Lottópénzből, skót-felföldi marhákkal védik a harist | A haris védelme
Már hallom is: na persze, csak tudnám, mi az a haris. A haris egy kicsit a fürjre és a vízicsibékre hasonlító, füves, sásos kaszálókon, mocsárréteken élő, Egész Európában megfogyatkozott, rendkívül rejtett életmódot folytató madárfaj. Magyarországon átlagosan 600-800 pár él. Egy alkalommal már a birtokon is költött.
Kiemelten fontos, fokozottan védett madárfaj nálunk is.
Európa bizonyos részein a kihalása ellen küzdenek. A harisok jellegzetes hangja egykor Skócia-szerte megszokott volt nyaranként. Ezek a titokzatos madarak ma már csak a nyugati és az északi partvidéken és néhány szigeten élnek. Az RSPB Corncrake Calling projektje a megmaradt populációik védelmén és növelésén dolgozik.
Ennek kulcsfontosságú része a gazdálkodókkal való együttműködés. A hagyományos földhasználat nagy előnyökkel járhat a madarak számára. Az RSPB segít a gazdálkodóknak, hogy fejlesszék a legeltetési módszereket, így ők is jól járnak és a természet is.
Azt már mi jegyezzük meg, hogy amikor klímaaktivisták a marhahúsfogyasztás radikális leállítását követelik (mondván: a bélgázok jelentősen járulnak hozzá a felmelegedéshez), figyelembe kell venni, hogy
a kérődzők által fenntartott legelőterületek
a legértékesebbek ökológiai szempontból, és nemcsak a harisnak, hanem sok ezer más fajnak biztosítanak élőhelyet. A biodiverzitás védelmére nézve tehát végzetes volna a marhatenyésztés radikális lenullázása. Gondoljunk csak arra, hogy nem véletlenül barangolnak minden nemzeti parkunkban hatalmas gulyák és nyájak.
Az RSPB videójában Donald MacSween lewisi gazdálkodó és az ő skót-felföldi szarvasmarhái szerepelnek. A Corncrake Calling Projectet részben a National Lottery Heritage Fund (nemzeti lottóalap) finanszírozza.
A marhák egész évben kint vannak a szabadban, GPS-nyomkövető van a nyakukban, így a gazdák mindig tudják, merre járnak. Egy app segítségével választják ki a területeket, ahol az állatok legelhetnek. Ha tilosban járnak, a nyakörv hangjelzést ad, és egy kicsit megrázza őket, mint egy villanypásztor, így nincs szükség kerítésre sem. A módszerrel nagyobb területet tudnak legeltetni, ami különösen télen jön jól.
A program keretében az RSPB tanácsot ad a gazdálkodóknak, hogyan juthatnak hozzá a harisvédelmi támogatásokhoz. A harisok a magas füvet szeretik, ahol rejtőzhetnek, de azt is, ha vannak benne rövidebb füvű területek, ahol szabadon mozoghatnak.
A marhák pont ezt tudják biztosítani nekik.
Emellett segítik a haris számára fontos növényfajok növekedését. Még a gazda is azt mondja, hogy ez egy remek példa a kölcsönösen előnyös együttműködésre. Ebben az esetben a természettel való együttműködés segíti fizetni a számlákat, és nem mellesleg jó élőhelyet is teremt.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Patreon-tagok körébe ITT. Csupán havi két-három kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért cserébe elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség ITT. Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress meg mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, abban a reményben, hogy szövetségesek lehetünk. A legjobbakat, üdv, Cen’
még több 5G
még több természetvédelem
Én akkor néztem utána, hogy mi is az a haris, amikor Petőfi: A puszta, télen című versét tanultuk. (Régen volt!) “Nem szól a harsogó haris a fű közűl” 🙂
Éles és furcsa hangja van. Versenyre kelhetne a túzokkal, hogy melyikőjüké furcsább. (Talán a túzok esélyesebb a győzelemre. 🙂 )
Nemrég volt szó róla, akkor én is a túzokhoz hasonlítottam már ami az életmódját illeti.
Kecsesebbnek tűnik a túzoknál.