Gyurgyalagcsalád | Megszülettek az első 4K felvételek a tarka famíliáról!
Mit mondjak? Majd elmesélem. Annyi mindent tanulunk és látunk megint, és olyan tanulságosan alakulnak a dolgok. Elmesélek majd mindent töviről hegyire, ahogyan mindig szoktam, de most csak arra futja, hogy világgá kürtöljem az örömünket: megszülettek mégis az első 4K felvételek. Nem megy már el ez a gyurgyalagcsalád a birtokról úgy A messzi Afrikába, hogy ne lőttünk vona róluk szép fotókat. Ha nem sikerül, az sem lett volna baj. De mennyivel jobb ez így! S mi mindent tanultunk abból a közel 3740 videóból, amit a vadkamera július 21. és július 31. között rögzített, s mi mindent láttunk ma a lessátorból!
Megszülettek az első fotók és hiperminőségű videók!
- Először – 25 éve – megszületett a terv, hogy kiköltözzek a városból.
- Megálmodtam egy helyet, ami paradicsomi élőhely lesz.
- Amikor megvolt, megálmodtam a részleteket, s köztük, valamikor tíz éve már azt is, hogy kellene egy gyurgyalagfal.
- 2025-ben végre megszületett a terv, hogyan jöjjön létre ez a fal.
- Aztán megszületett a terv az első gyurgyalagpár bekamerázásról.
- Végül megszületett a terv arról is, hogy mégis csak meg kellene próbálni a lessátras fotózást is.
Ma pedig, 2025. július 31-én, 13:00 óra körül, nem kicsit kótyagosan, pár óra alvás után kitámolyogtam a lessátorba, ahol annyira szűk a hely, hogy guggolva kell fotózni. De megérte. Megint elértünk valamit, ami keveseknek adatik meg. Ma, kérem szépen, én itthon, a saját portámon voltam gyurgyalagfotózáson. Sose mentem el egy telephez gyurgyalagokat fotózni. Úgy voltam vele a kezdetektől: akkor fényképezek majd gyurgyalagokat telepen, ha a telep „az enyém”. Ha létrehoztam egyet. Ezt is pipálhatjuk – és mehetünk tovább, hogy jövőre már ne csak egy pár költsön nálunk, és ti is, az olvasók is folyamatosan szemmel tarthassák a gyurgyalagjaink életét.
Fogadjátok szeretettel ezt a néhány friss fotót.
Természetesen igyekszem mihamarabb elétek hozni a videókat is! – de most még van pár nap az utolsó fiókák kirepüléséig, és ha már egyszer beállítottuk a falat fotózásra, igyekszünk kihasználni az alkalmat, és a birtok első gyurgyalagcsaládjáról olyan szégyentelenül sok anyagot veszünk fel, amennyit csak bírunk.
Azt kértem tegnap, drukkoljatok, hogy a gyurgyalagprojekt végén a fotózás is összejöjjön, s most úgy látom, valaki valóban nagyon drukkolhatott… Köszönet és hála érte.
Fotók: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Csodaszépek, szívből gratulálok, boldogság látni őket, a ti babáitok! Azért a drukkot se hagyom abba! 🙂
A drukk részemről folyamatos és végtelenített, mert mindig van miért! 🙂
Ha esetleg akadna két olyan fotó, amelyek alapján el tudnád magyarázni, miről ismerhető fel, hogy felnőttet vagy fiókát látunk, annak nagyon örülnék.
Közben eszembe jutott, hogy ezt valahol elmagyaráztad már, és meg is találtam! 🙂
A kérés storno!
Annyira imádnivalóak! Nem lehet velük betelni!
Mindez a csoda, az utóbbi pár év csodái nem létezhetnének egy csodálatos társ, Mara nélkül! 🙂
Igen- a magazinnak íze, színe, illata lett mióta Mara is ír. Cen hihetetlen száraz tárgyilagos precizitása tökéletesen dokumentált történetei lágyságot kaptak. No persze a regényrészletek az más- az ember szinte szomjazza az újabbakat- itt az egyéb kategóriákra gondoltam.
Cen’-nek melyik írását találtad száraznak, Lívia? Tudnál hozni egy példát? Kíváncsi lennék.
Erre én is.
Általában a percizitására gondoltam, pl. amikor egy fajról ír és mindig ott van zárójelben a latin megnevezés is. Ezek olyan érvényes közlések-én így hívom. Nem rossz értelemben kell gondolni.
Lenyűgöznek a tollak színei. Szuper felvételek, mehetnének a NatGeoba, s attól még unikálisabb, hogy a saját területeteken laknak ezek a szépséges madarak.
Mennyit kuksolhattál guggolva a sátorban az igaz pillanatért. A szülők színei intenzívebbek, mint a fiókáké- vagy ez is csak a fény miatt van? A sárga nyaktollak puhák? Biztosan volt már a kezedben gyurgyalag is. Szóval minden tervetek így teljesüljön !
Sok fotó készült róluk, hozok még! Jól látod, a szülők színei intenzívebbek 🙂 Volt a kezemben gyurgyalag, egész pontosan 51 példányt tartottam eddig kézben, ezeket annak idején gyűrűzésen fogtam (minisztériumi engedéllyel). Puhák a toroktollak is, puhábbak, mint mondjuk a hát tollazata, de nem extrém módon. Vannak híresen puha és selymes madárfajok, ilyen például a berki tücsökmadár (írtam róla nemrégiben, sőt videót is mutattam róla). A tücsökmadarak annyira puhák, hogy csukott szemmel is felismerem őket, ha a kezembe kerülnek. Régóta tervezem, hogy erről is írjak. 🙂
El is olvastam újra a tücsökmadaras cikked:-)