Végre esélyes, hogy füleskuvik telepedjen meg mesterséges odúban
2024 tavasza óta, amikor létrehoztuk a Jászmaróti odútelepet, talán a füleskuvik (Otus scops) megjelenését várjuk a leginkább. Többek között azért, mert 2000 és 2010 között a szomszédos udvarban rendszeresen költött egy öreg cseresznyefában, amit aztán 2010-ben sajnos kivágtak. Azóta nem halljuk a mediterrán nyári éjjelekre oly jellemző, kitartó füttyögést. A füleskuvik ugyanis nem huhog vagy rikolt, hanem füttyög. De különbözik más baglyoktól abban is, hogy rendkívül kicsi. Csak egyetlen nála is kisebb bagolyfaj él Európában, a törpekuvik (Glaucidium passerinum). A füleskuvik termetének megfelelően javarészt rovarokkal táplálkozik. Kedvencei az egyenesszárnyúak, sáskák, lombszöcskék, de fogyaszt éjjeli lepkéket is. Esetenként azért zsákmányol „komolyabb”, „bagolyhoz jobban illő” zsákmányt is, egereket vagy cickányokat is.
Abban meg egészen egyedülálló, hogy Európa egyetlen vonuló bagolyfaja, ráadásul nem kis távolságokra megy el télen: mint a fecskék, meg sem áll Afrikáig.
Ugyanakkor az egyik legkönnyebben telepíthető bagolyfaj mesterséges odúval
– már ha az odút füleskuvikos területre helyezzük ki. Nálunk az a helyzet, hogy bár 10 éven át füleskuvikos terület voltunk, utána 14 éven át még csak nem is hallottuk ezt a fajt. A 2024-es odútelepítést követően azonban már akadtak biztató jelek.
- 2024-ben április 29-én észleltük az Afrikából visszatérő füleskuvikokat, rögtön kettőt is, de aztán nem történt semmi, és a továbbiakban nem hallottuk őket.
- 2025-ben már jobb volt a helyzet. Az első visszatérőt április 17-én hajnalban hallottuk, ám aztán szintén beállt a csönd. Egészen június elsejéig, amikor ismét szólt egy példány a rezervátumtól keletre, igaz, elég messziről. Később megállapítottuk, hogy a rezervátumtól keletre és nyugatra összesen három pár élhet, bár mindegyik kilométerekre a rezervátumtól (3-5 km).
Ez viszont – amiként ezt írtuk is 2025-ben – elég alapot adott arra, hogy bizakodjunk a füleskuvik terjeszkedésében. Abban, hogy előbb-utóbb a környékbeli párok felfedeznek minket is, esetleg a fiataljaik minket választanak a következő években.
2026 tavaszán nem hallottuk őket,
ám végül 2026.06.23/24. éjszakáján (éjfél után nem sokkal) ismét hallottunk egy füleskuvikot füttyögni, ám ezúttal közelebb, mint bármikor az utóbbi években. Az emeleti erkélytől mindössze 100-150 méterre lehetett a madár, amikor a könyvtárszobából kiszúrtuk. A hőség miatt nyitva hagyott ajtón át tisztán hallottuk a szobában is. Mivel a füleskuvik rendkívül kíváncsi és territoriális madár, ha tudjuk utánozni a füttyögésést, akkor kis szerencsével behívható. Én viszonylag jól utánzom (nem nehéz). Volt már példa arra is, hogy karnyújtásnyira sikerült becsalni őt hamis füttyögéssel.
Ezúttal is próbálkoztam ezzel, főként azért, hogy Mara is láthassa, milyen könnyen becsapható a kicsi bagoly. Meg azért, hogy olyan közelről halhassuk, amilyen közelről csak lehet. Fel is vettem a kapcsolatot füttyögéssel, amire eleinte a kis bagoly kisebb szünetekkel reagált (mint aki meglepődik vagy megdöbben), ám aztán közeledni kezdett. Először egy nagy ugrással a ház északkeleti oldaláról (100-150 méterről) átjött a délkeleti oldalra, és onnan (már csak 40-50 méterről) füttyögött. Mivel továbbra is „hergeltem”, körülbelül két perccel később átjött a Nagyfenyősorra, és ott ágról ágra közeledett az emeleti erkély felé. Végül, amikor megsajnáltuk szegényt, és abbahagytam a csalogatást, alig lehetett messzebb 8-10 méternél.
Mint kiderült, Mara már előző éjjel (06.22/23.) is hallotta.
Mindez két dolgot jelent biztosan. Egyrészt az idén is van a környéken füleskuvik-költés. Másrészt – és ez újdonság! – ez a pár már egész biztosan járja a rezervátum területét is. Sőt: cseppet sem zárható ki, hogy odút foglaltak nálunk. Az egyik F-odú a ház túloldalán, az Angolkertben van. Vagyis az észlelt hím nem volt messzebb az odútól, amikor a Nagyfenyősoron mozgott, mint 10 méter. Remek, tipikusan füleskuviknak való miliőben van egy másik odúnk az Őskökényesben is, és van egy a Nagyberek szélében. Szóval, van esély, van remény. A következő, napokban fokozottan figyelünk éjjel, és talán néhány odúellenőrzést is megejtünk.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Borítókép: Wikipédia
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Drukkolok, nagyon örúlnék!🦉
Mi is! A napokban ellenőrizzük az F-odúkat!
Ó de nagyon szeretem az ilyen cikket- nagyon vicces lehet, ahogy Te is füttyögsz Cen és a kuvik meg közelebb merészkedik:-))- ez ám az igazi izgalmas nyári forró éjszaka. Nekem újdonság, hogy egy bagolyféle vándorol és visszatér. Mindig azt gondoltam az ő kis testük olyan kis lomha és nehézkes , hogyan is lenne képes elrepülni Afrikáig, meg vissza? S lám megcsinálja.