Békamentő tavak | Így teltek meg a tavak pár nap alatt!
Kész szerencse, hogy a fényképezőgép dátumozza a fotókat, így percre pontosan nyomon követhetjük, milyen intenzíven töltődtek a Kisberek újdonsült tavacskái, visszaigazolva azt az évek óta dédelgetett tézist, hogy a Kisbereknél jelentős mennyiségű vízkincsünk van.
Megelőlegezve egy hamarosan érkező új élőhelytérképet, ami hozza az új élőhely-elnevezéseket, most csak annyit a könnyebb érthetőség végett: első körben három tavat hoztunk létre.
- Pelso-tó
- Forrás-tó
- Tőzeg-tó
A második és harmadik tóról elmondtam már ITT, hogy miért lett a második neve Forrás-tó, a harmadik pedig miért kapta a Tőzeg-tő nevet. De hosszas hezitálás után az első is nevet kapott, méghozzá a Balaton után Pelso-tó lett a neve. (Pelso a Balaton régi neve.)
De hogyan jön a Balaton ehhez a kicsi vízhez?
Sok mindenre fogok emlékezni ezekből a napokból életem végéig, szerencsére, és ezt gondolom ti is értitek már, ha ránéztek az utóbb napok blogjaira. De az egyik legemlékezetesebb pillanat vitathatatlanul az, amikor először jelent meg a víz, amikor először pillantottam le egy víztükörre. Ez pedig az első tóhoz kötődik, s nem is akárhogyan. A tó mélyebb, nagyjából téglalap alakú része töltődött fel először, s amikor az telítődött a forrásvízzel, gyönyörűszép türkiz színárnyalatot vett fel.
Felmentem a tó melletti földhányásra, és amikor onnan néztem le, a Balaton semmivel sem összevethető jellegzetes zöldeskék színe köszönt vissza. Sőt, valamivel később, amikor már a mély gödör környékére is kiöntött a víz, még alakjában is a Balatont idézte pár pillanatra. Mintha egy repülő ablakából néznék le a Balatonra, azaz az egykori Pelso-tóra.
A Balaton egyébként is a szívem közepe,
s nem azért, mert nyaralni járok oda, hanem mert a madárvilágáért szenvedélyesen rajongok, és már több mint harminc éve kutatom. Ezért hát több okom is van arra, hogy ezt az első tavat – a Balaton nagyon apró harmadunokatestvérét – Pelso-tónak nevezzem el.
Azért nem egyetlen tavat készítettünk, mert nem voltam biztos a dolgomban. Alaposan, évekig tanulmányoztam a Kisberek viszonyait, de nem szerettem volna elrontani semmit. Biztosra akartam menni, és szakaszokban látni, hogy mennyi a víz a különböző helyeken.
Biztató volt, hogy a víz már az első markolások után megjelent,
de azért az egy rövid ideig kérdéses volt, hogy mennyi idő alatt töltődnek fel a medrek, és az is, hogy milyen szinten töltődnek fel. Ezt a folyamatot szerencsére szépen nyomon követhetjük a fotókon.
A Pelso-tó gyakorlatilag másnap késő délutánra elérte a maximális vízszintet, vagyis azt a szintet, ahol a túloldalán már kifolyt belőle a víz a Nagypatak felé. A Forrás-tónál, ahol a perem magasabban volt, még négy nappal később is emelkedett a víz. Összességében úgy számolhatunk, hogy az új medrek kitöltése – még ha azok nagyok és mélyek is – maximum 5-6 napot vehet igénybe. S aztán – ha minden igaz – így, ilyen azúrosan, vízzel telítettek maradnak évszázadokig.
Óriási szerencsénk van a Kisberekkel! Ez a kis láp- és forrásfolt egy valóságos kincs!
Borítókép: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Ezek a tavak milyen távolságra vannak ahhoz az öskökényeshez ahol idegenek garázdálkodtak és beteg lettél – helyesebben a senki földje sávhoz, ami az önkormányzaté. Én nem tudok térképen tájékozódni, nem is próbálkozom, ez (is) Edit művészete. Csupán azért jutott eszembe, hogy ezt kis földi paradicsomot a három tavacskával senki nem bánthatja ugye?
Ez jó messze van onnan, teljes biztonságban. 🙂
A Kisberek épp a birtok átellenes végében van, a lehető legtávolabb midentől!
Annyiszor láttam, hallottam, hogy Pelso, de nem tudtam, hogy a Balatont jelenti. Megkérdeztem róla Csetit, ezt írta: A Balaton régi latin neve, Pelso, valószínűleg a rómaiak által használt elnevezés, és a pelagus szóból származik, ami tavat vagy tengert jelent. A rómaiak idején a Balaton vízfelülete már fontos volt, és a latin nyelvű névadás is ezt tükrözi. A „Pelso” név tehát a tó nagyságát és vízi jellegét emeli ki, bár az idők folyamán a Balaton név vált ismertté, valószínűleg a szláv blatno (mocsaras) szóból, amely a környező területek jellegére utalhat. – Ebben is hasonlít a Balatonra a Pelso-tó.
Nem hallottál még a Seuso-kincsről?
https://seuso.mnm.hu/hu/a-seuso-kincs/a-kincs-modern-kori-t%C3%B6rt%C3%A9nete