A Balaton környéki vizes élőhelyek nemcsak a nyári kikapcsolódás miatt értékesek, hanem különleges élőviláguk miatt is. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet egyik új kutatása arra világít rá, hogy az emberi tájhasználat milyen hatással van a védett pettyes gőte (Lissotriton vulgaris) állományára ebben az érzékeny térségben.
A kutatók a Balaton körül, 32 vizes élőhelyen vizsgálták
a pettyes gőték egyedszámát a szaporodási időszakban, és azt is elemezték, hogy a környező természetes állapotú és ember által módosított területek – például vizes élőhelyek mérete, erdős és füves területek mérete, mezőgazdasági és városi területek mérete, utak és vasutak közelsége – hogyan befolyásolják a gőték számát. A vizsgálat három térléptéken (250, 500 és 1000 méteres körzetben) zajlott, ami lehetővé tette a különböző hatások pontosabb feltérképezését.
Eredményeik szerint a természetes vizes élőhelyek – mint a tavak, mocsarak, időszakosan elárasztott rétek és berkek – kulcsszerepet játszanak a faj fennmaradásában, különösen, ha ezek 500 méteren belül találhatók a szaporodóhelyekhez. Ezek az élőhelyek valószínűleg lehetővé teszik, hogy az egyes állományok közötti kapcsolat fennmaradjon. Ezzel szemben, a mezőgazdasági területek – főleg, ha túl közel (250 méteren belül) vannak a szaporodóhelyekhez – és az utak, vasutak közelsége negatív hatást gyakorol a gőték egyedszámára.
A tanulmány szerint ennek több oka is lehet.
Egyrészt az utak és vasutak fizikai akadályt jelentenek a gőték időszakos vándorlása során, valamint jelentősen növelik az elütés kockázatát különösen a szaporodási időszakban, amikor a kifejlett egyedek a szárazföldi élőhelyekről a vizes élőhelyekre vonulnak. Másrészt az utak és vasutak mentén jellemzően megváltozik a mikroklíma, nő a zaj- és fényszennyezés, valamint az utakról és vasutakról a vízbe mosódó szennyező anyagok mennyisége, melyek károsan befolyásolhatják a gőték túlélését.
A pettyes gőte nem csupán egy különleges állat, hanem érzékeny indikátor is: jelenléte vagy eltűnése sokat elárul a vizes élőhelyek ökológiai állapotáról, állítják a kutatók. Eredményeik fontos üzenete, hogy a természetes élőhelyek védelme, valamint az ökológiai folyosók biztosítása elengedhetetlen nemcsak ennek a fajnak, hanem a biológiai sokféleség megőrzésének szempontjából is, különösen olyan urbanizált területeken, mint a Balaton környéke.
Forrás: Magyar Kutatási Hálózat, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat. | Fotó: Centauri (alpesi tarajosgőte portréja)
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több természetvédelem
