Csökkenheti az élelmiszerpazarlást a kapszulakamra
A háztartások élelmiszerpazarlásának csökkentésében fontos szerepet játszik az otthoni élelmiszerkészletek tudatos kezelése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja a kapszulakamra koncepcióján keresztül nyújt gyakorlati útmutatót ahhoz, hogyan érdemes kialakítani az élelmiszer alapkészletet a háztartásokban. A cél az, hogy ez az alapkészlet valóban hatékony eszköze legyen az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemnek.
A Nébih Maradék nélkül program
2024-es háztartási hulladékfelmérése alapján a magyar háztartásokban az élelmiszerpazarlás két leggyakoribb oka a nem megfelelő tervezéshez köthető. Fejenként évente 7,5 kg elkerülhető élelmiszerhulladék kerül a kukába amiatt, mert elfeledkeztünk róla vagy túl sokat vásároltunk belőle és lejárt, megromlott. Ennek megelőzésében nyújthat segítséget az otthoni élelmiszerkészlet nyomon követése, például kapszulakamra kialakításával.
A kapszulakamra nem a felhalmozást, hanem a tudatos készletezést jelenti. Lényege, hogy a háztartás étkezési szokásaihoz igazodva, olyan alapélelmiszerekből álló készlet jöjjön létre, amely sokoldalúan felhasználható, egymással jól kombinálható és hosszabb ideig eltartható elemekből áll. Az így kialakított alapkészlet mindennapi segítséget nyújthat a menütervezésben, ezzel is csökkentve az impulzív vásárlások okozta felesleges kiadásokat.
A kapszulakamra összeállításának első lépése
a háztartás fogyasztási szokásainak feltérképezése. Érdemes áttekinteni, mely ételek kerülnek gyakran az asztalra a különböző étkezések alkalmával, majd ezekhez igazítani a szükséges alapanyagokat és mennyiségeket. A meglévő készletek rendszeres felülvizsgálata segít elkerülni a túlhalmozást és biztosítja, hogy az élelmiszerek a lejárati idő előtt felhasználásra kerüljenek. A minőségmegőrzési idővel rendelkező termékeknek még lejárat után is adhatunk esélyt, ha azok csomagolása bontatlan, megfelelően tároltuk és nem tapasztalunk változást a termék színében, állagában vagy illatában. Ebben a Maradék nélkül program lejárati útmutatója nyújt hasznos segítséget, amely termékkategóriánként listázza az ajánlott fogyaszthatósági határidőt a minőségmegőrzési idő lejáratát követően.
A kapszulakamra alapját jellemzően olyan tartós élelmiszerek képezik, mint az étolaj, a fűszerek, a tésztafélék, a rizs, a konzervek és a különböző szószok. Ezek kiegészíthetőek fagyasztott húsokkal, zöldségekkel és gyümölcsökkel, figyelembe véve a háztartási fagyasztószekrény kapacitását. A fagyasztó tartalmát is érdemes időről-időre ellenőrizni, mivel fagyasztva sem érdemes túl hosszú ideig tárolni az élelmiszereket. A gyakran fogyasztott, bár rövidebb ideig eltartható termékek – például a joghurtok vagy felvágottak – szintén részei lehetnek a készletnek, ha vásárláskor figyelembe vesszük a fogyaszthatósági időt és átgondoljuk, valóban fel tudjuk-e használni a lejárati idő előtt. A Maradék nélkül leltározást segítő táblázatával egyszerűen nyomon követhetjük a hűtőszekrény, a fagyasztó és a kamra tartalmát.
A tudatos kamrakialakítás egy egyszerű, de hosszútávon is könnyen alkalmazható eszköz a háztartási élelmiszerpazarlás csökkentéséhez, amelynek mindig illeszkednie kell az adott háztartás vásárlási és étkezési szokásaihoz.
További pazarlásmentes tippek a maradeknelkul.hu weboldalon olvashatók. | Kapcsolódó anyag:
Kapszulakamra szerkeszthető táblázat (xls)
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, továbbította a Helló Sajtó! | Illusztrációk: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több konyha
Ez most komoly? Melyik korosztály az aki élelmiszert halmoz úgy, hogy ki kell dobni? Még az öregebb X generáció is abban nőtt, hogy ételt nem dobunk ki. Való igaz van olyan családtagom, ahol kidől a kaja a hűtőből és mégsem jó semmi mondjuk vacsorára…de nem ez a jellemző . Azt gondolom a mostani élelmiszer árak mellett mindenki meggondolja mennyit vesz. Itt a házban lent a tárolóban van egy kisboltnyi tartalék- mivel fiatal csak albérlő van a házban, tuti, hogy valamelyik korosabb tulajdonosé. Az biztos, hogy a falusi háztartásban mindig volt befőzés, elrakás, meg amikor divatba jött a hűtőláda „Jugóból a Gorenje”-akkor kezdett pl. az én Édesanyám is zöldséget fagyasztani, addig ment a spájzba befőzve, vagy a verembe a krumpli meg a répa, a káposzta meg savanyítóba. Az ételmaradék-ha volt- meg az állatoknak. Szóval „2024-es háztartási hulladékfelmérés” az vajon milyen háztartásokban készült?
Nekem például, ha főzök, figyelnem kell az adagra, mert nehezen tudok kis adagot főzni. Mindent eltakarítok, igazi „konyhamalac” vagyok, erre rá is faragtam párszor (gyomorrontás), takarékosan élek, nagyon, de bevallom: előfordul néha, hogy nem végzek időre, mondjuk egy nagy fazék levessel. Ritkán, de megesik. Amúgy van fejlődés, írtunk erről többször is, a cikkbe ágyazva is van egy cikk, ami azt mondja: 8 év alatt harmadára csökkent a pazarlás – a trend tehát teljesen jó!