Figyeljünk a bőrünkre: télen súlyosbodnak a krónikus bőrbetegségek
A hideg, a száraz levegő és a kevesebb napfény a téli hónapokban súlyosbíthatja az olyan krónikus bőrbetegségek tüneteit, mint a pikkelysömör, a rozacea, vagy a szárazságekcéma, az úgynevezett atópiás dermatitisz. Ez azonban megfelelő bőrápolási rutinnal, időben megkezdett kezelésekkel enyhíthető, és az érintettek jóval enyhébb panaszokkal vészelhetik át a telet – mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.
Az atópiás dermatitisz és a pikkelysömör
azok közé a krónikus bőrbetegségek közé tartoznak, amelyek kifejezetten érzékenyek az évszakok változására. „Atópiás dermatitisz esetén míg nyáron a napfény gyulladáscsökkentő hatásának és a magasabb páratartalomnak köszönhetően sokak akár tünetmentessé is válhatnak, addig télen gyakran látványosan romlik a bőr állapota: piros lesz, hámlik és nagyon viszket. Sőt, akár az éjszakai alvást is megnehezítheti, kialvatlanságot és krónikus stresszt okozva a betegeknél” – mondja dr. Kovács Anikó.
A panaszok még azoknál is fokozódhatnak, akik egész évben gyógyszert szednek. A pikkelysömör téli fellángolása részben a napfény- és D-vitamin-hiánnyal magyarázható. A betegség kifejezetten jól reagál napfényre, a fénykezelés gyakori és hatékony eleme a terápiának. A páciensek jelentős része továbbá nem gondoskodik a D-vitamin pótlásáról, ami hozzájárulhat a tünetek romlásához.
A rozacea esetében elsősorban a hirtelen hőmérsékletváltozás okoz problémát. Sokaknál már az is azonnali állapotromlást okoz, ha a fűtött helyiségekből kimennek a hidegbe, majd vissza. A pattanásos (aknés) bőrűek is gyakran tapasztalnak ilyenkor állapotrosszabbodást, bár ennek mértéke általában kisebb, mint a többi említett bőrbetegség esetében.
A panaszok erősödése
leginkább a bőrszárazság, a nem megfelelő bőrápolás és a rossz szokások miatt következik be. A hosszú, forró fürdők, az erős illatanyaggal rendelkező szappanok és testápolók használata egyaránt ronthatják a bőr állapotát. Hidegben jelentősen kevesebb verejték és faggyú termelődik, mint melegben, így a bőr eleve szárazabb. Emellett a fűtés szárítja a levegőt, ami tovább fokozza a bőr vízvesztését
A kézekcéma is sokkal gyakoribb a téli hónapokban a rendszeresebb kézmosás, a hideg és a száraz levegő miatt. A szeborreás dermatitisz pedig a hajas fejbőrön és az arcon okoz piros, hámló tüneteket. A sapkaviselés, a ritkább hajmosás és a napfény gyulladáscsökkentő hatásának hiánya szintén hozzájárul a panaszok gyakoribb előfordulásához.
Az érintettek a bőrápolásban használjanak zsírosabb készítményeket, fontos, hogy vizes bázisú krémek alkalmazása után ne menjünk azonnal a hidegbe: legalább fél-egy órát érdemes ilyenkor várni. A megfelelő ruházat is számít, különösen atópiás dermatitisz esetén, mert a műszálas anyagok tovább irritálhatják a bőrt, ezért nekik a pamutruházat viselése ajánlott. Továbbá hideg időben különösen fontos, hogy ha tehetjük, kézmosás helyett kézfertőtlenítőt használjunk, s így sok esetben megelőzhetjük a kézekcémát vagy ennek súlyosbodását.
Pikkelysömör (psoriasis): egy krónikus, gyulladásos bőrbetegség, amelynek során a bőr sejtjei túl gyorsan osztódnak. Ez vörös, gyulladt, hámló foltokat és fehér pikkelyeket okoz leggyakrabban a könyökön, térden, fejbőrön vagy deréktájon. Nem fertőző, gyakran hullámzó lefolyású: időnként javul, máskor fellángol. A tüneteket ronthatja a stressz, a fertőzések, a hideg idő, a bőrsérülés vagy bizonyos gyógyszerek.
