Megindultak a békák a telelőhelyek felé!
Szeptember tizedikén éjjel, a március elsejétől számított nyolcadik csapadékhullámban, megindultak a békák tömegei is. Ahogy azt egy korábbi posztban itt megírtam, aznap este bementem a városba. Este nyolc körül az addig csendes esőt felváltotta egy intenzív eső. Szakadt és állt a víz mindenütt, bevásárlásnál is iparkodnom kellett, hogy ne ázzon el minden teljesen, mielőtt beraknám a kocsiba.
A rezervátum felé vezető úton aztán 21:00 óra körül rengeteg békát láttam az úton. Körülbelül hét kilométeren át észleltem a békák vándorlását, egészen a birtokig. Sehol sem voltak olyan tömegesek, mint a frekventált szakaszokon tavasszal, de valamennyi béka szinte a hét kilométeres út minden szakaszán mozgott. Sajnos elgázolt békákat is láttam viszonylag sokat. A birtok felé közeledve több helyen is megálltam megnézni, milyen fajok vándorolnak. A békák túlnyomó többsége – amint azt várhattuk – barna varangy (Bufo bufo) volt, de akadtak erdei békák is (Rana dalmatina). Hiába reménykedtem, a ritkább békafajokkal, a gyepi békával (Rana temporaria) vagy a mocsári békával (Rana arvalis) nem találkoztam.
Több száz, de akár több ezer béka is megjelenhetett
az utakon azon az éjjelen, ami azért is örvendetes, mert a tavaszi nászidőszak után csak kivételes estekben találkoztunk békákkal a rezervátumban és a környékén (erről lesz még szó egy későbbi posztban). Hiába volt nálunk mindvégig stabilan víz a patakmederben és a Kisberek tavacskáiban. Idei kis békákat is csak párszor láttunk, kifejlett példánnyal pedig mindössze két esetben futottunk össze.
Ez akkor is roppant kevésnek tűnik, ha tudjuk: a mi rezervátumunkban élő békafajok csak nászidőre vonulnak a vizekhez, majd szétszóródnak a környék élőhelyein, elsősorban az erdőkben, ahol rejtett éjszakai életet élnek.
Azok a békák, akik mezőkön, mezőgazdasági táblákon, árkok mentén, kertekben töltötték a nyarat, szeptember tizedikén elérkezettnek látták az időt, hogy ők is visszatérjenek az erdőbe, ahol korábban teleltek. Egy esős éjszakán jóval könnyebb megtenni ezt az utat, mint száraz időben, ezért kihasználva a bőséges vizet, a környék békái nem vártak tovább. Elhagyták nyári szállásaikat, befejezték a vakációt, és megindultak a biztonságos téli búvóhelyek felé. Ez az őszi mozgás kevéssé ismert, ilyenkor nem is igen vannak békamentő akciók az utak mentén. Az ok egyszerű. Tavasszal koncentrált a kétéltűek mozgása a szaporodóhelyek közelében, így a védelmük is jobban megoldható. Ősszel viszont szétszórtan jelennek meg mindenfelé, így az őszi veszteségek kiküszöbölése lehetetlen.
Ritkán esik erről szó, de nem árt tudni: a békák egy része ősszel mindenképp elpusztul az utakon. Ez az évről évre ismétlődő veszteség nem igazán segíti az állományok fennmaradását vagy regenerálódását. Mégis reméljük, hogy azokkal a lehetőségekkel együtt, amit a rezervátum 2025. tavasza óta kínál, a környék kétéltűfaunája megmenekülhet. Ha a reméltnél lassabban is, de idővel regenerálódik majd.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Illusztrációk: Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több béka
Óhhh szegény békák- szeretem őket. Micsoda mázli, hogy éppen belefutottál a vándorokba.
Egyszerűbb megtaposni őket, mint összeszedni😠, nagyon szomorú!😪
Megszakad a szívem. 🙁
nekem is 💔