Megnyílt a világ legnagyobb ortodox temploma
15 év alatt épült fel Bukarestben a Nemzeti Székesegyház, amely immár a világ legnagyobb ortodox keresztény templomának számít. A felszentelését a legnagyobb bukaresti zarándoklatra, Szaloniki Szent Demeter ókeresztény vértanú ünnepére időzítették. Az eseményre annyi zarándok érkezett, hogy a tömeg jelentős része még a katedrális 12 ezer négyzetméteres lekövezett udvarán sem fért el. A liturgiát és a belső mozaikdíszítés felszentelését a legtöbben a forgalom elől elzárt utcákon óriás kivetítőkön követték.
Daniel román és I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka mellett a szertartáson több mint 2500 világi meghívott vett részt. Jelen volt Nicusor Dan román és Maia Sandu moldovai államfő, Ilie Bolojan román miniszterelnök, a román politikai pártok, közintézmények, a hadsereg vezetői, valamint Margit hercegnő, a királyi ház feje, a román korona őre.
A neobizánci és brancoveanu építészeti stílusjegyeket
hordozó székesegyház a világ legnagyobb ortodox temploma. 127 méteres magassága, 7200 négyzetméteres alapterülete és 320 ezer légköbméteres térfogata is rekordnak számít. Itt található a világ legnagyobb, szabadon lengő harangja is: a nemzet hősei előtt tisztelgő, Dániel pátriárka arcmásával díszített, 27 tonnás Szent-András nagyharang hangja a város egész területén hallható.
A katedrálisba 27 bronzkapun keresztül lehet bejutni, amelyeket távvezérléssel lehet csak kinyitni, ugyanis súlyuk egyenként megközelíti az egy tonnát. Az épületben nyolc lift működik, de a látogatók lépcsőn is felmehetnek a 60 méteres magasságban lévő belső erkélyekre vagy a központi torony körül, 90 méteres magasságban lévő külső kilátóhoz.
A belső falakat és az ikonosztázt – a templomszentélyt a templomhajótól elválasztó óriási falat – nem freskók, hanem mozaikok díszítik. A most felszentelt 25 ezer négyzetméteres belső díszítés megvalósítása során mintegy negyedmilliárd apró, színes kavicsot ragasztottak fel a mozaikkészítők.
A katedrális előtti,
oszlopfolyosók által határolt lekövezett tér alatt a román kereszténység múzeuma, zarándokszállás és egyházi rendezvények számára alakítottak ki termeket, a katedrális alagsorában pedig egy 1700 négyzetméteres sekrestye, 42 kripta, és négy atombiztos bunker kapott helyet.
A román ortodox egyház idén ünnepli önállósulása konstantinápolyi elismerésének 140. évfordulóját, a román ortodox patriarkátust pedig pont 100 éve alapították. Ebből az alkalomból a bukaresti parlament „a román patriarkátus centenáriumi évének” nyilvánította a 2025-ös évet, ami lehetővé tette, hogy az állami intézmények és az önkormányzatok költségvetési forrásokból támogassák az egyházi ünnepségeket.
A Nemzeti Székesegyház felépítésére eddig mintegy 200 millió eurót költöttek. Az építkezés költségeinek nagyjából negyedét a hívek adományozták, a többit a központi és helyi közigazgatás szervei utalták át az egyháznak. A parlament mögötti 11 hektáros telket szintén az állam adományozta az egyháznak.
A 2021-es népszámláláson a felekezeti hovatartozásukat megjelelő romániai lakosok 85,5 százaléka mondta magát román ortodox vallásúnak.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Borítókép: Catedrala Națională/Facebook
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több templom
Hú, és megint hú! Ez tényleg monumentális és meglepő számomra, mert alig épül mostanság új templom, bármelyik vallásról, felekezetről lenne is szó. Persze épülnek új városrészekben hazánkban is, de ez valami nagyon más. Én nem vagyok a vallást templomban gyakorló, de a templomokat építőket, építészeket, művészeket, csodálattal tisztelem.
Köszönet Mara!
Igen, nekem is pont ez jutott eszembe, ez szerintem is nagyon érdekes, hogy még mindig épülnek ennyire monumentális templomok.
Elképesztő- sosem értettem a katedrálisok monumentalitását- jobban hisznek az emberek ilyen óriási épületben? 200 millió euró- mennyi másra lehetett volna fordítani. Ehhez képest a csíksomlyói Makovecz szentély eltörpül- de mennyivel puritánabb s minden benne van ami a zarándokok lelkületét -búcsújárását, tisztelgését a Babba Mária előtt erősítheti.
Álltam Szalonikiben Dimitrij koporsójánál, illatos méhvisz gyertyát is hoztunk onnan- sokáig őriztem,aztán kidobtam amikor a portól már nem lehetett meggyújtani:-). Mondjuk elég elkeserítő volt autózni Csíksomlyóba úgy jó 15 éve, az összes falu ahol átmentünk rettentően szegény portákat mutatott, járda nem volt, az út rossz és keskeny, de aranykupolás templom az volt minden sarkon. No jó nekünk van Esztergomunk Bazilikával- ez történelem- nagyon szép a freskó, ahol István király(akkor még nem volt Szent) felajánlja az Országot Máriának. Azért az érdekes fordulat egy országban, hogy napajainkban ekkora anyagi áldozattal az egyház ekkora támogatást kap az államtól. A történelem is csak ismétli önmagát, mint az egyén életében a családtörténet:-)))
Mennyire szedett-vedett a környezet: itt egy üvegiroda, ott egy lakótelep, amott betonplacc vagy micsoda… Nem lehetett ennek valahol szebb környezetet találni? Nekem nagyon furcsa – kicsit olyan benyomást kelt, mint amikor egy szegény, poros falu végén ott áll az ötemeletes, aranyozott „pagoda”.
😮 Ez tényleg hatalmas!
A román ortodox egyház szeret hivalkodni. Bukarestben még nem jártam, de Erdélyben is nagy ortodox templomokat láttunk. Az ottaniak mesélték, hogy ha egy faluban ortodox templom épül, akkor annak magasabbnak kell lennie a már ott lévő pl. református templomnál – ha csak egy méterrel is.
Ken Follettnek A katedrális c. regénye jutott most eszembe. Ez a bukaresti székesegyház már biztosan nem úgy épült. 🙂
A Katedrális c. film is kitűnő volt Glenn Closeval.