Ilyet se láttunk még: borz a vízben! | Videó
2026. július 24-én a „Vörösbegy” fedőnevű vadkameránkat áttelepítettük a torkolatból a Kisberekbe. Utoljára talán 2025. novemberében járt ott vadkamera, holott remek hely, és sok érdekes, hasznos, meglepő megfigyelést és felvételt köszönhetünk a Kisbereknek. Ott készítettük az első felvételeket a Forrás-tavon a jégmadárról (Alcedo atthis), és ott került elő új madárfajként a guvat (Rallus aquaticus) és a jóval ritkább kis sárszalonka (Lymnocryptes minimus) is. Érdekes, hogy nagyságrendekkel hosszabb ideig figyelték kamerák a Nagypatakot vagy a Kisbivalyos öntésterületét, ám ezekről a Kisbereknél jóval jelentősebb vizekről nem sikerült igazán meglepő felvételeket kapni vízimadarakról.
A legextrább felvételeken erdei szalonkákat (Scolopax rusticola) láttunk, egy esetben vízityúkot (Gallinula chloropus). Később guvatokat is (2025/26 telén), de akkor ez a faj már nem volt újdonság. Szóval a Kisberek úgy maradt meg bennünk, mint az a hely, ami mindig meglepetést okoz.
Mivel júliusban már javában tart a madárvonulás,
különösen a vízimadárfajok vonulása, ezért úgy gondoltuk, itt az ideje ismét kamerát tenni a Pelso-tó partjára. A várakozásaink nem is bizonyultak hiábavalónak, bár koránt sem a madarak leptek meg minket. Igaz, felbukkant 25-én hajnalban egy pár tőkés réce (Anas platyrhynchos) is, bár nemrégiben írtunk arról, hogy elmentek már tőlünk az itt fészkelők (ezek szerint nem egészen). Viszont már az első napon láttunk borzot (Meles meles), sőt borzokat! Miután a borzok hosszú ideig, 2025. novembere óta nem mutatkoztak, ám 07.15-én végre felbukkant egy példány a Csíkos-parton, titokban reméltük, hogy látjuk még őket mostanában.
Arra viszont nem számítottunk, hogy míg a patak mentén ritkaság számba megy, addig a Pelso-tónál minden nap kapunk róluk felvételt. S nem elég, hogy egyszerre kettőt is felvett a kamera, de 07.25-én olyat láttunk, amire végképp nem voltunk felkészülve. Tudtunkkal a menyétfélék általában – akárcsak a macskák – rühellik a vizet. Ennek ellenére a 25-én készült felvételen a borz begyalogol a sekély, békalencsével borított mocsárba, ahonnan loncsosan, elázva jön vissza. A felvételen az is jól kivehető, hogy a bundájára gazdagon tapad fel a békalencse. Így tehát a borz is hatékonyan terjesztheti ezt a fajt a vizek között. Feltéve, ha más vizekbe is beleslattyog.
Az elmúlt napokban nem volt kimagaslóan meleg, és nem is úgy tűnik, hogy hűsölni ment a vízbe a borzunk, így tehát nem találunk rá magyarázatot, mit keresett a mocsárban. Esetleg inni akart, de a békalencsével benőtt vízen mélyebb, tisztább részt keresett? Ez is lehet, mivel extrém aszályt élünk, és a rezervátumunkban létrehozott víztesteken kívül sehol másutt nem talál magának ivóhelyet a vad a környéken.
Fogadjátok szeretettel az alábbi felvételt és adjatok rá hangot is.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Borítókép: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
De aranyos! 🙂 Jól belecuppogott. Vajon miért?
Új faj a listán: a víziborz. 😉🥰
🙂 🙂 🙂
😀 😀
Hát persze, hogy szomjas. A Kisberek a menedék szomjanhalás ellen is a viziborzoknak.🙂
<3 <3
Olyan mint aki hűtőfürdőt vesz- nem láttaam inni, csak megmártani az alsó fertályt:-))) – lehet a párja is büdösnek találta:-)))
🙂🙂🙂
Haha, ez jó. 😀