Mi a kémia? A kémia a végső dolgok művészete
Kedves olvasó, amint láthattátok már itt, nyitunk a kémia felé, nem mintha zártak lettünk volna eddig. De valljuk be, a többség számára a kémia nem hívószó, épp ellenkezőleg. Gyakorlatilag egyetlen esetet ismerünk, amikor a kémiát pozitív összefüggésben említjük. Ha azt mondjuk: két ember között „működik a kémia”. Megérne egy (sor) misét, hogy mennyire találó ez a kifejezés. Csodaszépen és egyszerűen mutatja meg, hogy a kémiai reakciókban, törvényszerűségekben milyen magnetikus erő rejlik.
Gondoljatok csak arra, hogyha például célul tűzzük ki a világ teljes megértését, bárhonnan indulunk is e megértés kiteljesítésében, indulhatunk akár a művészetek felől, a madarak felől, a zoológia, a biológia, az ökológia, a fizika, a csillagászat felől – de akár indulhatunk a fedettpályás papírszalvétagyűjtés irányából is – teljesen mindegy, matematikai törvény, hogy bármely kérdés bármely területének végső megválaszolása során mindannyian valamennyi kérdésünkkel ugyanoda érünk vissza.
Ahhoz a kérdéshez:
Mi az anyag?
Végső soron minden kérdés addig fial újabb és újabb kérdéseket, míg végül csak az a kérdés marad: Miből áll a világ? Tehát végső soron mindenképp oda kell jutnunk (matematikailag és logikailag), hogy eljussunk utazásaink és gondolkodásaink során az atom, az elemi részecske fogalmához. Itt is rendkívül árulkodó (és jellemző) a megnevezés: „elemi” részecske.
Mit jelent az elemi?
Nem kevesebbet, mint amiről fentebb szó volt. Bárhonnan indulunk a világ megismerésének szándékával, bármiféle kérdések lajtorjáján ereszkedünk a kozmosz mélyére vagy kapaszkodunk fel a lét csúcsába, azt a részt, ami mindent alkot, sehol sem kerülhetjük meg, sehol sem hagyhatjuk ki az egyenletből, annyira alapvető. Annyira alapja mindennek.
És mi az atom?
Most nem is arra gondolok, hogy menjünk bele spin-pályákba vagy az elektron csodálatos és megdöbbentő természetének elragadtatott leírásába, hanem arra a kérdésre: melyik tudományágnál vagyunk, amikor megérkezünk az atomi szintekig. Persze egészen ritkán vezetünk le bármit is az atomokra, de bármikor megtehetnénk. Remélem, ez világos. Szóval, a válasz az: amikor eljutunk az atomokig, akkor eljutottunk a kémiáig.
Vagyis, tudjuk vagy sem, a kémia a szó legszorosabb értelemben alaptudomány.
A kémia a világ alapjait írja le. Azt az alapot, ami nélkül semmi más nem volna. A még könnyebb érthetőség kedvéért. Szívem csücske, az ornitológia nélkül elképzelhető a világ. Madarak nélkül létezhet a világ, akár még az élővilág is. De kémia nélkül? Míg egy ornitológia nélküli világ annyit jelentene, hogy nincs például balatoni madárvilág, addig egy kémia nélküli világban nem volna anyag. Vagyis az utóbbi nem is létezhetne. A kémia ennyire elemi szint.
Megint másként, és kissé sután, hisz minden tudomány alapfeltétele az ember, de mégis: az ornitológia (lehetősége) egyidős a madarak kialakulásával. Mivel körülbelül 100 millió éve vannak madarak, elvileg 100 millió éve van mód a tanulmányozásukra. Ellenben a kémia (lehetősége) az univerzum, az anyag megszületésével egyidős, tehát durván 14 milliárd éves.
