Halpusztulás, vízhiány | Romlik a helyzet Parajdon
Korábban a Romániába érkezett külföldi szakértők két gát építését rendelték el a Korond-patak felső szakaszán, hogy azok többek között csökkentsék a folyóvizekbe jutó só mennyiségét. A gátak meg is épültek, és elérték a várt hatást. Most azonban, mint Biró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök elmondta, a Korond-patak elterelésével megbízott kivitelező elbontotta a vízhozamcsökkentő gátakat.
Így ismét megnőtt a Kis-Küküllő sótartalma,
emiatt pedig újra romlott Maros megyében a vezetékes víz minősége. Mint a tanácselnök hozzátette, a gátemelés után mért értékek a víz sótartalmának csökkenését mutatták. Majd a kivitelező beavatkozása után az a korábbinak tízszeresére emelkedett. Ehhez hozzájárult az is, hogy cég a patakot olyan helyre terelte, ahol a medret előtte nem szigetelte le.
A kialakult helyzet miatt szerdán késő este összeült a Maros megyei katasztrófavédelmi bizottság. Elrendelték, hogy a bözödújfalusi víztárolóból kiengedett vízzel hígítsák a Kis-Küküllő vízét. Felszólították a vezetékes vizet a folyóból nyerő települések lakóit, hogy tároljanak vizet, mert lehet, hogy teljesen le kell állítani a gyulakutai és a dicsőszentmártoni víztisztító állomásokat a magas sótartalom miatt, hogy a só ne tegyen kárt a berendezésekben.
A 16 Maros megyei településen június elején vált ihatatlanná a vezetékes víz. Szerdára az állatok itatására alkalmasnak nyilvánították, amit este végül visszavontak. Közölték, hogy csütörtöktől az állatok itatásához is szállítanak vizet a falvakba.
Leáll a vízellátás
Dicsőszentmártonban, Vámosgálfalván és Szászbogácson, valamint a hozzájuk tartozó falvakban csütörtökön zárják el a csapokat. A lakókat mobiltelefonon, Ro-Alert üzenetben figyelmeztetik a teljes leállásra. Arra kérik őket: ne fogyasszák a folyó vizét és az ebben elpusztult halakat sem. A megnövekedett sótartalom miatt ugyanis halpusztulásra is számítanak. Az érintett települések lakosainak az ivóvízhez hasonlóan csütörtöktől 30 ezer literes tartályokkal háztartási vizet is biztosítanak.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter a csütörtöki kormányülésen a parajdi katasztrófában érintett két állami vállalat, a sóipari társaság (Salrom) és a vízügyi hatóság vezetőjének menesztését kérte. A politikus szerint a két vállalat vezetőjét terheli a felelősség a helyzet súlyosbodása miatt, a köztük lévő állandó konfliktus megnehezíti a munkát. A miniszterelnök-helyettes arról is beszámolt, hogy visszaállították a kivitelező által lebontott vízhozamlassító gátakat. Ennek eredményeképpen a patak fenti szakaszán ismét csökken a sókoncentráció.
Víztározókból eresztik a vizet
A zeteváraljai és bözödújfalusi víztározókból kiengedett vízzel hígítják a parajdi sóbányából a Kis-Küküllőn keresztül a Nagy-Küküllőbe és a Marosba jutó magas sótartalmú vizet, mely Nagylaknál éri el a román-magyar határt – közölte csütörtökön Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter.
A tárcavezető a kormányülést követően úgy nyilatkozott: folyamatos kapcsolatban állnak a parajdi munkálatokat koordináló illetékesekkel, akiknek meg kell érteniük, hogy az ottani intézkedések hatásai több száz közösséget érinthetnek, és emberek tízezreinek az ivóvizét veszélyeztetik. A román hatóságoknak ezért nem csak a parajdi katasztrófahelyzet kezelését kell ennek tudatában végezni, hanem a sóbányák működtetését és az ásványianyag-kitermelést általában.
A parajdi sóbánya közelében a Korond-patak vizében literenkénti 30 grammos sótartalmat mértek, mely tovább folyva egyre hígul, és Nagylaknál hagyja el Romániát. A Kis-Küküllőbe jutott sós víz félméteres távot tesz meg másodpercenként, a déli órákban elérte Szovátát, és várhatóan nyolc órán belül Balázsfalvánál a Nagy-Küküllőbe, újabb nyolc óra után Gyulafehérvár térségében a Marosba jut.
A folyók vizét
a zeteváraljai és a bözödújfalusi víztározóból leengedett vízzel hígítják. A miniszter szerint ezt a megoldást csak sürgősségi esetekben, rövid ideig lehet alkalmazni, a bözödújfalusi mesterséges tó 14 millió köbméternyi vízéből ugyanis közel egymilliót már kiengedtek a parajdi bányakatasztrófa miatt.
A miniszter a román vízügyi hatóság költségvetését és a tervezett árvízvédelmi munkálatokat ismertetve elmondta: 3,1 millió lejt (247 milliárd forint) hagytak jóvá a parajdi sóbánya biztonságossá tételére, és a héten várhatóan aláírják a szerződést a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére.
A többi beavatkozással párhuzamosan zajló munkálatokkal árvíz esetén biztosítanák a sóbánya védelmét. A legfőbb prioritásuk jelenleg az, hogy biztosítsák a Kis-Küküllő alsó szakasza mentén élők védelmét, és ehhez el kell terelni a Korond-patakot a sóbánya közeléből, bármekkora összegbe is kerülne. Ha ez nem történik meg, akkor a jövőben jelentős a veszélye annak, hogy áradásokkor ökológiai katasztrófa következzen be, és hatalmas sókoncentrációt okozzon a Maroson egészen a román-magyar határig, amit mindenáron el kell kerülni.
Forrás: MTI | Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több Parajd
Olvasom valahol, hogy az egyik halfaj, ami most pusztul a Kis-Küküllőben, az a fürge cselle – nálunk pedig, itt a birtokon ebben a pillanatban is biztonságban fejlődik több ezer (esetleg tízezernyi) fürge cselle-ivadék!
olvasom, hogy már Nagylaknál jár a sós áradat, már nálunk is veszélyben a vizi élővilág 😢