Varsa Híradó 2. | Nincs megállás, újabb gyepi béka-rekord!

Kevesebb idő jutott arra, hogy a kétéltűekkel kapcsolatosan lamentálgassak, mivel a hétvégén minden gondolatomat a patak áradása kötötte le. Egyébként meg, ha mégis a kétéltűekre terelődtek a gondolataim, megállapítottam, hogy az áradásban valószínűleg a kétéltűek is visszafogottabbak lesznek. Amiként például a madarak sem énekelnek szakadó esőben. Ha időnként elállt az eső pár percre az elmúlt két napban, onnan lehetett tudni, hogy énekelni kezdtek a rigók, de aztán, ha ismét eleredt, ők is elhallgattak.
Szóval úgy gondoltam, hogy nem ezen a hétvégén fognak villantani a vízi állataink, hisz az utóbbi napokban egyértelműen csöndesült a víz, akár a halakat, akár a leggyakoribb kétéltűfajunkat, a barna varangyokat nézzük. Egyedül a ritkaságunk, a gyepi béka ejt ámulatba már két napja, de a szívem mélyén úgy gondoltam, hogy a gyepi békák násza is – amint általában a többi fajnál is – talán egykét nap csak, s minden valószínűség szerint túlvagyunk már a csúcson. A barna varangyoknál is nagyjából két napig láttunk csúcsokat, aztán hirtelen „beszakadt” az aktivitás.
2025.03.30-án azonban nemcsak az a kellemes meglepetés ért,
hogy a helyzet jobb a gázlókon, mint amilyennek egy nappal korábban ígérkezett, hanem az is jó volt, hogy csaknem minden szakasz hozott valamit. A szokásos helyről, a Hód-vízről ismét meglett két fürge cselle. A Dalmát-víz is hozott két fontos adatot: először került meg ennyire felső szakaszból a pettyes gőte meg a kövi csík. Utóbbi vélhetően épp az áradás jóvoltából jutott ennyire „magasra”. Bárhogy van is, ez az első adat arra vonatkozóan, hogy a kövi csík (vagy bármiféle hal) a Hód-víznél feljebb menjen. Ismét volt mocsári béka, ami minden alkalommal jó adat, de a legnagyobb meglepetést ismét a Nagyfűz-víz hozta, és megint csak a gyepi békák!
Három pár + 6 hím + 1 nőstény egyed volt együtt! Összesen tehát 13 példány!
Ez pedig nem egyszerűn szédületes gyepi béka-rekord, hanem még a legnagyobb barna varangy tömörülést is meghaladja (12 varanagy volt a legtöbb eddig, s ez már így is marad az idén).
Minden lépéssel, minden nappal egyre inkább azt támasztják alá az adataink, hogy jelentős gyepi béka populáció él a birtokon és a szomszédos égeresekben (szaporodási időszakon kívül ezek az egyedek valószínűleg az égerláperdőben élnek, s telelnek), amely rendkívül jól reagált az élőhelyi változásokra, az új víztestekre, és viszonylag koncentráltan gyülekeznek és petéznek a Nagyfűz-vízben. Ez könnyen és hamar vezethet el odáig, hogy akár a Dunántúl legjelentősebb állománya éljen itt.
Hamarosan hozok egy összeállítást, amelyben megnézzük, hogy valójában mennyire ritka a gyepi béka a Dunántúlon, hogy elég plasztikus legyen bárki számára, mi a jelentősége ezeknek a számoknak, és mennyire valószínűtlen nap mint nap látni, fotózni gyepi béka „párokat” a birtokon. Előzetesként csak annyit mondok, hogy a most elérhető publikus adatok alapján a Dunántúl legnagyobb gyepi béka állománya él a birtokon! Több, mint az Alpokalján, az Őrségben, a Soproni- és Kőszegi-hegységben együttesen!

Borítókép: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️

Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”










































Hú, menyi békaporonty lesz ott, ha maradnak így a vizek! 🙂
A napokban olvasott tudódításaidról, tudod mi jutott eszemne, Cen’? Hogy méltó utódja lettél Konrád Lorenznek. Ha ezt a cikked olvasom.
Ó, ez nagyon megtisztelő – talán ő volt a legnagyobb hatással rám gyermekkoromban.