Ötök helyett 25 csíkos vadmalac a rezervátumban!
2026 egyik legmarkánsabb újdonsága, hogy annyi kismalac nevelkedik nálunk, mint soha korábban. Különösen érdekes ez azért, mert a rezervátum 26 éves története során 2025 volt az első év, amikor a vaddisznók (Sus crofa) rendszeresek voltak. Tehát 25 évig csak elvétve mutatkoztak itt, néha évekig nem láttuk vaddisznónak nyomát sem. Ez itt ugyanis főként nagyvadas, gímszarvasos (Cervus elaphus) vidék, sokfelé kiterjedt zárt erdőkkel. 2025-től viszont rendszeresen vettek a kameráink vaddisznókat.
Gondolhatnánk, hogy csak a kameráknak köszönhetően észleltünk több disznót, csakhogy már jóval korábban is használtunk kamerákat, először 2017-ben. Hosszú időszakok maradtak ki, az igaz, de 2017 és 2025 között több tízezer órán át figyeltük a rezervátumot kamerákkal, és egyszersem kaptunk felvételt vaddisznókról. Nálunk kizárólag őzek és szarvasok mozogtak.
Felvetődik akkor a kérdés,
minek köszönhetően jelentek meg viszonylag nagy számban, váratlanul 2025-ben? A válasz egyértelműnek tűnik. Egy dolog változott meg a korábbi évekhez mérten. 2025 március elsején készítettünk először jelentős fenékküszöböket (duzzasztásokat) a patakon, a Kisberekben pedig létrehoztunk három stabil kis tavat. Így vizes élőhellyé alakultunk, ahol nemcsak dagonyát, hanem komplex vizes élőhelyhálózatot találtak a disznók. Ez pedig a számukra is fontos. Ugyanebből az okból emelkedhetett meg jelentősen a szarvasaink száma is, akik már augusztusban is 80-120 fős rudlikban mozogtak a területünkön.
2025 augusztusa és 2026 májusa között több vaddisznó-formációt is rendszeresen láttunk
- A 4 süldő
- A minikonda (2 anya 2 malaccal)
- Az ötök (5 elárvult, egyedül mozgó vadmalac)
- Zrinski, a magányos vadkan
- A Fekete kan
Összesen tehát 15 vaddisznót láttunk rendszeresen, amiből 6 volt vadmalac.
Az intenzív vadászatnak köszönhetően (szeptember-március) a vaddisznók száma alaposan megcsappant tavaszra, de májusban, amikor először kameráztuk be a később épp a vadmalacokról elnevezett Csíkos-vadpartot, váratlanul seregnyi vaddisznót láthattunk a felvételeken.
Itt egy apró kitérőt kell tennünk.
2025 őszétől ugyanis nagyvadakkal próbáljuk, tisztán ökológiai módszerekkel barátságosabbá, természetesebbé tenni a patakpartokat. Ezeket a partszakaszokat újabban vadpartoknak nevezzük, mivel ezek nagyvadak taposása és túrása által alakított, lejtősített partszakaszok. A cél röviden annyi, hogy keletkezzenek sekély, jól járható, lankás partvonalak, ahol a part nem meredek, ahol gázlómadarak, meleg és sekély vizet kedvelő fajok is találnak maguknak élőhelyet. Erről a projektről írtunk már korábban, de mivel továbbra is folytatódik a partalakítás, és jelentős eredményeket értünk el, erről részleteiben is írunk még.
Elég most annyi, hogy a vadpartokon szakaszonként is jellegzetes, egymástól eltérő karaktert alakítanak ki a vadak és a mikrodomborzati, növényzeti adottságok. Ezért is indokolt – azontúl, hogy könnyebb az adatokat és megfigyeléseket helyhez kötni – ezeket a vadpartokat egyesével elnevezni. A már említett partszakasz a Nagyfűz alatt van pár méterrel a Nagypatak bal partján. Itt egy tisztás található, a patak partján közvetlenül nem nőnek fák. Az első kísérleti partszakaszaink között volt, amit rendkívül gyorsan alakítottak a vadak egészen barátságos, most épp kopár, egyébként lankás, sekély, széles vízparttá. Ezen a parton az első emlékezetes észlelésünk a rengeteg kismalac megjelenése volt, ezért ezt a részt elneveztük Csíkos-vadpartnak.
Már az első felvételeken láttuk,
hogy három anya van jelen, s velük minimum 25 kismalac, de lehetnek esetleg akár harmincan is. A kocák akár 10 malacot is szülhetnek, így tehát elvileg nem kizárt az sem, hogy három kocának összesen 30 malaca legyen. A dolog érdekessége, hogy a malacok egy részén épp olyan fekete, kerek folt látható, mint amilyen foltokat láttunk az Ötökön. Ráadásul gyakran épp úgy, mint az Ötök esetében, a hátsó combnál, az ágyéktájon. Ezért úgy gondoljuk, hogy az idei malacok egy része már az Ötök leszármazottjai. A kocák között lehet olyan is, aki az Ötökkel nevelkedett.
