Fontos és érdekes videó: fényes nappal rigót visz a görény!
Többek között a közönséges görény (Mustela putorius) esete is megmutatja, hogy a Webrezervátum, vagyis a vadkamerás rendszer létrehozása mennyire fontos a zoológiai kutatásaink szempontjából. A flóra és fauna legaprólékosabb monitorozása egyrészt gazdagíthatja az egyes fajokról és ökoszisztémákról alkotott általános képet (főként, ha az eredményeinket egy idő után printben is publikáljuk, mint ahogyan az tervben is van), másrészt olyan erős visszajelzésekhez juthatunk a kutatás során, ami segít az élőhelyrehabilitáció, a visszavadítás folyamatában egyre jobb és jobb döntéseket hozni.
A gazdag vadkamerás felvételek
nemcsak közel hozza hozzánk a rezervátum állatait, nemcsak azt teszi lehetővé, hogy sokukat szinte személyesen ismerhessük, hanem reményt, egyre gyakrabban pedig tényleges eredményt ad nehezen megfigyelhető, rejtőzködő fajokkal kapcsolatban is. Erre ebben a pillanatban az egyi legjobb példa a közönséges görény, bár a kamerarendszer nélkül szinte semmit se tudnánk a borzaink (Meles meles) életéről (most viszont szinte minden éjjel több tucatnyi, néha több száz felvétel születik róluk a legkülönbözőbb helyeken – készült is erről videó nemrégiben).
De említhetnénk 2026 februárjában azt a vidrát (Lutra lutra), akit szintén új emlősfajként „talált meg” a kamera a Kisbivalyoson, és akiről aligha tudnánk, ha a kamera nem készít róla felvételeket. Észrevétlenül térképezte volna fel a rezervátumot, nekünk pedig álmunkban se jutott volna eszünkbe, hogy vidra járt nálunk azokon az éjjeleken.
Hasonló a helyzet a görénnyel,
ami szintén nem egy könnyen megfigyelhető ragadozó. 25 évig nem is találkoztunk vele, bár azt sem zárhatjuk ki, hogy korábban ritka volt errefelé, és a vizes élőhellyé alakulásunk tette számára vonzóvá a területet. Kicsit ironikus, hogy épp egy vadkamera kihelyezése során, fényes nappal botlottunk bele a rezervátum első görényébe 2025 augusztus 10-én a dagonyáknál. Az első felvételt is vadkamerával készítettük, bár jobb híján, mivel nem volt nálam fényképezőgép, a kézben tartott vadkamerával közelítettem meg annyira az első példányt, hogy egy csapnivaló bizonyítófelvételt „lőhessek” róla.
Ezt követően 2026 január 27-én éjjel bukkant fel másodjára, immár teljes életnagyságban és értékelhető minőségben egy görény a hollóetetőnk kamerája előtt, ahonnan aztán heteken át rendszeresen hordta a csirkefarhátat (mindig éjjel). A görény szeret spájzolni, ha teheti, így tehát a hús ipari méretű elhordásából arra következtettünk, hogy a közelben van a kotorék. Vagyis nemcsak a rendszeres megfigyelés, hanem a hordás is arra utalt, hogy az augusztusban sem egy véletlenszerűen erre járó görényt láttunk.
Mindezt bombabiztossá teszi a legújabb felvételünk,
amire a Jégmadár felvételeinek rendszerezése során találtunk. Ezen a rövid, de fontos felvételen egy közönséges görény baktat a Csíkos-vadparton a zsákmányával. Légvonalban ez a megfigyelés körülbelül 150 méterre van a hollóetetőtől, de az első, augusztus megfigyeléstől is csak 300 méterre. Ráadásul a kölyöknevelés időszakában sétált át görényünk a kamera előtt. Vélhetően az énekes rigót (Turdus philomelos), a zsákmányát is a kölyköknek vihette. Mindenesetre szinte biztosan a kotorékba. Nem mellesleg ez az első nappali felvételünk róla. Most már biztosan kijelenthetjük: a rezervátum területén a görény rendszeres, és a kotorék is a rezervátumban vagy annak közvetlen közelében van. Megtalálni nagyszerű eredmény és lehetőség volna. Mondani se kell, a kotorék bekamerázása ezernyi élménnyel, adattal és megfigyeléssel gazdagíthatna minket.
És hozzá kell tenni azt is, amit legutolsó görénnyel kapcsolatos cikkünkben tárgyaltunk: a két Magyarországon élő görényfaj (közönséges görény és molnárgörény) közül már a közönséges vált a ritkábbá. Tehát a rezervátumban a ritkább görényfaj él. A közönséges görény egyes források szerint annyira megritkult, hogy hamarosan a veszélyeztetett fajok között végezheti. Ezért különösen nagy öröm, hogy mi – az újabb felvétel tanúsága szerint is – még mindig otthont adhatunk neki.
Légy oly kedves, oszd meg ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Borítókép: Wikipédia
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több Kert és vadon
Mit érez olyankor az ornitológus, amikor rigót zsákmányol a ragadozó?
Természetesen vegyes érzései vannak. De a madáretetős madárfajok 10 éves kutatása során, ahol prioritás volt a karvaly és az énekesmadarak közötti viszony felmérése, megértettem, hogy a madarak egészen másként állnak hozzá a halálhoz és az életveszélyhez, mint az ember. A karvaly sorozatos támadásai vagy a fajtársak elvesztése sem traumatizálja őket. Ez a megvilágosodás szerű felismerés sokat segít abban, hogy elfogadjam és megértsem, ami odakinn, néha épp a kamerák előtt történik. Ettől persze még az emberi reakciók dominálnak engemet is, de azért sokat könnyít, hogy folyamatosan ott van bennem és elevenen él egy másik szempont, egy másik működési mód és életforma lenyomata.
Köszönöm.
Hogy elspurizott :-))) micsoda egy görény mondja az ember arra aki lop, vagy jellemhibás – itt meg csupán a fennmaradásért való zsákmányolás történt. Volt egy kutyánk az Alf- pont olyan volt mint az mesében az Alf- ő például elkapta a papagájunkat amikor az meglógott a gyerekek szobájából. Csak azt hallottam, hogy a lányom torkaszakadtából bőg, hogy az Alf megeszi a papagájt- semmi baja nem lett és simán ki tudtuk venni a szájából. Nem hiszem, hogy ez görény oda adta volna harapás és harc nélkül.
Szüleim kertes házában arra lettem figyelmes, hogy a macska felugrik a kerítésre, szájában egy rigóval.
Rácsaptam a fenekére és huss, a rigó megmenekült. 😍