Mi történik a talajban, ha a szántóföld helyére erdőt telepítenek?

szántóföld erdőt

Mi történik a talajban, ha a szántóföld helyére erdőt telepítenek?


Az Agrártudományi Kutatóközpont, a Soproni Egyetem és az ELTE Mikrobiológiai Tanszékének kutatói három, korábban szántóföldként, majd erdőként használt területet talaját hasonlították össze.

Ezek a legjobb minőségű, legtermékenyebb csernozjom jellegű talajok csoportjába tartoznak, amelyeket hagyományos módon szántóföldként hasznosítanak. Erdőt általában gyengébb termőképességű talajokra telepítenek, ezért szokatlan a fásítás ezen a talajtípuson, ugyanakkor javítja annak minőségét. Fokozza a talaj széntároló képességét, aminek klímavédelmi szempontból is jelentősége van.

A kutatók emellett azt is felmérték, hogy milyen hatással vannak a talaj mikroorganizmusaira az olyan erdészeti beavatkozások, mint például a tarvágás. Az eredmények a klímaváltozás miatti erdőleromlás előrejelzésében is hasznosíthatók, és hozzájárulnak egy tervezett talajbiomkutató transzdiszciplináris kiválósági központ létrehozásához.

Mindhárom erdőt a 20. század elején egy korábbi szántóföld helyére telepítették.

Az egyik egy kétszer vágott akácos,

  • a másik egy fiatal, természetes módon újraerdősült terület,
  • a harmadik pedig egy középkorú, vegyes gyertyános-tölgyes.
  • A talajmintákban a baktériumközösség összetételét, diverzitását és lebontó folyamatait vizsgálták.

Ezt tudja az akácerdő

A tanulmányból kiderült, hogy a fehérakácerdő talajában élt a legtöbbféle baktérium. A baktériumközösség szerkezetére a kémhatásnak volt a legnagyobb hatása, míg a lebontó folyamatokat a talaj szervesszén-tartalma is befolyásolta.

A kutatók szerint a szántóföldeken korábban használt talajjavító műtrágyák nem okoznak gondot az erdők későbbi fejlődésében. Sőt, egyes fafajokat nehézfémmel vagy szerves vegyületekkel szennyezett talajok megtisztítására is fel lehet használni.

Az akác gyökérzetében például nitrogénkötő baktériumok vannak, amelyek a levegőből nagy mennyiségű nitrogént tudnak megkötni. A talaj nagy nitrátkoncentrációja ugyanakkor csökkenti a nitrogénmegkötésben részt vevő baktériumok számát az akácos talajában.

A teljes publikáció itt olvasható angolul https://www.mdpi.com/207.

Forrás: MTI, kép: Unsplash

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több cenweb

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

3 hozzászólás

  1. Aki még tanult oroszul, az tudja, hogy mit jelent a csernozjom! 😉 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük