MEGA: Végre ránk találtak a zöld levelibékák is!

Emlékeztek még arra, hogy amikor először szólaltak meg – akkor még a belvízben (ami húsvétkor kiszáradt) – a zöld levelibékák, kicsit csalódottak voltunk, mivel a mi vizeinkre nem találtak rá. Egyetlen levelibéka sem brekegett nálunk, csak a megszokott helyeken, a belvízen és a záportározóban. Aztán jöttek a lehűlések és a levelibékák elhallgattak. Amikor újra indultak volna, addigra meg a belvíz száradt ki.
De azt hiszem, ez a „minden rosszban van valami jó” minősített esete.
Mert valószínűleg a belvíz kiszáradása mozdíthatta meg a környék kétéltűit, főként a zöld levelibékákat és sarkalta őket keresgélésre, hiszen a legtutibb szaporodóhelyükön most egy mokkáskanálnyi víz sincs.
Véletlenül találtam rájuk. 2025.04.28-án végre tudtam időt szakítani arra, hogy megírjam: rekordot döntöttünk mézelő zóna ügyben, és az idén már több mint 120 növényfajt vetettünk! Csakhogy, amint késő este hozzáfogtam a poszt megírásának, rájöttem, hogy a vetőmagok listái lent maradtak a Nagyberekben az őzetetőben. Most ugyanis, amikor a vadak nem használják, az őzetető esőtől védett kis tetője alatt tárolok időnként pár dolgot. Miután bevetettem a Nagyberek-sáncot is, nem akartam felcipelni a maradék magokat a házba, hiszen, ha minden jól megy, a sáncot folytatjuk hamarosan, és akkor majd az új sáncot is vetni kell.
Késő este, amikor már amúgy is alig volt erőm,
nem igazán akaródzott lebattyogni a sötétben, ugyanakkor a vetőmagos posztot sem akartam halogatni, mert továbbra is komoly harcokat vívok azért, hogy real time-ban lehessek a temérdek esemény és tennivaló ellenére is. Így hát „nagy duzzogva” húztam a csizmát, vettem a lámpát, hogy lemenjek az őzetetőhöz a magok listájáért.
Az eset bája, hogy a listák természetesen nem az őzetetőben voltak. A listák ott voltak, ahol lenniük kellett, az asztalomon, szépen előkészítve a poszt megírásához, csak épp rájuk került egy határidőnapló meg egy kétéltűhatározó. Mindegy, ezt csak utólag tudtam meg, előtte még lecaplattam az Angolkert ágai között, a Kisréten és a Hospodán és Nagylejtőn át a Nagyberekbe. Ahol aztán konstatáltam, hogy nincsenek ott a listák. De volt valami, amit jóval hamarabb konstatáltam.
Amint kiléptem az Angolkertből.
Hangos, ám viszonylag távoli békakórust hallottam, de olyan irányból, ahonnan még sosem. Először azt gondoltam, talán mégis a belvíz felől hallani levelibékákat, de aztán tisztán hallottam, hogy az Angolkerttől délnyugatra fekvő égerláperdő visszhangzik a békáktól. Az erdőben azonban nincs víz, így béka sem lehet. A hang, amit hallok, csak visszhang. Egészen olyan volt, mintha a Nagyberekben vagy a Nagypatakban brekegnének.
Főként új olvasóknak mondom: erre nem volt példa 25 év alatt.
60 napja duzzasztottuk meg a patakunk vizét és hoztunk létre 3 kis tavat a Kisberekeben. Kimondottan a kétéltűeknek. Soha semilyen béka nem brekegett nálunk, soha egy szem ebihalat nem láttunk a birtokon. Az idén viszont átestünk már az erdei, a mocsári és gyepi békák nászán, körülbelül 90 000 ebihal született nálunk, további 12 000 ebihalat mentettünk hozzánk a belvízről, szép számmal fogtunk pettyes gőtéket az új vizeinkből, és rendszeresen fogunk cselléket meg kövi csíkokat is.
Tehát 2025-ben sorban esnek meg affélék, amifélék sosem estek meg itt 25 év alatt. Zöld levelibékák kórusa azonban még nem zengett az égerláp-erdő szélében 2025-ben sem. De egészen úgy hangzott, mintha ezúttal ez történne. Annak ellenére, hogy korábban már panaszos posztban sirattuk el a zöld levelibékákat. Azokat a békákat, akik káprázatos sikerszériánkat megszakítják azzal, hogy egyetlen példányuk sem hajlandó átköltözni a mi biztonságos, ökológiai szempontból ezerszer is átgondolt és megkonstruált, „ideális” vizeinkbe.
Amikor már a Hospodánál jártam, nem maradt kétségem. A mi vizeinkből, a Nagypatak duzzasztott szakaszaiból zeng a békaének. Annyira nem is fájt, amikor az őzetetőben nem találtam meg a vetőmagok listáit. Mert közben visszhangosan zúgott a levelibéka-szimfónia, s szebben, mint bárhol másutt. Mert itt a patak egyik oldalán rét van, a másikon öreg galériaerdő, s ettől az amúgy is zengzetes békaszózatok úgy felerősödnek, mint amikor orgona szólal meg egy csillagos égig érő katedrálisban. Alig hinni ilyenkor, hogy egy gyufásdoboznyi állatka fújja a magáét, és nem óriások harsonái.
Boldogság.
Megint.
Aznap az következő vizekben szóltak a zöld levelibékák:
- Nagyfűz-víz alsó szakaszán
- Nagyberek-csatornában
- Árasztó-csatornában
- Kispataknál

