Időkapszula zárja le Agnes Denes budapesti tárlatát
Vasárnapig látható a Szépművészeti Múzeumban a magyar származású, Amerikában élő környezetművész 60 alkotását bemutató tárlat. A kiállításához kapcsolódóan időkapszulát ástak el a Városligetben.
A logika rendszerei – a rendszerek logikája: Agnes Denes művészete című kiállítás 2024 végén nyílt. Része volt a művész által összeállított, az emberiség és a természet jövőbeli viszonyának és az emberiség fennmaradásának kérdéseit vizsgáló kérdőív. A 21 kérdést tartalmazó felmérést több mint százötvenen töltötték ki. A beérkezett válaszokat digitális formában egy ezer év múlva felbontandó időkapszulában helyezték el a Városliget mértani középpontjában, a Zene Háza mögött.
Agnes Denes munkáiban visszatérő elemként jelenik meg az időkapszula, a jövő emberének hagyott üzenet.
Számára a kérdőív nemcsak művészeti eszköz, hanem tudományos kutatás is, amely a 2020-as években élő emberek gondolkodásmódját, a jelenhez és a jövőhöz kapcsolódó elképzeléseit és érzéseit rögzíti. Az alkotó az 1970-es években alkotta meg az ökologika fogalmát, mely komplex művészi gondolkozásának két alappillére, az ökológia és a logika kettősségére utal.
A máig aktív művész a globális túlélésről gondolkodtat el. Az egyik legemblematikusabb munkája az 1982-es Búzamező-szembesítés című akció, melynek során önkéntesek bevonásával búzával vetett be, majd aratott le egy körülbelül egy hektáros törmeléklerakó területet Manhattan déli végében, az akkor még álló ikertornyok közelében. A performansz a rosszul megválasztott prioritásokra, a világméretű éhínségre és a helytelen gazdálkodásra hívta fel a figyelmet.
Hasonlóan korszakalkotó jelentőségű volt a Fahegy – élő időkapszula című kollaboratív projektje is, melynek részeként egy matematikai képletből származó mintázat alapján tizenegyezer fát ültetett el ugyanannyi ember Nyugat-Finnországban.
Agnes Denes
1931-ben született Budapesten, később családjával Svédországba, majd az 1950-es években az Egyesült Államokba költözött. Fiatalon a versírással próbálkozott, ám végül szisztematikus vizuális kísérletezésbe kezdett, amely során a különféle tudományterületek eredményeit ötvözte.
Az 1960-as években vált nemzetközileg ismertté, sokoldalú művészi gyakorlata a tudomány és a képzőművészet kölcsönös összefüggésére épül. Különféle médiumokat és tendenciát ötvöző alkotásaiban az elsők közt vonta be az ökológiai szemléletet a képzőművészetbe. Konceptuális gyökerű művészete mind a land art és az environment műfajához, mind a költészethez és a filozófiához, a grafikához, vagy az installációművészethez kötődik.
Agnes Denes műveit a jövő nemzedékeinek szóló üzeneteknek szánja. Egyedülálló, sajátos környezettudatos érzékenységéről tanúskodó művészete arra tanít, hogy a természet, az emberi értékek és a tudás fenntartható rendszerében elkerülhető az ökológiai katasztrófa.
A vasárnapig a Szépművészeti Múzeumban megtekinthető kiállítás reprezentatív grafikai és fotósorozatok, rajzok, fotódokumentációk és videók segítségével járja körül Agnes Denes életművének jelentős alkotói állomásait.
Forrás: MTI | Borítókép: Agnes Denes: Búzamező, © Agnes Denes, Leslie Tonkonow Artworks + Projects, New York/Szépművészeti Múzeum
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több cenweb
Ez nagyon szép- eszébe jut az embernek régmúlt szép nyarak, vagy Kovács József slágere a régi táncdal fesztiválról:-))
„Búzamezők körös-körül,a határban
Perzsel a nap,érett a föld késő nyár van”
Ha igaz a Samsara talán ezer év múlva tanúi lehetünk az időkapszula kibontásának. Ez a 8. számú időkapszula- a többi vajon mi?