Veszélyben a GMO-mentesség Magyarországon?

6 hozzászólás

1. 

   Sosem értettem a GMO körüli cirkuszt. A vegyész kollégám- ezen a területen is dolgozott- elmondta, hogy ezt régen a gazdák úgy hívták keresztezés. Akkor sem voltak hülyék aki ebből éltek, próbáltak szárazágtűrő gabona féléket pl. létrehozni. Aztán jött a tudomány. Mi a franc a baj ezzel? OK hogy nem kell belenyúlni abba túl mélyre ami előbb utóbb magától is megtörténik.
   Mint ahogy Centauri mondja kihal a homo sapiens- mert kihalasztja magát. Lesz majd más az Univerzumban- helyettünk is.

   1. 

      Author

      Az egyik baj szerintem, hogy a nemesítéssel annyira nem lehet melléfogni, mint a génszerkesztéssel, például egészségügyi kockázatok tekintetében, amiket szerintem még nem annyira ismerünk. Bizonyos esetekben lehet, hogy hasonló a kettő, másokban viszont nem, mert létre lehet hozni olyasmit, amit keresztezéssel nem. És nemcsak potenciális egészségügyi, hanem gazdasági problémákat is felvet. Ott vannak ezek a híres monsantós botrányok, rovartaszító meg vegyszernek ellenálló növények, amiket gyomirtóval együtt árultak, meg azok, amik nem szaporodnak magról, és azok, amikkel ki akarták sajátítani az indiai rizstermesztést. Ezekkel mind olyan szinten lehet beavatkozni a gazdaság és a temészet működésébe, ami nem biztos, hogy áldásos. Ha ilyen növények forgalomba kerülnek, a minimum követelmény az átláthatóság lenne, de itt ez is probléma. Az ember dönthesse el, hogy akar-e génmódosított bármit enni vagy nem. Szóval nemcsak magával a technológiával van itt baj, hanem az egész szabályozással – illetve annak hiányával. Nem akarok apokaliptikus hangulatot kelteni ezekkel a hírekkel, de néha én is apokaliptikusnak élem meg a helyzetet és úgy érzem, nem tehetem meg, hogy ezekről a hírekről nem számolok be. De azért igyekszem mértéket tartani. 🙂 Tényleg meg kell találni valami egészséges egyensúlyt a túlparázás és struccpolitika között, azt hiszem. Az biztos, hogy ez az őrület, amiben minden fronton vagyunk, nem fenntartható. Talán egy nagy összeomlás után majd nyugodtabb és épeméjűbb idők jönnek. Sokszor eszembe jut a hinduizmus, amely természeti törvényként tekint az építés, megtartás és rombolás hármasára. Lehet, hogy nekik van igazuk, és egyiket sem lehet kivenni a képletből. Ugyanolyan természeti törvény a rombolás mint az építés – a vaddisznók tudnának erről mesélni. 😀 <3

      1. 

         Egészségügyi kockázat- igazad van, mondjuk ilyen mélységben nem tudok rálátni a problémára mint Te, lehet a Pubmeden kellene olyan cikkeket keresni, ami ok okozati összefüggést mutat ki a génmódosított ételek fogyasztása és mondjuk a bélbetegségek között. Lehet , hogy valami olyasmi a mezőgazdaságban a GMO , ha az emberre vonatkoztatjuk, mint a gyerek klónozás lenne , csakis genetikailag hibátlan egyedeket hoznak létre a mesterséges beültetéssel. Jesszus – olyan lenne ez mint a tiszta árja… Vagy mint az állatkísérletekben a belterjes tenyészet. Mondjuk a génsebészetnek a ritka genetikai betegségeknél van szerepe. Akkor inkább már az őssejt beültetés . Lehet hosszú távon gondolkodva ezért beszélik rá a szülő nőket, hogy a köldökzsinór vért és szövetet fagyasztassák le.
         Valóban nagyon összetett a probléma.

         1. 

            Author

            Ez egy elég obskúrus terület, ami a kutatásokat illeti, én nem találtam embereken végzett klinikai vizsgálatot, de lehet, hogy nem kerestem rá elég pontosan a génmódosított fajtára. De nem nagyon vannak erről kutatások, hogy milyen összefüggés van a génmódosított ételek fogyasztása és bármilyen betegségek között, ez is az egyik probléma. Van viszont rengeteg cégek által fizetett „tanulmány” meg összegzés. Minden ilyen genetikai módosítással dolgozó terület szigorúan szabályozott, mi indokolja, hogy a növények esetén ne legyen az?

            1. 

               Igen- igaz. Mondjuk lenyűgöző, akárhogy is nézzük az utóbbi 100 év fejlődése az élet bármely területén – a tudomány, a kutatások , a technika , a kommunikáció, az információk elérése stb. Laborban dolgoztam az egyetem után s megéltem a kézi módszerektől a legkorszerűbb automatákig a munka minden fázisát. Ha újra kezdeném, csakis igazságügyi orvostani laborba mennék, vagy dr. Csontnak:-))) Amikor a DNS amplifikációs módszerek rutinba kerültek át akkor már izotópokkal dolgoztam és élőben- most a hibrid képalkotás csúcsát művelve már lekövetni sem bírom a rengeteg új tracert amit pl. a szomszédos országokban is már rutin szerűen használnak, mi meg itthon leragadtunk alig 3-4 félénél. Összefügg a szabályozásokkal, mert ahogyan a GMO-s cuccokra is kellenek engedélyek , itthon pl. egy új gyógyszer ( a vizsgálatokhoz használt tracerek is ez a kategória)törzskönyvezése ötszáz év…amit már mondjuk az Euban rutinszerűen használt. Ezért pl. a nagyobb központok nem fognak hozzá az új dolgok bevezetéséhez, annyira macerás a befogadtatás – pl. a demencia vizsgálatokhoz használt amyloid tracerek is ilyenek – a modalitások alkalmasak a vizsgálatra, a humán kapacitás is ott van, de nincs itthon törzskönyvezve pl. a tracer gyógyszer komponense. Bocsi kicsit elkanyarodtam. Lesz dolga azoknak akik a szakhatóságokba most új vezetőként bekerültek bármilyen területről is legyen szó az biztos.

2. 

   Author

   Izgalmas lehet testközelből látni a fejlődést. 🙂 Tényleg fantasztikus, hogy mennyit fejlődött az orvostudomány is. Mondjuk amit leírsz, abból sokminden úgy hangzik, mintha felesleges adminisztratív bonyolítás lenne..Lehet, hogy meg kellene találni az egyensúlyt a jogos elővigyázatosság és a felesleges bonyolítás között?