségeket beszélnek benne, hanem mert mindvégig egy égetően fontos és evidens kérdésre vártam a választ, de nem kaptam meg. (Azért vártam, mert ez a normális, és ez a racionális és tudományos, az abszolút indokolt és elvárható standard!) Ha megnézitek ti is a videót, tegyétek fel a kérdést hozzám hasonlóan. Itt két hülye ember beszélgetését látjuk? Koránt sem. Mindkét ember értelmes, szofisztikált, értelmes ember. Szemlátomást a nagy átlagnál iskolázottabb is. És mégis: a beszélgetésükből valami kínzóan hiányzik.
Ha bennem felmerül, hogy estleg a Jéger okozza a csapadékhiányt, rögtön az első lépés az – ha csak egy kicsit is a valóság és a tények érdekelnek –, hogy felteszem a kérdést: vajon MIKÉNT csökkenti? Azt pontosan tudjuk, hogy az ezüstjodid miként csökkenti a felhőkben kialakuló jég méretét. Ha viszont azt mondjuk: nemcsak a jeget hárítja el, hanem a csapadékot is, akkor azonnal, rögtön, kapásból kell(ene) feltenni a kérdést.
Erre a Jéger mégis hogyan képes?
Első körben tehát nem is az a bajom, hogy nincs arra magyarázat, és ezzel nem is igen foglalkoznak, például a magyarországi gazdák, hogy miért nincs eső ott sem, ahol ilyen rendszert nem használnak. Leginkább ez a hiány, a fel nem tett kérdés, ami egyúttal egy szakmai és lelki anomália is, ez zavar leginkább. Ez sok mindent megmagyaráz és jelöl. Jelez. Értelmes, szofisztikált emberek képesek hosszasan beszélgetni valamiről anélkül, hogy alapvető kérdéseket feltennének. Ebből az is látszik, hogy a tömegdiskurzusok, az online lincselések, az össznépi felhorgadások forgatagában – már ha szeretnénk megőrizni az elemi józanságot, a még emberi elmeállapotot és életminőséget – ma már nem az a vízválasztó, hogy a beszélő fejek értelmes, iskolázott, „jól szituált” koponyák-e? A vízválasztó az, hogy a beszélő korrekt, józan, és éber-e? Van-e bátorsága alapkérdésekhez? Van-e mersze a magányra? Arra a magányra, amit olyan alapkérdések okozhatnak, amikkel egy tömeghisztérikus populációban hamar magunkra maradhatunk.
Van-e annyi becsületünk, hogy azt mondjuk: „nem tudom”.
Nem gondoljátok abszurdnak, hogy se ebben a videóban, se másutt, egyetlen cikkben, posztban, minisztériumi anyagban, sehol, de sehol nem látni fél sort sem, ami ezt a kérdést egyáltalán feltette volna. Ha és amennyiben a Jéger űzi el a csapadékot innen, arra mégis hogyan képes? Nem ez az alapkérdés? De. Nyilván ez az. Ebben még vitánk se igen lehet.
A videóban – és másutt is – beszélnek mindenféléről. Hogy mennyire büdös az acetonos oldat, amit használnak, s azt sem tudják pontosan, hány ilyen generátor van az országban, s miként töltögetik összevissza védőfelszerelés nélkül az oldatokat, meg arról is, hogy mindenki „érzi” (ÉRZI!!!), hogy megváltozott valami (meg ám, nagyon is, méghozzá a Föld nevű bolygó hőmérséklete), de arról az elemi kérdésről, hogy amennyiben árt az alumíniumjodid (amit egészen eddig ártalmatlan anyagnak gondoltunk), mivel, hogyan, milyen mechanizmussal teszi tönkre az esőfelhőinket?