Rozacea: egy krónikus bőrgyulladás, amely főként az arcon jelentkezik tartós pirossággal, értágulatokkal és fokozott bőrérzékenységgel. Gyakran hullámzó, időszakosan fellángoló betegség. A panaszokat ronthatja a hőmérséklet-változás, a stressz, az alkohol, a fűszeres ételek, a napfény vagy bizonyos kozmetikumok. Nem fertőző, de kezeletlenül fokozatosan rosszabbodhat.
Atópiás dermatitisz (szárazságekcéma): egy krónikus, gyulladásos, erősen viszkető bőrbetegség, amely főként száraz, kipirosodott, hámló foltokkal jelentkezik. Gyakran már gyermekkorban megjelenik, és időnként javulhat vagy fellángolhat. A bőr vízmegtartó képessége ilyenkor gyengébb, ezért könnyebben kiszárad és irritálódik. A tüneteket fokozhatja a hideg, a száraz levegő, a stressz, az allergének, az erős tisztítószerek vagy bizonyos ételek. Nem fertőző, megfelelő bőrápolással jól kordában tartható enyhébb betegség esetén, súlyosabb esetben állandó kezelést igényel.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: Semmelweis Egyetem, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat. | Illusztrációk: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több egészség
dr. Buda László- „Mit üzen a tested, Mit üzen a lelked, Mit üzen az életed- mindhárom könyvet jó szívvel ajánlom- olvastam őket szuper jók. .
Az atopiás dermatits, az ekzema és a sporiazis is a pszichoszomatikus betegségek klasszikus példái. Milyen jó magyar mondás egy pl. egy konfliktus helyzetben egy lefojtott probléma esetén a „kiütést kapok tőle. ” Az biztos, hogy amikor bőrtünetek vannak azok nagyon kínzóak- csillapítani kell minden módon, ám az igazi gyógyulás nem a kencefice az is biztos. A bőrgyógyászat igazi határterületi tudomány- immunológia, belgyógyászat és pszichiátria együtt. Valaha bőrgyógyász szerettem volna lenni:-))))sosem sikerült befurakodnom közéjük, igen rentabilis szakma pl. a „bőrgyógyász-kozmetológus ” terület. Szóval a gyógyulás az nem kintről jön, hanem belülről-ez az én olvasatom.
Ebben azért is van sok igazság, mert evolúciósan a bőr ugyanúgy ektodermális eredetű, mint az idegrendszer; vagyis ugyanannak a „szövetmezőnek” a külső és a belső része – legalábbis annak idején még így tanultam.
Húúúú- igen, milyen jó meglátás, a fejlődéstant annak idején jól megszenvedtem, de visszaköszön pl. nem csak ebben amit mondtál, hanem pl. az onkológiában is.
Zilahi Lívia | Hogy esetleg azok is értsék, akik nem tanultak ilyen szinten természettudományokat: az, hogy a bőr és az idegrendszer evolúciósan egyaránt ektodermális eredetű, azt is jelenti, hogy minden ember embrionális fejlődésének kezdeti szakaszában a későbbi idegrendszer és a későbbi bőr (hám), ugyanabból a szövetrétegből (ektoderma) alakul ki. Kicsit bizarr, de ha ránézünk az emberi testre, és látjuk a fejben az agyat, gondoljunk arra, hogy az voltaképp a bőr elődjének, az ektodermának egy (jelentős) befűződése. Olyan, mintha egy lufiba belemélyesztenénk az ujjunkat, majd az így keletkező mélyedés lefűződne a lufi felszínéről, és egy belső hólyag keletkezne. Valahogy így jön létre az idegrendszerünk is az embrionális fejlődésünk korai szakaszában, csak aztán a „belső hólyag” sejtjei más feladatra specializálódnak, az ingerületek továbbítására, míg a kívül maradt nagyobbik réteg a külső védelemre.
