Na vajon egészséges a csemegekukorica vagy nem?
A csemegekukorica termésmennyiségének növelését, illetve az emberi egészség megőrzésében, javításban játszott szerepét vizsgálták a Debreceni Egyetem (DE) kutatói: a több vállalkozás szakembereivel konzorciumban elvégzett négyéves, 1,2 milliárd forint összköltségű projektet mintegy 800 millió forinttal támogatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) alap – közölte az egyetem projektirodája az MTI-vel pénteken.
A csemegekukorica Magyarország legfontosabb szántóföldi zöldségnövénye,
a termesztése kedvező ökológiai feltételeket és intenzív agrotechnikát igényel. Ugyanakkor termesztésének agronómiai és ökonómiai hatékonysága számottevően romlott az elmúlt években.
A négyéves (2021-2024) projekt célja olyan komplex technológiai modellek kidolgozása volt, amelyek elősegítik a csemegekukorica termésmennyiségének növelését, valamint olyan piaci szegmens számára állítanak elő minőségi alapanyagot, amely az emberi egészség megőrzésében és javításában játszik fontos szerepet.
A projektben termelő üzemek és a Debreceni Egyetem oktató-kutató egységei vettek részt. Három üzemben öntözött és öntözetlen feltételek mellett vizsgálták a különböző tápanyagellátási rendszereknek a csemegekukorica termésére és minőségére gyakorolt hatását. A projekt keretében elvégzett modellkísérletek eltérő intenzitású technológiák alkalmazásával bizonyították, hogy a projekt kutatási eredményeinek interaktív, komplex felhasználásával kiemelkedő terméseket – hektáronként 27,8-29,3 tonna – lehetett realizálni.
A kis- és mezoparcellás és üzemi kísérletek eredményeinek részletes ökonómiai elemzései alapján megállapították, hogy a csemegekukorica jövedelmező termesztése intenzív agrotechnikát igényel, amelynek két súlyponti eleme a tápanyag- és vízellátás.
Az orvosi kar farmakológiai és farmakoterápiai intézetében a csemegekukoricában található lutein és zeaxantin hatásait vizsgálták iszkémia/reperfúzió okozta retinakárosodások, az időskori szemkárosodások és más időskori betegségek, például kognitív hanyatlás, metabolikus, illetve szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében és kezelésében.
Az előzetes elemzések alapján öt különböző lutein- és zeaxantintartalmú hibridet választottak ki, amelyek táplálékkiegészítőként történő alkalmazását részletes protokollok kidolgozásával optimalizálták. A kísérletek során monitorozták a kísérleti állatok testsúlyát, vércukorszintjét, glükóztoleranciáját, kognitív funkcióit, szív- és érrendszeri állapotát, valamint látásfunkcióját.
A kutatások eredményei azt bizonyították, hogy a rendszeres, megfelelő beltartalommal rendelkező csemegekukorica-fogyasztás nem növeli az elhízás vagy diabétesz kockázatát, ugyanakkor magas lutein- és zeaxantintartalma révén hozzájárulhat a szem egészségének megőrzéséhez. A folyamatban levő molekuláris, szövettani és egyéb vizsgálatok további értékes információkkal szolgálhatnak.
Forrás: MTI | Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Előre is köszönjük, ha megosztod ezt a cikket másokkal is!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több konyha
A képen éppen egerek tesztelnek? 😉🙂
Közvetlen emberi fogyasztásként nem csak a főtt kukorica jöhet szóba, hiszen egyre elterjedtebb a kukoricadara, -liszt és -keményítő használata is a konyhában.
Emlékszem, hogy gyerekkoromban nemcsak főztük a kukoricát, hanem parázson sütöttük is. Az sem volt rossz. (Amerikai filmekben ma is látni, hogy grillezik.)
Nagyon szeretem a kukorica darából főzött polentát, gyakran készítettem régebben úgy ahogy Wass Albert történeteiben is írták, de zsendice helyett finom szemcsés túróval és piritott szalonnával. Búzaliszt helyett kukoricalisztet is gyakran használok, mert az egyik gyerekem glutén mentes ételeket eszik- palacsintának is kitűnő. A főtt kukoricát nem szeretem, viszont a kukorica konzervet igen. Sokszor sütöttek nekünk úgy kukorica málét, hogy a tetejét amikor hólyagosra megsűlt, megcsapkodták szilva lekvárral. Szóval a kukorica alapú ételek finomak és laktatóak. Lassan visszatérnek az emberek az egyszerű ételekhez, úgy mint az előbbiek, meg a házi aludttej, házi sajt, házi kovászos kenyér stb.