Újabb két génmódosított kukorica előtt vált szabaddá az út
Az Európai Bizottság két, géntechnológiával módosított kukoricafajta élelmiszerként és takarmányként való felhasználását engedélyezte. A határozat lehetővé teszi, hogy a génmódosított kukoricát élelmiszerekben és takarmányokban való felhasználás céljából importálják az unióba, ezek termesztése azonban továbbra is tilos.
A közlemény szerint a kukoricafajták átfogó és szigorú értékelési eljáráson mentek keresztül, amely biztosítja az emberi és állati egészség, valamint a környezet magas szintű védelmét. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, mely szerint szerint a génmódosított, ezen belül is a peszticidrezisztens gabonákkal kéz a kézben járó glifozát is biztonságos, az engedélyezést megelőzően kedvező tudományos értékelést adott ki. Ebben megállapította, hogy ezek a géntechnológiával módosított kukoricák ugyanolyan biztonságosak, mint hagyományos társaik.
Érdemes megjegyezni, hogy a génmódosított termények biztonságossága azt jelenti, hogy még nem találtak bizonyítékot arra, hogy károsak lennének. A közlemény nem tér ki arra, hogyha a kukorica szinte semmiben nem különbözik a hagyományostól, akkor miért nem engedélyezett a termesztése, ha pedig a termesztése nem engedélyezett, akkor a felhasználása miért az. Az engedélyek mindenesetre elég hosszú ideig, 10 évig érvényesek.
A géntechnológiával módosított szervezet
A GMO szó szerint „géntechnológiával módosított szervezetet” jelent. Olyan összetevőkre, növényekre vonatkozik, amelyek genetikai állományát mesterségesen módosították annak érdekében, hogy új tulajdonsággal ruházzák fel.
A módosítás során a genetikai örökítőanyagot (DNS-t) mesterségesen átalakítják át úgy, ahogy az a
természetben nem fordul elő. Jelenleg elsősorban négy tulajdonságra módosítják a növényeket: hogy ellenállóak legyenek a rovarölőszereknek, a kártevőknek (ezek a növények rovarölőszert termelnek, és károsak a beporzókra), a vírusoknak, vagy valamilyen speciális anyagot termeljenek, például gyógyszerek, vegyszerek előállításához.
Miben van a legtöbb GMO?
Az Európai Parlament legutóbb 2015-ben készített részletes összefoglalót a GMO-król, amelyből kiderül, hogy 2013-ban 58 GMO élelmiszerként, vagy takarmányként történő felhasználására volt érvényes engedély, és további 58 kérelem volt függőben. 2015-ben jócskán felgyorsultak az engedélyezési eljárások, és rögtön 17 új GM-növényt is engedélyeztek. A leggyakoribb ilyen termények a kukorica, a gyapot, a szójabab, az olajrepce és a cukorrépa.
A GMO-k legnagyobb részét takarmány előállításához használják, a legnagyobb arányban pedig a szójához, amely az állatok fehérjeigényét hivatott kielégíteni. 2013-ban az EU-ban a szójaliszttel együtt 36 millió tonna szóját használtak fel az állatállomány ellátásához, amelyből 13,5 tonna volt az import szójabab. Ennek legnagyobb része (43,8 százaléka) Brazíliából érkezett az EU-ba, ahol az összetermelés 89%-a génmódosított.
2018-ban azonban fordult a kocka, amikor az Unió megállapodást kötött az Egyesült Államokkal arról, hogy egyes termékekből többet exportál. Ennek jegyében 112 százalékkal nőtt az amerikai szójabab-import, amely így 2018-ban már az import 50 százalékát tette ki, az amerikai szójababexport 28 százaléka érkezett Európába. Amerikában a szójatermelés 93 százaléka génmódosított. Brazíliából az import 36 százaléka érkezett ebben az évben. Ekkor az EU beharangozta, hogy még tovább szeretné növelni az amerikai szójababimportot, miután azt bioüzemanyag előállítására is jóváhagyta.
2021/22-re Brazília visszaszerezte vezető helyét 51 százalékkal és 5 734 982 tonnával, míg az USA 3 899 884 tonnával 34,7 százalékot képviselt. 2022/23-ben aztán ismét fordult a kocka, az USA 45,6 százalékkal, 4 464 426 tonnával vezetett Brazília 32 százaléka, azaz 3 132 356 tonnája előtt. A legnagyobb importőrök Spanyolország, Hollandia, Németország, Olaszország és Portugália.
Magyarország álláspontja
Elvileg Magyarországra is jöhet a génmódosított takarmányból, bár a hivatalos álláspont inkább GMO-ellenesnek mondható. Mint írják, “a géntechnológiában tapasztalható, tudományos léptékkel mérve is gyors fejlődés következtében nem volt elég idő a potenciális veszélyek és a hosszú távú hatások kivizsgálására. Alig ismerjük a genetikailag módosított szervezetek környezeti, ökológiai,
egészségügyi, társadalmi hatásait és kockázatait. A GMO-k emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásainak többségét (a jogszabályoknak is megfelelően) biotechnológiai óriáscégek végzik vagy finanszírozzák. Független hatásvizsgálatok sajnos alig állnak rendelkezésünkre.”
“Nem csak a társadalom, vagy az egyes uniós tagállamok, hanem a tudomány álláspontja
is erősen megosztott a GMO-k biztonságának kérdésében. Tény az, hogy ha egyszer az
ilyen szervezetek kijutnak a környezetbe, azokat onnan nem tudjuk visszavonni. Ezért
lenne fontos, hogy még az engedélyezés előtt alaposan felmérjük és kivizsgáljuk az egyes
GMO-k kockázatait.”
Ha egy adott GMO-t az EU-ban engedélyeztek
élelmiszer- vagy takarmánycélú felhasználásra, akkor az áruk szabad áramlása okán azt forgalomba lehet hozni az Unió teljes területén, így Magyarországon is. Az uniós szabályozásnak megfelelően a gyártók kötelesek feltüntetni a címkén, ha egy élelmiszer, vagy takarmány 0,9 százaléknál nagyobb arányban GMO-t tartalmaz. Ugyanakkor bizonyos állati eredetű termékek valamiért kívül esnek a jelölési kötelezettségen, például a méhészeti termékek és a GM-takarmányt fogyasztó állatok teje, húsa vagy tojása.
Aki tehát biztos akar lenni abban, hogy nem fogyaszt GM-es terméket, annak a GMO-mentes jelölést érdemes keresnie.
Forrás: MTI, Kormány, Reuters, a címlapkép illusztráció, forrás: Pixabay
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több gasztro
Én vadul ellenzem!
Megértem, én sem szimpatizálok vele, bár agrárszakemberek meg kutatások mindig megvédik..Amúgy már most is van egy csomó GMO-cucc, szerintem azzal etetik a legtöbb állatot, különben nem írnák rá egy-egy csirkemellre, hogy GMO-mentes és adnák kétszer olyan drágán. Át is írom a címet.