2025.04.29. késő este, csillagos éjszakában, Marával együtt mentünk le a Nagyberekbe, most már kimondottan a levelibékák miatt. Egyúttal azt is terveztük, hogy biztos, ami biztos, ránézünk a Kisberekre is. A levelibéka-kórus továbbra is szólt a Nagyberekben (Mara készített hangfelvételt is), ezúttal:
- A Nagyfűz-víz teljes hosszán
- A Dalmát-vízen
- és az Árasztó-csatornában.
Míg az első alkalommal körülbelül 8-10 hímet hallottam, ezen az estén már legalább 15-20 hím szólt. Ugyanakkor szépen zengett a nem messze lévő, a szomszédos birtokhoz tartozó záportározó is. Összesen három helyről hallottunk zöld varangyot is. Sajnos egyik sem nálunk szólt. A hozzánk legközelebbi valahol a záportározó környékén pirregett.
A Kisberek is tartogatott meglepetést, nem is keveset.
Először is annyira ráfüggtek a nagyvadak, hogy a Kisberekben néha olyan erős vadszag-szarvasszag van, mintha egy csordával volnánk összezárva egy szűk istállóban. Nem túlzok, tanúm is van rá: Mara. Erről, a vadak különös szokásairól, a tömeges vadjárásról külön posztban írok majd.
A kis tavak közül a Forrás-tó ismét meglepett minket különös természetével. Egyik vizünknél sem láttuk, hogy gőzölgött volna, de a Forrás-tó a lehűlő levegőben úgy gőzölgött, mint egy kád forró víz. Egészen epikus hangulat kerekedett körötte, ahogyan a pára szállt a lámpák fényében, és mivel már kora tavasszal is megfigyeltük, hogy míg a Pelso-tó és a Tőzeg-tó fagyos hajnalokon befagyott, ám a Forrás-tó nem, ezúttal is felmerült bennünk: talán a Forrás-tó aljában feltörő víz valamelyest meleg? Ennek most már valamiként utána kell járni.
A Kisberektől nem vártam sokat,
inkább csak rutinból akartam ellenőrizni – mert ha kutatásról van szó, monitorozásról, akkor mindent ellenőrizni kell –, hogy tényleg nincsenek ott levelibékák. Nem is hallottunk semmit. Sokáig. De amikor már közel jártunk, váratlanul meghallottam, hogy a Kisberekben is felzeng a békakórus. Ez nagy boldogság volt ismét. Amikor bementünk a Kisberekbe, először csak a Forrás-tóban és a Tőzeg-tóban hallottunk levelibékákat, de amikor kimentünk a berekből, felzendült pár béka a Pelso-tóban is.
Így tehát ezen az estén összesen két centrumban (Nagyberek és Kisberek) 6 vizünkben zajlott a békanász.
Az utóbbi 25 évben az volt az alaphelyzet, hogy a levelibékák násza két helyen zajlott:
- A belvízen,
- és a záportározóban
Ha volt bennük víz. Jelenleg három centrum van, s ebből kettő immár nálunk.
- Nagyberek
- Kisberek
- Záportározó
Könnyen lehet, hogy mindent összevetve
a levelibékák nagyobbik része már nálunk tanyázik. (A Nagyberekben és a Kisberekben együtt kb. 30-40 hím levelibéka lehet.) A nagy különbség valójában az, hogy a mi vizeink, a patak duzzasztott szakaszai és a Kisberek tavacskái jóval stabilabbak, biztonságosabbak, mint bármely más víz a környéken. Ezért hatalmas eredmény, hogy végül ránk találtak a zöld levelibékák is, akik hasonlóan a barnabéka-fajokhoz, most már nálunk fognak szaporodni, és az utódaik már a mi vizeinket tekintik bölcsőjüknek, és ide fognak visszatérni. Ezzel ismét olyasvalamit értünk el váratlan gyorsasággal, mindössze 60 nap alatt, amiről évtizedekig csak álmodoztunk.
Merem állítani: boldog vagyok!
Merem állítani: hiszek – mert tudom már, hogy az ilyesmi lehetséges.
Tudom már, mert eddig hittem.
Hiszem továbbra is, mert most már tudom.

Forrás: MTI | Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️

Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”










































Imádom! 🐸🐸🐸
„Mert itt a patak egyik oldalán rét van, a másikon öreg galériaerdő, s ettől az amúgy is zengzetes békaszózatok úgy felerősödnek, mint amikor orgona szólal meg egy csillagos égig érő katedrálisban. De gyönyörű és micsoda felvétel a brekiről:-))