Megérkeztek a Euclid űrtávcső első eredményei
Megérkeztek az Európai Űrügynökség Euclid missziójának első tudományos eredményei, köztük öt új kép az univerzumról. A felvételek segítenek megérteni, hogyan változik körülöttünk a világegyetem, és eddig soha nem látott részletességgel mutatják be, hogy mire képes az űrtávcső a kozmosz titkainak feltárásában. A segítségével a tudósok többek között elsodródott bolygókat kutathatnak és a galaxisképek apró torzulásaiból következtethetnek a sötét anyag jelenlétére és a világegyetem fejlődésére.
A korai megfigyelési program
(Early Release Observations – ERO) 17 csillagászati objektumot célzott meg a közeli gáz- és porfelhőktől a távoli galaxishalmazokig, betekintést nyújtva a Euclid fő kozmológiai felmérésébe. Az első felfedezések közé tartoznak többek között szabadon sodródó bolygójelöltek, újonnan azonosított extragalaktikus csillaghalmazok, új, kis tömegű törpegalaxisok egy közeli galaxishalmazban és nagyon távoli fényes galaxisok, amelyek az univerzum első milliárd évéből láthatók.
A széles spektrális lefedettségnek, mely a látható fénytől a közeli infravörös hullámhosszakig terjed, és az egyedülállóan széles látómezőnek köszönhetően a korai univerzum legfényesebb és legnagyobb tömegű galaxisai is vizsgálhatók.
A Euclid űrtávcső
mindössze egy nap alatt készítette el ezt a korai katalógust, látható fényben több mint 11 millió objektumot, infravörös fényben pedig további 5 milliót feltárva. A képek legalább négyszer olyan élesek, mint amilyeneket a földi teleszkópok készítenek. Nagy égrészeket fednek le páratlan mélységben, messzire tekintve a távoli univerzumba mind látható, mind infravörös fényben.
Az Európai Űrügynökséggel (European Space Agency) együttműködve a Euclid konzorcium csaknem 20 ország részvételével tervezte, építette és működteti a sok szempontból egyedülálló Euclid űrtávcsövet. A misszió hat éven keresztül térképezi fel az extragalaktikus égboltot. Az űrtávcsövet 2023. július 1-jén indították el, és 2024. február 14-én kezdte meg a felméréseket.
A következő adatközlés
2025 márciusára várható, azután pedig 2026 júniusában. Összesen legalább öt további adatközlés várható 2031 előtt, ami névlegesen a Euclid égbolt-felmérésének végét jelzi majd. Jelenleg a Euclid konzorcium több mint 2600 tagot számlál, köztük több mint 1000 kutatót 15 európai ország 300 kutatóintézetéből, valamint többeket Kanadából, Japánból és az Egyesült Államokból, akik különböző területeken dolgoznak az asztrofizika, kozmológia, és mérnöki feladatok területén.
Magyarországról a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói idén csatlakoztak a konzorciumhoz. Munkájuk szerves részét képezi a szimuláltgalaxis-katalógusok analízise és a korai adatok tesztelése. Emellett az együttműködés tudománykommunikációs programjában is vezető szerepet töltenek be az intézet munkatársai, a Svábhegyi Csillagvizsgáló kommunikációs csapatának tapasztalataira és tudására építve.
Forrás: MTI, címlapkép: a Messier 78 reflexiós (közeli csillagok fényét visszaverő) köd az Orion csillagképben, képek forrása: ESA
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több kozmosz
