Tévedtünk, mégis tennünk kell valamit a gólyahírek érdekében

Legutóbb örvendezve számoltam be arról, hogy belobbant a gólyahírek (Caltha palustris) virágzása, nem is annyira nálunk, mint inkább a szomszédos égerláp-erdőkben. Ahogy akkor ebben a posztban írtam, a mi területünkön, ezen a 11 hektáron csupán két helyen él gólyahír, azon belül is egy helyen él jelentősebb számban. Néhány tő él a Nagypatak medrében, de ezek egy része víz alá került a vízvisszatartás miatt, s vélhetően eltűnik majd (max. 8-10 tőről lehet szó). A jelentősebb állományunk a Kisberekben él, ahol viszont valamennyi tőtől (talán 30-40 tőről lehet szó) a kis tavaink kiásása miatt kellett búcsút vennünk. Persze abban a reményben, hogy a Kisberek visszavadításának, mocsarasításának legvégén több gólyahír lesz egy idő után, mint amennyi korábban volt.
De mennyi volt korábban, azaz van most?
Nos, ebben tévedtem. Legutóbbi becslésem mindössze 40-50 tőről szólt. Az utóbbi napokban a virágzás tovább erősödött, és a Kisberek területét is alaposabban szemügyre vettem ebből a szempontból. A jó hír az, hogy a korábbinál jóval több, legalább 200 gólyahír él a Kisberekben. A rossz hír meg az, hogy a tavak további készítése során újabb tövek fognak áldozatul esni.

Mindebből logikusan egy dolog következhet.
A Kisberekből ki kell menteni gólyahíreket. Méghozzá most, amikor jól láthatóak, könnyű őket megtalálni. A hely is megvan, ahová kimenthetők. A Nagypatak duzzasztott szakaszainak partvonala ideális a gólyahír számára! Olyan partokról beszélünk most már, ahol a terjedésének nemigen szab határt semmi. Ahol az életkörülmények napról napra jobbak. A gólyahír, hajlamos arra is, hogy „kimenjen” az erdőből a nyílt területükre, akár mocsárrétekre is. Így, ha sikerrel jár a mocsárréti árasztásunk, akkor idővel megjelenhet – akár tömegesen is – a Nagysásréten és a Nagyberekben is.
A Méz-gát mézelő zónájába egyébként már vetettünk gólyahírt az idén, sőt az Árasztó-gázló környékére is. De rendkívül nagy lépés volna végig a patakparton a Kisberekből mentett gólyahíreket ültetni, ezzel megalapozva, hogy esetleg a patakpart jelentős része gólyahírektől pompázó patakpart legyen tavaszonként. Ez persze nem kicsi munka, de ha száraz marad az idő, akkor most még akár kocsival is át lehet vinni a töveket a patakpartra. Így sokkal gyorsabb és könnyebb lenne a munka.
Szurkoljatok, hogy ez is beleférjen az erőnkbe és időnkbe! Úgy gondoljuk, hogy reális célunk lehet a jelenlegi 200-220 tőről felvinni ezt az állományt 1000 tő fölé, mondjuk 5 év alatt.

Borítókép: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️

Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”










































De jò, hogy kimentitek őket onnan. Kedvenc viràgom ő is.
Csodaszép!
Ha mindenképpen bővíteni kell a tavat, kèrlek, feltètlenül mentsd meg őket, Cen’🙏
Mindenesetre a fotót mentettem. 🙂