A kémia ennyire alap. Számos tudományágunknak semmi köze a világ keletkezéséhez, míg kémia nélkül aligha képzelhető el, hisz a világ keletkezése voltaképp az anyag születésnapja is. Minden más, köztük nemcsak más tudományok, hanem egyáltalán az élet megjelenése, többek között az én létezésem és a te létezésed is csak jóval későbbi fejlemény.
Arról a trivialitásról nem is szólva, hogy a technológiánk is elképzelhetetlen kémia nélkül.
És még valami, ami rendkívül fontos!
Míg a kémia alkalmazott ága felfoghatatlan mértékben változtatta meg a Homo sapiens életét, számos problémát is szült. Gondoljunk csak a műanyagok, jó ideje a mikroműanyagok okozta gondokra! Nem mellesleg a globális felmelegedés is erősen kémia. Érdemes tisztán és világosan látni, hogy a gondok jelentős részét most szintén a kémiának kell majd megoldani.
Ha egyszer a kémia, mint a létezés anyagi alapjainak tudománya annyira elemi szintű alapfeltételrendszerről szól, ami nélkül nemcsak a bakelit, az atombomba, hanem egy színházi előadás sem jöhetne létre, mindezek tudatában beszélhetünk-e műveltségről abban az esetben, amikor a kémiához lövésünk sincs? Miféle társadalom, miféle „kultúra” az, ami csak használja a kémia vívmányait, de alapvetően gőze sincs róla, és örül, hogy érettségi után soha többé nem kell beülnie egy kémiaórára?
Meg sem válaszolom a kérdést, hisz oly nyilvánvalóan költői volt.
Hosszú bevezetőt írtam tegnap arról, hogy a kémia iránti rajongásom, tiszteletem és elkötelezettségem mennyire régi keletű, és hogy ez már írói pályafutásom első pillanatától tetten érhető. Miért fontos ez? Mert én személy szerint sem kedvelem az úgynevezett kampányokat, még pedig azért nem, mert általában hiányzik mögülük az a szeretet, az a tudás, ami hosszútávúvá tehetne egy munkát. És hitelessé. Ezt láttuk például, amikor kortárs írók csőstül ültek fel a Greta Thunberg-féle zöld vonatra, hogy aztán ma már egyikőjük se foglalkozzon „zöld ügyekkel”. Ezt szánalmasnak gondolom. Akkor is, ha vannak, akiket ilyen esetekben naiv jószándék vezérel.
Ez a közéleti haszonszerzés és képmutatás melegágya.
A kémia, a valódi műveltség ügye is fontosabb annál, mintsem kampánnyá tegyük. Ezért szerettem volna, ha egy olyan olvasó, aki most esik be életében először a Cenwebre, ő is világosan látja, hogy részünkről-részemről nem kampányról van szó, hanem hosszútávú gondolkodásról és elkötelezettségről. Nem mellesleg a kémia fikarcnyival sem kínál kevesebb kalandot és izgalmat, mint bármely más tudományág!
Kampány nincs, apropó viszont van,
hogy az elkötelezettségemet transzparensebbé tegyem. Ahogy azt tegnap is írtam, a kémia népszerűsítésének érdekében indult egy honlap, a Kémiáról mindenkinek, amelynek gazdája a Magyar Kémikusok Egyesülete. Utóbbi szervezetet megkerestük a napokban, hogy átvehessünk tőlük cikkeket, és ezzel támogassuk a munkájukat. Az egyesület ügyvezető igazgatója, Szabó János Zoltán készséggel válaszolt, így hamarosan hozzuk is az első cikket tőlük.
Addig is arra biztatunk titeket, hogy nézzétek meg az alábbi linkeket, és iratkozzatok fel a csatornákra! Legyetek érdeklődők és nagyvonalúak, szórjátok két kézzel a lájkokat!
Kémia mindenkinek honlapja ITT | Facebook | Youtube | Instagram | TikTok
A kémia legyen veletek!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több tudomány
Már az előző kèmia posztnál is kérdeztem, ismét megkèrdezem: Antimon mièrt Antimon?
Természetesen a novella címadó főszereplőjére gondolok.🤔