Vörösmartytól a bakteranyósig | Az ezerarcú fröccs története
A fröccsöt Magyarországon jobbára mindenki ismeri, mi több, természetesnek veszi. A külföldiek számára viszont korántsem evidens, hogy jó ötlet higítani a bort, ahogyan az is könnyen megrökönyödést kelthet, hogy valójában hányféle variációja és elnevezése is létezik a frissítőnek. Ezen egyébként én is időről időre meglepődöm, miféle változatosság és kreativitás nyilvánul az újabb és újjabféle förccsök kikeverésében. Ki hallott például a bakteranyósról vagy a Barcelonáról?
De a fröccs kapcsán nemcsak ez az érdekes.
Hanem feltalálásának körülményei és maga a névadója is. Történt ugyanis 1842. október 5-én, hogy Fáy András a fóti pincéjébe hívta szüretre néhány barátját. Köztük Vörösmarty Mihályt és Jedlik Ányost is. A tudós pedig nemcsak az első villanymotort készítette el, de az első szódásüveget is, amit magával is vitt a jeles eseményre. Innen már csak egy lépés volt, hogy a Fáy-birtokon megszülessen a világ első fröccse.
Jedlik németesen spriccernek nevezte el az új italt, Vörösmarty fülét azonban bántotta ez a hangzás, így helyette kitalálta a fröccs szót. Ami, mint utóélete bizonyítja, telitalálat volt. A költőre olyan nagy hatással volt az innováció, hogy állítólag még ott helyben, versben is megénekelte. A Fóti dalban így ír a szódával hígított borról:
Fölfelé megy borban a gyöngy;
Jól teszi.
Tőle senki e jogát el
Nem veszi.
Törjön is mind ég felé az
Ami gyöngy;
Hadd maradjon gyáva földön
A göröngy.
A fröccs az irodalmárok közül
messze nemcsak Vörösmartyt ihlette meg, hanem például Krúdyt is, aki állatólag kilenc az egyhez arányban itta a bor javára, így ezt a vakmerő kombinációt róla nevezték el. De van ennél durvább is, mégpedig a kőműves fröccs, ami két és fél liter bort jelent fél liter szódával. Ezzel már egy nagyobb asztaltársaság is kedélyes hangulatba kerülhet. Az elnevezések sora ráadásul itt még messze nem ért véget, bár sajnos ezek történetét már nem tudjuk felidézni, pedig biztos, hogy nagyon tanulságos lenne.
A kisfröccs (1+1), a nagyfröccs (2 deci bor+1 deci szóda) és a hosszúlépés (1 deci bor+2 deci szóda) még nagyjából az alapműveltséghez tartozik, de a házmestereknél már könnyű elveszteni a fonalat. Jön a házmester (3 deci bor+2 deci szóda), a viceházmester (2 deci bor+3 deci szóda), a háziúr vagy nagyházmester (4 deci bor + 1 deci szóda), a tömbházmester (3 házmester) és a kisházmester (1 deci bor + 4 deci szóda). Ez utóbbit sportförccsnek és lakófröccsnek is nevezik azok, akiknek házmesterből négy is bőven elég.
Ezen a ponton felmerülhet a kérdés,
hogy a magyarok vajon milyen elfojtott lelki szükségletet éltek ki a fröccsök végtelen variációinak, kombinációinak és elnevezéseinek megalkotásakor, mert ez biztosan túlmutat a funkcionalitáson. Főleg, hogy már az első három változattal is lefedhető a hétköznapi ember által megélt élethelyzetek nagyjából teljes skálája. És vajon miért ez a feltűnő ragaszkodás a házmesterhez? Talán ő volt az, akivel mindig lehetett egyet fröccsözni?
De ne veszítsük el a fonalat, mert ezután jönnek a nagypályások, kezdve a brazillal (7 deci bor + 1 deci szóda) és folytatva a magyar-angol vagy Puskás-fröccsel (6 deci bor 3 deci szóda).
A literes kiszerelés a már említett Krúdy-fröccsel, és ennek fordítottjával, a sóher fröccsel kezdődik. Akinek már itt elkezdenek hiányozni a -mesterre végződő foglalkozások, az örülhet, mert jön a polgármester 6-4 arányban. A literes kiszerelések között találjuk még a maflát vagy maflást egyenlő arányokkal, a Barcelonát (8+2) és a kislámpást (7,5 deci bor + 2,5 deci szóda). A csatosnál egy liter borhoz kell fél liter szódát adni, a lámpásnál másfél literhez.
Mostmár biztosan kellőképp kíváncsiak vagytok rá, mi lehet az a bakteranyós. Nem csigázlak titeket tovább: másfél deci bor ugyanennyi szódával.
Forrás: Wikipédia, kép: Pixabay
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több bor
Győrben a Duna parton volt egy kedvenc helyünk a Matróz étterem, isteni náluk a kisfröccs:-))- nyaranként néha megkóstoltuk, jófajta fehér folyóborból mérték. Nem volt sem túl száraz, sem túl édes, sem túl híg, csak isteni frissítő buborékos. Nem is gondoltam, hogy ennyiféle arányban is fröccs a fröccs.
És mennyi szempont van, hogy mitől finom a fröccs. 🙂 Én például nem bírom meginni, ha túl hideg, és ha túl “csípős”. Éppen ezért életem legjobb fröccsét a zebegényi Almáskert Fogadóban ittam, ott nem volt sem túl hideg, sem túl bubis, pont tökéletes volt, ízre is. Egyébként az egy annyira jó hely, kétszer jártam ott, de mindkétszer nagyon meglepődtem, annyira átlag feletti a kiszolgálás és az ár-érték arány.
S arról még nem is beszéltünk, hogy milyen borból az igazi! Viták is folynak róla. 🙂
(Mi újabban rászoktunk a rozéra.)
A rozéfröccs! Klasszikus! 🙂