Viszonylag későn, 2026 május 19-én álltunk be a patakpartra a Fantombika fedőnevű kamerával (korábban a gyurgyalagfalat figyeltük vele), de már az első estén láttunk egy kant és egy szoptatós kocát. (A kanokról külön posztban számolunk be – rendkívül érdekes lesz az is!) A kismalac-özönt először 2026 május 22-én este, viszonylag korán, 21:50-kor észleltük a Csíkos-vadparton. Azóta alig akadt pár nap, amikor nem észleltük őket. A vadpartok kialakítása miatt a torkolattól egészen a Hód-gázlóig, körülbelül 15 szakaszon (450 méter hosszan), többé kevésbé rendszeresen szórunk ki kukoricát, méghozzá oly módon (hosszában a partra), hogy a vadak a taposása és a vaddisznók túrása ellaposítsa a korábban haszontalanul meredek partokat. A disznók szemlátomást télről emlékeztek rá, hogy a patakpart teljes hosszát érdemes figyelni. Ezért rendszeresen végigmennek, a vadmalacok végigrohannak a teljes patakparton, felmérni, hogy hány szakaszon találni élelmet.
A Vörösbegy fedőnevű kamerával egészen 2026 július 8-ig a Felső-víznél figyeltünk egy vadpartot, ami a Gémes-vadpart nevet kapta (itt rengeteg felvételt kaptunk szürke gémekről), s gyakran láttuk, hogy amint eltűntek a vaddisznók a Csíkos-vadpartról, pár perccel később felbukkantak a Gémes-vadparton.
A partvonalak átalakítása remekül halad,
de ezt szinte csak a vaddisznóknak köszönhetjük. Míg korábban inkább problémát láttunk a jelenlétükben, jó ideje már inkább áldást. Egyrészt gímszarvas meglepően kevés van, másrészt a vaddisznó a túrása miatt nagyságrendekkel hatékonyabb partformáló jószág. Annyira, hogy sok helyen már nem is erőltetjük a part további alakítását. Az is igaz, hogy ebben a száraz időben még a vaddisznó sem alakítja, mozgatja át a száraz és kőkemény talajt. Annyi szórást azonban fenntartunk, hogy a területen maradjanak, és amikor eső után lazább a talaj, ismét bevethetjük újabb és újabb helyeken az élőhelyreformáló csapatot.
A disznók és a malachad mozgásáról több tízezer felvételt kaptunk az utóbbi két hónapban. Igyekszünk mihamarabb eljutni odáig, hogy a számos fotóból és videóból átnyújthassunk nektek pár csokrot, és igyekszünk mihamarabb beszámolni arról a három kanról is, akiket majdnem ugyanolyan rendszeresen látunk, mint a siseri hadat.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Borítókép: Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
No, ők aztán meg tudják dolgozni a patakpartot rendesen! 🙂
Nem kötözködni akarok, csak a pontosság kedvéért: nem hat vadmalacot láttatok, hanem hetet. (Az Ötök + a két anya két malaca.)
Rég adtál hírt a gyurgyalagokról. Náluk mi a helyzet? Kiderült már, hogy hányan vannak nálatok?
Jogos, javítom. Örülsz, hogy a kis kedvenceid már szülőkké váltak? Ügyes kompánia voltak, láttuk ezt róluk tavaly is. 🙂
A gyurgyalagokról hamarosan jön egy poszt.
Hát persze, hogy örülök! Imádtam őket. 🙂
Remélem, hogy jó szülők lesznek, annak ellenére, hogy ők szülők nélkül nőttek fel.
Tüneményesek!
Micsoda idill: békésen legelésző konda a békakoncert alatt.
A disznóbiológia milyen érdekes- én fejben még csak az ötöknél tartottam, erre kiderül, hogy már vannak leszármazottak is. Mennyi idő alatt lesznek ivarérettek? Hihetetlen megfigyeléseitek vannak- mármint azzal kapcsolatban, hogy az árvák jegyeit hozzák az új kismalacok.
A videóban te is megfigyelhetsz ilyen foltos kismalacot 🙂 A horpaszuk táján kell keresni a kicsi, kerek foltot. Az Ötöknél láttunk ilyen szabályos, ilyen méretű és a comb előtti lágyék részen található foltokat. Kicsi a valószínűsége, hogy ilyen mérvű azonosság esetén ne lenne semmi genetikai kapcsolat. 🙂
Hopsz- megvan- az akadt egykét kismalacunk videóban az egyik szembejövőn nagyon jól látszik:-)))
🙂 🙂 🙂 Örülök!