Fénnyel vezérli az idegsejtet, övék a 2026-os orvosi Nobel
Hosszú ideig rejtély övezte, hogyan irányítja az agy az érzelmeket, a viselkedést és a testi funkciókat. Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel olyan eljárást fejlesztettek, amely lehetővé teszi ennek vizsgálatát.
Peter Hegemann és Georg Nagel az egysejtű zöldalgában fedezett fel egy fontos fehérjét, a csatorna-rodopszint, amely fény hatására kinyílik, és a résen ionok áramlanak be a sejtbe. Karl Deisseroth pedig ezt a fehérjét az idegsejtek számára fényérzékeny „kapcsolóvá” alakította át. Ezt az eljárást optogenetikának nevezték el.
Peter Hegemann azt kutatta,
hogyan képes a Chlamydomonas nevű egysejtű zöldalga a fényforrás felé úszni. A 2000-es évek elején Georg Nagellel közösen felfedezték a csatorna-rodopszint, egy egyedi tulajdonságokkal rendelkező, sejtmembránon elhelyezkedő algafehérjét. Kék fény hatására egy csatorna nyílik meg a fehérjén keresztül. Ekkor töltéssel rendelkező ionok áramlanak a sejtbe, elektromos impulzust hozva létre. Megállapították, hogy bármilyen sejtbe is ültették be a fehérjét, az adott sejt fényérzékennyé vált.
Karl Deisseroth patkányok idegsejtjeibe juttatta be a csatorna-rodopszin génjét. A sejteket kék fénnyel világította meg, ezzel idegi jelet váltott ki. Az eredményt 2005-ben publikálta, majd két évvel később elérte, hogy ez a fénnyel vezérelhető „kapcsoló” élő egerek agyában is működjön. Az idegi jelek fénnyel történő szabályozásának ezt a módszerét ma optogenetikának nevezik, és alkalmazása világszerte gyorsan elterjedt.
Az optogenetika segítségével
a kutatók feltérképezhettek olyan idegi hálózatokat, amelyek meghatározott emlékek, érzelmek és viselkedésformák hátterében állnak. Ezek pedig kulcsfontosságúak a neurológiai és pszichiátriai rendellenességek megértése szempontjából. A klinikai orvoslásban a kutatók arra használják ezt a módszert, hogy megkíséreljék visszaadni látáskárosult emberek látását.
Mint Acsády László Széchenyi-díjas neurobiológus az MTI-nek elmondta, a módszert jelenleg elsősorban egereken alkalmazzák, embernél egyelőre csak a retinában jön szóba a technológia. Mivel azonban az emlősök idegrendszerének felépítése hasonló, ha a kísérletek során egérben azonosítanak egy-egy stresszért vagy szorongásért felelős sejtcsoportot, anatómiai módszerekkel igazolható annak emberi jelenléte is. Ezáltal új gyógyszercélpontok (targetek) határozhatók meg, amelyekre hatékony humán terápiák fejleszthetők ki.
Thomas Perlmann, a bizottság főtitkára a bejelentést követően elmondta, hogy mindhárom tudóst sikerült telefonon elérni. Meglepettek voltak, és nagyon örültek annak, hogy kollégáikkal együtt megkapták a Nobel-díjat.
Az 55 éves amerikai Karl Deisseroth 1998-ban doktorált a Stanford Egyetemen, majd 2000-ben ott szerezte meg orvosi fokozatát is. Biomérnöki, valamint pszichiátriai és viselkedéstudományi professzor a Howard Hughes Orvostudományi Intézetben és a Stanford Egyetemen.
A 72 éves német Peter Hegemann 1984-ben doktorált a Max Planck Biokémiai Intézetben. Tudományos elismeréseit az intézetben végzett kutatásaiért kapta. Jelenleg a Humboldt Egyetem professzora.
A 73 éves Georg Nagel a Frankfurti Egyetemen diplomázott 1988-ban. Jelenleg a molekuláris növényélettan professzora a Würzburgi Egyetem Molekuláris Növényélettani és Biofizikai Tanszékén. A díjjal elismert kutatásait a frankfurti Max Planck Biofizikai Intézetben végezte.
A kitüntetettek
12 millió svéd koronán (392 millió forinton) osztoznak egyenlő arányban. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Stockholmban.
Az orvosi-élettani Nobel-díjak bejelentésével kezdődött Nobel-hét kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön pedig az irodalmi Nobel-díjak nyerteseinek kihirdetésével folytatódik. Pénteken a Nobel-békedíj nyertesét nevezik meg, a közgazdasági Nobel-emlékdíjast pedig október 12-én jelentik be.
Tavaly Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós vehette át az orvosi Nobelt a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseiért.
Légy oly kedves, oszd meg ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Borítókép: © The Nobel Committee for Physiology or Medicine. Ill. Mattias Karlén
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több tudomány
Elszalad az ember fantáziája – ha a fény a csatorna rodopszinon keresztül valóban ajtót nyit valaminek ami bemehet a sejtbe, elképesztő lehetőségek vannak benne. Milyen klasszul rímel erre az, miért gyógyultak a „mélabúban” szenvedő emberek – leginkább a gazdag nagyasszonyok – délen a napfényes tengernél (mint Sissi aki depressziós lett a gyermeke halálakor) , vagy télen a hegyi szanatóriumokban télen ahol szikrázóan sütött a nap (talán tudjátok a Mátrában ezért épült tüdőszanatórium, a Horthy lánya is TBC-s lett és az apja az ő gyógyulásáért építtette) vagy egyszerűen csak az a tapasztalat, hogyha rossz a kedved menj ki a házból és élvezd a napot. Az egyik ismert professzort gyerekként télen kitették a hidegbe , olyan helyre ahol érte a napfény is, azzal az instrukcióval, hogy vagy meggyógyul, vagy meghal- és lőn csoda a súlyos TBC-ből feltámadt a haldokló gyermek. Más kérdés, hogy ő ezt később isteni beavatkozásnak hitte, de vsz. itt is az történt, hogy a fény utat adott valaminek a testben – a belső isteni molekulák, ionok, meg ki tudja mik akiknek ajtót nyitott a csatorna rodopszin és elpusztult a mycobactérium . Zseniális felfedezés- mindig abban hittem a legjobban, hogy az ember bonyolult működését amiből még mindig nem ismerünk minden komponenst, valami karmester összehangolja s lehet ez egyszerűen „csak” az éltető fény az őt ismerő ajtónállókkal. Lehet a vakság oka ennek az ajtónyitogatónak a hiánya s milyen jó, hogy a génjét be lehet ültetni . Tegnap már olvastam a Nobel díjas FB oldalon erről a 3 kutatóól s mennyire örülök, hogy van köztük egy fiatal is, aki nem hetven pluszos.