Láttad már, hogy milyen egy tó első naplementéje?
Vannak dolgok, amiket sosem láthatunk. Akad olyan is, amit azért nem látunk, mert egyszerűen nem volt szerencsénk. Más dolgokat nem látunk, de nem is akarunk. Megint más dolgokat voltaképp látnánk, láthatnánk, de mindent elkövetünk annak érdekében, hogy amikor elénk kerül, akkor bizony csukva legyen a szemünk. Aztán sokféle dolgot látunk elalvás előtt vagy álmainkban; valószínűtlen, szép és ábrándos dolgokat.
Van pár dolog, amire nem is gondolunk, mert valószínűtlenebb, mint egy meteor zuhanása, egy jéghegy letörése, egy vulkán kitörése. Bizonyos dolgok annyira valószínűtlenek, annyira nem a mi életünk léptékéhez igazodnak, hogy nem is gondolunk rá.
Ilyen például egy tó születése.
A tavak születése úgy van bennünk, mint évezredekig húzódó földtörténeti esemény. Olyasfajta folyamat végeredményének tekintjük a tavakat, amelyeknek kivárására, de még észrevételére sincs elég időnk, sőt, talán tíz nemzedék ideje sem volna az ilyesmire elég.
Nekem se jutott eszembe soha, hogy majd látni fogom egyetlen nap leforgása alatt egy tó, sőt tavak születését, ráadásul a saját tavaim támadnak létre majd így a semmiből. S csak amikor eljött ennek a napja, csak amikor láttam, hogyan tölti egyre feljebb a tómedreket a mélyből érkező hűs és tiszta türkíz-víz, akkor eszméltem rá, hogy amit most látok:
tavak születése.
És amikor 24 órával később megálltam a Kisberekben, az alkonyatban, a tavak partjánál, rádöbbentem, hogy bármikor, amikor tavak partján ácsingóztam, mindig sok ezredik, sok százezredik vagy milliomodik alkonyát láttam, de most, életemben először egy tó első alkonyát látom. Amiben most állok, olyasmi, amiben még nem álltam még: egy tó első alkonyában.
Egy tó első naplementéjében.
Azokban az első percekben, amikor a tó életében először tanulja, hogyan játsszon a horizont mögé bukó nap ragyogásával. Amikor a siheder tó először ízleli meg a maga békéjét, és amikor a siheder tó rezzenésében máris olyan erővel van ott a jövő, mintha ugyan máris híres és emlékezetes múlt állna mögötte.
Életemben először csodálkoztam rá arra, amikor az életre először csodálkozik rá egy tó.
Először álltam meg egy olyan tó mellett, aki életében először mondhatta magának: életem első napja szép nap volt – és kérlek, Nap, holnap, életem második napján is, térj vissza hozzám, hadd ragyogjam vissza rád a fényedet.
Borítókép: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több blog
Gyönyörű az írás és a videók is! 😍
Köszi 🙂
Nem láttam még.
De most olvastam, hogy hogyan látja egy boldog újdonsült tó-tulajdonos a tava első naplementéjét. 🥰
Szép lehetett!
A Föld gyermeke- milyen kristálytiszta csillogó csoda. Nagyon szép üdvözlet a tónak.
„Kék Tó tiszta Tó melyből az élet tüze árad ”
Nagyon szép dal a János Vitézből. Meg is hallgattam , megható , mint itt ez az írás és a videók.
Csodaszép!
Szívmelengető még nekünk is, akik csak filmen láthatjuk.