Díszes darázscincér a harmadik cincérfajunk!
Dörzsölt, hétpróbás olvasó rögtön nekem szegezheti a kérdést: és melyik volt az első kettő? Ott a pont – mondhatnám erre –, mert az első kettőről bizony nem írtam egy árva szót sem. Az első cincérünk még 2022-ben került meg a birtokhatáron, a Kisrét és a Hospoda közötti úton. A második 2023 nyarán repült be a dolgozószobába. Egyik faj sem került be a „Birtok Enciklopédiába”, sajnos a fotókat úgy kell majd valahonnan előtúrni, és határozás után a két cinérfajt is felvehetjük a fajlistára. Igen, vannak még ilyen bűnös mulasztásaink az utóbbi évekből, de egyszer minden mulasztás legvégére érünk.
A cincérek feltűnő, látványos bogarak,
a rovarászok kedvencei közé tartoznak. Számos fajuk védett, és viszonylag sokat tudunk róluk. Magyarországon körülbelül 260 fajuk él, ehhez mérten rendkívül szerény eredmény, hogy eddig mindössze három cincérfajt sikerült felhajtanunk a birtokon. Az is igaz, hogy kifejezetten a rovarvilágra nincsenek olyan rendszeres vizsgálataink, mint például éjjeli lepkékre.
Mindez nem indok arra, hogy ne adjunk hírt egy annyira szép új fajról, mint amit a minap a mezei aszat most kezdődő virágzása adott az Angolkert nyugati kerítésénél. Itt fényképeztük meg (bár nem igazán szépen) a díszes darázscincér egy példányát. Sajnos se igazán szép fotót, se felülnézeti képet nem sikerült lőni, mert cincérünk kissé izgága volt, nem maradt nyugton és a találástól számított egy percen belül végleg tovább állt.
Azóta többször is kerestük, de hiába.
A mezei aszat virágzása tavaly óta az egyik legfontosabb lepkész, rovarász és fotós időszak, mert a mezei aszat temérdek rovart vonz – még ilyenkor is, amikor számos más parcellában ezernyi virág várja a beporzókat. Közvetlenül az Angolkertet kísérő úton ugyanezekben a napokban tízezrével virít a fehér here, de 200 méteren belül a varfűtől a kis ezerjófűvön át számos virágos növényt, és azok mezőit találni, mégis: a mezei aszat központi helyet jelent számos fajnak, a rózsabogaraknak, az ökörszemlepkéknek és pókhálós lepkéknek is. Ezért folyamatos megfigyelés és fotózás alatt áll a mezei aszatos terület (lásd térkép), de a darázscincért egyelőre nem sikerült újra megtalálni.
A díszes darázscincér
honos Európában, Ázsia nyugati területein és Észak-Afrikában is. Nem ritkaság Magyarországon, főként síkvidéken és dombvidéken gyakori. A kifejlett imágók virágporral táplálkoznak. Rózsafélék, cickafarkfajok, és ernyővirágzatúak (mint amilyen a mezei aszat is) nektárját és virágporát eszik. A birtokon mindhárom csoport virágait megtalálják. A lárvái legyengült fákban fejlődnek 2-3 évig, többek között égerben. Azért emelem ki ezt a fafajt, mert nálunk leginkább ezt találhat tömegesen. Magyarországon ártalmatlan fajnak számít, de délen, a mediterráneumban a citrusfélék (narancs, citrom, mandarin) és a mangó kártevőjeként tartják számon.
Nemcsak azt reméljük, hogy találkozunk még ezzel a fajjal, és jobb fotóval, esetleg videóval is megörvendeztethetünk vele mindenkit, hanem arról sem teszünk le, hogy több cincérfajt találjunk meg – jóval többet, mint eddig.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több “Kert és vadon”
De szép! Ránézésre simán azt gondolnám, hogy valamilyen egzotikus, trópusi rovar.
Egészen picike! 🙂
Nagyon szép, nem csodálkozom, hogy a rovarászok kedvence.