Bármennyire is más irányba fejlődik aztán az ektoderma két része, nem függetlenednek egymástól teljesen, ezért az idegrendszer állapotát gyakran tükrözi a bőr állapota. Talán nem véletlenül alakult ki a „szép bőr” kultusza és esztétikája. Valójában nem mi határoztuk meg, milyen a szép bőr, hanem az évezredes tapasztalatban gyökerezhet ez a „testkép”, ami szerint a puha és sima… stb. bőr a „szép”, mert leginkább ez jelez egészséges, nyugodt idegrendszert.
Más kérdés, hogy a szép bőr elérésének – épp a fentiekből fakadóan – nem biztos, hogy újabb kenceficék felkenése a legjobb módja, hisz a kenegetés ebből a szempontból „csak tüneti kezelés”.
Az is érdekes kérdés, hogy ha az idegrendszer hat a bőrre, nyilván a bőr is hat az idegrendszerre. Vajon mit tesz az idegrendszerrel a túlzott „bőrápolás” vagy amikor a bőr a szennyezett levegő révén lényegében folyamatos mérgezésnek van kitéve?
Rendkívül érdekes témakör ez – megérne egy újabb életet. 🙂
Ezt nagyszerűen és szemléletesen összefoglaltad, Cen’, remek tanár lehettél, bár ezt már a Szitakötős írásaidból megállapítottam tíz éve. 😊
Köszönöm és örülök 🙂 🙂
Annyira örülök, ha széles horizonton lát valaki- igen, az emberben nem lehet a betegséget egy molekula ingerlésével, vagy kikapcsolásával meggyógyítani- ilyenek az új onkológiai biológiai szerek – brutális mellékhatásokkal – teljes testben és komplex működésekben kell gondolkodni és nem lehet kizárólag a szomatikus komponenst nézni, muszáj a pszichikumot is bele venni. Ezért imádtam pl. a szomatodrámát tanulni(Az is dr. Buda László) -az ember frankón szétszedi és átrendezi a testi dolgait egy tünet kapcsán s aminek rendszerint az ősök és a kapcsolatok megjelenése a térben a vége:-)))) . Köszönöm ezt az igen inspiráló választ. Kicsit egyszerű kontextusba téve- a túlzott bőrápolás ledörgöli a természetes megújulást- rengeteg rossz példát láttam magam körül, a lézeres hámlasztástól a gyógynövényesig minden félét egy egész ipar épül rá. A falusi asszonyok régen a tejsavóval mosták az arcuk. Az én Édesanyám soha nem mosta pl. szappannal az arcát, egyfajta krémet használt egész életében (óh az a jó kis békebeli Nívea) és még 89 évesen is csupán csak a szeme sarkánál és a szájzúgban voltak kicsi ráncai ha nevetett, gyönyörű sima hibátlan bőre volt. Soha nem használt fényvédőt kint a napon a kertben, ruhával fedte a testét. Szóval én is azt mondom a bőrbe bevitt szájtöltő kollagén például maga a rettenet- esztétikailag is. Vagy a tetkóval bevitt idegen anyagok hatása a nyirokrendszerre, vagy pl. tudományosan bizonyított tény, hogy a dezodor stiftet használó nőkben nagyobb az emlőrák előfordulása….talán a legelső ilyen megállapítás a gyufagyártáshoz kapcsolódik, a fehérfoszforrral való érintkezés a gyártás során a nők ajak és állkapocs rákját okozta . Konrad Lorenznek mégis csak igaza lehet, hogy a meghatározó a genetika – végül is a fogantatáskor eldől kik leszünk- ezen lehet aztán javítani vagy rontani rendesen az életünk során a felmenőinktől kapott és a saját történeteinkkel.. meg ahogy bánunk a saját határainkkal- a testünkre vetítve a bőrünkkel, az első és legfontosabb határvonalunkkal.
Vásárra vitte a bőrét…, megnyúzlak- mint fenyítés- szíjat hasítok a hátadból , van bőr a képén, stb. ezek mind mind a határok megsértését vagy éppen kijelölését jelentik .