Elérte az 50 fokot a földfelszín hőmérséklete Európában
Június végével Európa nagy részét elérte az intenzív hőhullám. Az Európai Unió Copernicus Sentinel-3 műholdjának mérései alapján készült adatvizualizáció azt mutatja, ahogyan kelet felé terjeszkedik a forróság június 28. és július 3. között.
Június 28-án a napi felszíni hőmérséklet (Land Surface Temperature, LST) meghaladta az 50 fokot az Ibériai-félszigeten, amit Spanyolország és Portugália területén vörös szín jelez. Június 30. és július 2. között a rendkívüli meleg elérte Franciaország középső területeit, ahol 48-49 fokot mértek, majd tovább terjedt Belgium, Hollandia és Nyugat-Németország irányába, ahol a csúcsértékek 45 fok körül alakultak. Július 3-ára a forróság keletebbre tolódott, elérve Lengyelországot, Magyarországot, Szerbiát és Romániát, ahol a föld hőmérséklete szintén meghaladta az 50 fokot. (A levegő magas hőmérséklete tükrözi a felszíni hőmérsékletet, de a kettő nem ugyanaz.)
Hová tűntek a felhők?
Spanyolország és Portugália egyes részein júniusban 46 fok fölötti hőmérsékleteket mértek. Az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban a júniusi hőmérsékletek megközelítették a valaha mért legmagasabb értékeket.
A Copernicus Sentinel-3 július 1-i műholdképén Közép- és Nyugat-Európa egyes részei láthatók és az, hogy mennyire nincs felhő közel s távol. A felhőzet szinte teljes hiánya magasnyomású légköri rendszerre utal, ez az időjárási mintázat gyakran tartós hőhullámokkal jár együtt.
Az űrből is látszik az aszály
A Copernicus Sentinel-2 műhold által készített, 2025. június 22-én és július 2-án rögzített képek a hőhullám talajnedvességre gyakorolt hatását mutatják be a Franciaország északi részén, Châlons-en-Champagne környékén található mezőgazdasági területen. A normalizált nedvességkülönbség-index (NDMI) éles kontrasztot rajzol ki: a kék területek, melyek a nedvesebb talajt jelzik, jelentősen zsugorodnak, míg a száraz talajt jelölő sárga és piros árnyalatok gyorsan terjedtek a tíznapos időszak alatt.
Néhány napja a Hungaromet is az űrből mutatta meg a magyarországi aszályhelyzetet. Mint írják, ha egy növényállomány vízhiányban szenved, akkor megváltozik a sugárzásvisszaverő, -elnyelő és -áteresztő képessége. Ez az, amit a műhold is érzékel. Mi pedig azt látjuk, hogy a levelek elveszítik zöld színüket, megbarnulnak, kiszáradnak. A legrosszabb a helyzet a pirosas, bordós színnel jelölt alföldi területeken. A vegetációval kapcsolatos műholdképek a szolgálat honlapján érhetők el.
Forrás: MTI | Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több műhold
Ez meg még ijesztőbb, mint az előző cikk az áramkimaradásról. Valószínűleg ezerrel megy mindenütt a klíma -legalábbis a nagyvárosokban. Sosem szerettem az Alföldre menni- nagyon nagyon sajnálom azokat akik a mezőgazdaságból élnek, s valószínűleg ezt – mármint az aszály okozta károkat a jelenleg ingyen adott víz sem tudja ellensúlyozni. No de hova is mehetne egy fél országrész, ahol van még annyi zöld terület, hogy élhetőbb az élet?
Talán én vagyok indokolatlanul optimista (míg például a népesség elmebeli állapotáról a lehető legrosszabb a véleményem, és szerintem mára félőrültté vált a populáció kilencven százaléka), de én azt hiszem, hogy javulni fog a helyzet, legalábbis az Alföldön. Az idén már sokfelé történtek kisebb-nagyobb, sőt jelentős beavatkozások is (például feltöltöttek egy 5 kilométer hosszú Kőrös holtágat. Nem az hoz javulást, hogy okosabbak lettünk, hanem a termésátlagokra néznek majd rá, és ahogyan az idén már sokfelé, inkább árasztanak. Nem az van, hogy mostantól örökre aszály lesz. Gyakrabban lesz, szélsőséges lesz, de lesznek csapadékban gazdagabb idők (ősztől tavaszig), és az Alföldön azért rendesen be lehet tárazni a vízből, ha nagyon akarjuk. Lassan talán még a talajvízszintet is növelni lehet. Ha ez történik majd, akkor az Alföld olyan madárparadicsommá válik a következő 10 évben, amihez hasonlót csak a nagy folyamszabályozások előtt láthattunk volna. Most még nincs szó róla, de a Dunántúl is megszenvedi hamarosan a felmelegedést, itt hatalmas erdőterületeket fogunk elveszteni a következő 20-30 évben. Itt is szükség lesz vízmegtartásra. Ha mégsem történik meg a tömeges árasztás, vízmegtartás, akkor menthetetlenek leszünk.
Valami tényleg elindult. A szülőfalum alatti Körös holtágat éppen most töltik. Ez a „Vizet a tájba” program keretein belül történik, és két területi vízügyi igazgatóság együttműködésének köszönhető. Valamint a helyi önkormányzatnak és azoknak a lakosoknak, akik önkéntes munkával tisztították ki a csatornát és az árkokat, hogy a víz akadálytalanul folyhasson.
Jobb későn, mint soha.
Ez nagyon érdekes. Szóval vízmegtartás és árasztás- ahogy Ti is csináljátok a birtokon. MIlyen kár akkor, hogy a mocsarakat lecsapolták, pl. a Hanságon. Vajon akkor tudták a szakemberek a hosszú távú következményeket?