Végül, csupán reprezentatív szavazás alapján a minisztérium úgy dönt:
ahol a gazdák többsége nem akar jégkárelhárítást, ott megszüntetik a rendszert. Mert ők végre hallgatnak a gazdákra. Remek. Hallgassanak. Ettől azonban az egész processzus – főként, ha ezzel le is zárul – egy rendkívül rossz irányról árulkodik. Hogy az alapkérdés még csak fel sem merült. Amúgy én személy szerint nem bánom, ha semmit sem bocsátunk a levegőbe, így alumíniumjodidot sem. A tudományos érveken túl etikai okom is van erre. Szerintem a jólétünkért, a gőgünkért és hőzöngéseinkért cserébe most már viseljük el a következményeket is. Akár a vadabb viharokat és pusztítóbb jégveréseket is. Az egész globális felmelegedés velejáróit. Egyrészt sok területen mást már nem is tudunk tenni.
Másrészt a nagy baj elkerülése már lehetetlen. 2017-ben is erről írtam, és ez 2026-ban, majdnem 10 évvel később még inkább igaz. Szóval én is azt mondom: ne módosítgassuk a légkört még kicsiben se. Én tehát, eléggé el nem ítélhető módon még ott is kiiktatnám a Jégert, ahol a gazdák szűk többsége (50 + pár százalék) a működtetését kérte. Ugyanakkor tartom, hogy ez a felhorgadás a Jéger miatt, az egész eljárás, az erről való gondolkodás és szavazás, finoman szólva foghíjas, de ha kicsit magasabbra tesszük a lécet, akár szánalmasnak is nevezhetném.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Borítókép: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több publicisztika
Briliánsak ezek az emberek. Ha valaki nem nyitja ki az internetet, ne csodálkozzon, ha nincs semmiről halvány fogalma sem. Egy csomó mindent lehet tudni, amit ők „nem tudnak”. Összesen 986 darab (223 automata és 763 manuális) talajgenerátor van. Hatástanulmány is készült. https://miniapp.nak.hu/jeger/hatastanulmany_2/ Olyan érzésem van, mint amikor valaki azt írta egy kommentben, hogy a baktériumok létezése csak feltételezés. Meg a laposföldhívők azt hirdetik, hogy nem létezik egy bizonyos repülőjárat, mert nem lehet úgy közlekedni, hisz lapos a Föld. Könnyű ellenőrizni, hogy létezik az a járat. Ez a valóság olyan szintű figyelmen kívül hagyása, amire nehéz mit mondani. Egy kattintással ellenőrizhető egy csomó minden. Ez a kóma pedig veszélyes. Egyszer találkoztam valakivel, aki azt mondta, hogy ő szereti az illúziókat. Éppen élő egyenesben fosztotta ki egy nigériai herceg. A JÉGER-rel kapcsolatban tényleg olyan dolgokat kellene mondani, amik relevánsak. Hogy pl. valaki így sem elégedett az átláthatósággal, a kutatások mélységével, kiterjedtségével, minőségével. Nem bízik az adatok helyességében, nem bízik a kezelők hozzáértésében, nem bízik a vegyi anyagokban. De ez, hogy alapadatokat, létező információkat hagyunk figyelmen kívül…A légkörbe pedig más sikeresen beavatkoztunk és megváltoztattuk, még ha nem is akartuk. Ilyenkor inkább kérdés, hogy csináljunk-e, tudunk-e valamit tenni ellene. Illetve hát amit tudnánk, lehetne csinálni, csökkenteni a kibocsátást, azt meg nem tesszük.
Nekem a Jégerről egészen más jut eszembe:-)))
Valóban úgy tűnik az mg.miniszter kompromisszumos döntése inkább a népszerűségre hajt mint a szakmaiságra. Mindenkinek azt kell mondani amit hallani szeretne. Kedves Mara a 135 oldalas tanulmányban csak az utolsó oldal összefoglalóját olvastam el, egyértelműen leírták, hogy sem esőt nem akadályoz, sem a talajt nem szennyezi az ezüst klorid, csupán a felső külső rétegében a meglévő jég méretét csökkenti. Ennyi- miért nem kérdezték a tanulmány szerzőit és tolták volna a gazdák képébe. Centaurinak abban igaza van, hogy bármit is bárhova bejuttatni, hogy belenyúljunk a természet dolgában nem helyes.