A Briliáns barátnőm az évszázad regénye

A Briliáns barátnőm az évszázad regénye

---

A New York Times könyvkritika rovata 503 irodalmárt: regényírókat, szépírókat, költőket, kritikusokat és könyvkedvelőket kért fel, hogy a rovat munkatársaival együtt válasszák ki a huszonegyedik század kezdete óta eltelt szűk két és fél évtized 100 legjobb könyvét.

A lista összeállításában részt vett többek között Stephen King, Bonnie Garmus, Claudia Rankine, James Patterson, Sarah Jessica Parker, Karl Ove Knausgaard, Elin Hilderbrand, Thomas Chatterton Williams, Roxane Gay, Marlon James, Sarah MacLean, Min Jin Lee, Jonathan Lethem és Jenna Bush Hager.

Az élen pedig egy olyan könyv áll, ami az én szívemnek is nagyon kedves: Elena Ferrante Briliáns barátnőm című regénye. A valójában négy kötetből álló sorozat első darabja 2011-ben jelent meg olaszul, majd évente követte a többi. A második, Az új név története 2012-ben, a harmadik, az Aki megszökik és aki marad 2013-ban, a negyedik, Az elveszett gyerek története 2014-ben került a boltok polcaira. (Az első három könyvből nagyon jó filmsorozat is készült, a negyedikből pedig szeptemberben jön.)

Nápolyi történetek

A könyveket nápolyi regényekként is szokás emlegetni, mert a főhősei nápolyiak, és a Dél-Olaszországot is megtestesítő város sajátos, kissé nyomasztó atmoszférája és története nyomja rá a bélyegét az életükre és sorsukra.

A grandiózus kiíráshoz, mely szerint a század legjobb regényét keresik, természetesen egy hasonlóan grandiózus regény illik. Bár ez a mű nem a huszonegyedik századról szól, hanem annak gyökereit tárja fel a huszadik században.

Arról szól, hogy milyen volt felnőni közvetlenül a második világháború utáni, megtépázott és minden szinten konfliktusokkal terhelt Európában, majd nőként boldogulni a hidegháború Nyugat-Európájában a társadalmi elvárások közepette illetve azok ellenében. Persze elsősorban az olasz környezetet ismerhetjük meg, egyes témáknak általánosabb vonatkozásai vannak, mint például a szegénységből és tudatlanságból eredő kiszolgáltatottságnak.

A könyv egyszerre lélektani és családregény, történelmi tabló, feminista kiáltvány, szociográfia és olasz utazás, amelyet a briliáns karakterek tesznek igazán emlékezetessé.

Két összefonódó sors

Az önbizalomhiányos Elena és a tűzről pattant Lilá életét általános iskolás koruktól egészen időskorukig követhetjük végig. Egyikük sorsa sem éppen átlagos, de Liláé egészen hajmeresztő, olykor tragikus kanyarokat vesz, ahogyan a környezetével dacolva próbálja érvényre juttatni különleges tehetségét a patriarchális logika által uralt és a maffia csápjai által átszőtt Dél-Olaszországban.

A két lány nem is lehetne egymástól különbözőbb, a Jungi személyiségrendszer szerint akár egymás árnyékai is lehetnének. Mégis, minden örök harag veszélyével fenyegető konfliktuson keresztül mély közösség köti őket össze.

A regényt a szembenézés igénye és a klasszikus történetmesélés közel hozza az olvasóhoz. Én pedig mindezen felül még azért is szertem, mert Nápoly teljesen magával ragadott, amikor ott jártam. Sokkal inkább megszólított, mint Róma vagy Firenze. Ferrante bepillantást enged a város omladozó kulisszái mögé, az összedőlni készülő falak takarta veszélyes titkokba.

Ha már a titkoknál tartunk:

a Ferrante álnév, és amikor a regények megjelenésével párhuzamosan kirobbant a Ferrante-láz, ahogy az már lenni szokott, sokan találgatták, hogy ki rejtőzhet mögötte. Volt, aki kinyomozni is vélte, hogy valójában Anita Raja műfordító a szerző. De ha az igazi névben nem is lehetünk biztosak, az “új név” fontos jelentéseket hordoz: a Ferrante szó utal a “ferro”-ra, vagyis vasra, az óolaszban ugyanakkor a szürke színt jelentette. De Ferranteként emlegették I. Ferdinánd 15. századi nápolyi királyt is.

A tízes lista további tagjai:

2. Isabel Wilkerson Pulitzer-díjas újságíró The warmth of other suns (Más napok melege) című, magyarul meg nem jelent könyve, amely a fekete amerikaiak délről Amerika északi és nyugati részeire történő nagy elvándorlását dokumentálja, amely 1915 és 1970 között zajlott.

3. Hilary Mantel Farkasbőrben (Wolf Hall) című, Booker-díjas regénye, mely a Tudorokról szóló trilógiájának második kötete.

4. Edward P. Jones Az ismeretlen világ (The known world) című könyve egy rabszolgából rabszolgatartóvá váló férfi története.

5. Jonathan Franzen Javítások (Corrections) című, komikus hangvételű művében a családi kötelékek kapják a főszerepet, amikor egy középnyugati anya elhatározza, hogy három felnőtt gyermekét hazacsábítja apjuk várhatóan utolsó karácsonyára.

6. Roberto Bolaño 2666-ja öt, lazán összefüggő részre oszlik, melyben olyan szereplőket követhetünk, akiket különböző okokból egy kitalált mexikói városba, Santa Teresába sodor a sors.

7. Colson Whitehead A föld alatti vasút (The Undergroung Railroad) című könyve egy rabszolgalány története, aki sikeresen megszökik a dél-karolinai Randall-ültetvényről.

8. W. G. Sebald: Austerlitz című műve egy Jacques Austerlitz nevű férfi története, aki a Kindertransport nevű mentőakció keretében a második világháború előtt érkezett Prágából Walesbe.

9. Kazuo Ishiguro, a Napok romjai szerzőjének Ne engedj el…(Never let me go) című disztópiája egy angol bentlakásos iskola tanulóinak életébe enged bepillantást, akik megrázó titokra ébrednek rá.

10. Marilynne Robinson Gilead című könyve egy fiktív amerikai kisváros gyülekezeti lelkésze, John Ames fiktív önéletrajza.

Kép forrása: HBO

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!

---

még több könyv