Indul a buli: az első békák és petecsomók az új vizeinkben!
Erre vártunk! Ezt akartuk! Féktelen öröm volt látni, ahogy az új víztestekben gyűlik a víz, amint a Nagypatak duzzasztott szakaszai mély, csöndes és barátságos vizű csatornává alakulnak, ahogyan a Kisberek tavacskáiban gyakorlatilag 24 óra alatt forrásvízzel telik meg a meder, és persze örültünk az első vízirovaroknak, az első vízimadaraknak, az első keringőbogárnak meg főképp, hisz egyúttal új fajt köszönhettünk a birtokon, de a szívünk mélyén leginkább arra vártunk, hogy mikor jelennek meg azok a vizeinkben, akik miatt ennyire sürgőssé vált tavak és duzzasztások készítése. Mikor jelennek meg a kétéltűek?
Az első béka – ahogyan azt megírtam ITT – már másnap felbukkant, de ez az erdei béka még csak azért (feltehetően), mert egyébként is ott volt a mederben, és a vízszint emelkedése miatt kényszerült előjönni a rejtekhelyéről. Nem is láttuk többet, mert talán visszahúzódott valamiféle menedékbe.
De aztán eljött a várva várt nap.
2025.03.12-én 15 óra 13 perckor a Kisberekben, a Tőzeg-tó déli oldalán álldogálva megakadt a szemem valamin. Előző nap arra gondoltam, hogy aligha fognak a békák olyan vizekbe örömmel petézni, amelyek tökéletesen sterilek, és nincs bennük semmiféle növényzet, de a fenéken sincsenek falevelek, gallyak, fedezékek, ezért néhány tönköt és ágat beleraktam a Tőzeg-tóba. Többek között ezt az installációt vizsgálgattam, amikor a sekély részen, a fenéken megpillantottam állóvizeink történetének első petecsomóját! Valamivel később pedig a mély rész oldalából kiálló víz alatti gyökérre ragasztva egy másik petecsomót is. Az első petecsomó kissé opálos volt a rárakódott finom üledéktől, a második gyönyörű tiszta volt egészen.
Ebből azt a következtetést vontam le, hogy az első már előző nap is ott lehetett, és amikor a rönköket raktam a tóba, felkavarva kicsit a vizet is, a visszaszálló üledék tette opálosssá a petecsomót. A másodikat viszont ugyanezen logika mentén nem rakhatták le máskor, csak 2025.03.11-ről 12-re virradó éjjel.
Csodálatosan boldog voltam, hogy ennyire gyorsan rátaláltak egy olyan víztestre, amiről egyetlen béka, egyetlen gőte sem tudhat – hisz eddig ezek nem is létezett! Alaposan kifigyeltem a Tőzeg-tavat, de békát nem találtam benne. Aztán megnéztem a Forrás-tavat és a Pelso-tavat is, de abban nem volt nyoma se békának, se petének. A sikereken felbuzdulva a Forrás-tóba is nagy ágakat raktam be, hogy a víz alatti ágakra petézhessenek a békák.
Ennél több nem is kellett volna a boldogsághoz aznap,
de még hátra volt a Nagypatak bejárása. Mert az minden nap kötelező, hisz ellenőrizni kell a gázlók állapotát, s nem kevésbé fontos az sem, hogy pontosan lássuk, melyik nap hogyan alakul az új élőhely benépesülése.
Az első kellemes meglepetés akkor ért, amikor még a duzzasztott szakaszok alatt, a Nagypatak sekély, alig 5-8 centis vízborítású részében (a Hermelinesnél) megpillantottam 2025 első barna varangyait, két kistermetű hímet. Kicsit aggódtam, hogy a sekély részeken lesz majd a több béka, de feleslegesen. Amint elértem a duzzasztott részeket, láttam, hogy szépen gyülekeznek az első barna varangyok, méghozzá döntő többségükben a duzzasztott szakaszokban, és olyan egyenletes eloszlásban, amire korábban 25 évig nem volt példa.
A Hód-gázlótól a legfelső Árasztó-gázlóig
többé-kevésbé egyenletesen oszlottak el a varangyok, körülbelül 20-40 példány. Nehéz a becslés, mert a nádassal benőtt szakaszokon nehéz észrevenni a fenéken lapuló varnagyokat. Ezen a napon ugyanis nemcsak az volt jellemző, hogy csupán egyetlen nőstényt láttam, hanem az is, hogy valamennyi varangy a fenékhez lapulva várta a nagy nász idejét, a nőstények érkezését. Csöndesek is voltak, nyugodtak is, de épp ezért nehezebb volt megbecsülni a létszámot.
Ugyanakkor két helyen is láttam már petecsomót, sőt:
az Árasztó-gázló fölötti részen, az Árasztó-vízen találtam egy békát, aki talán nőstény gyepi béka lehetett. Erről majd később részletesen is írok. A békától alig 10 centiméterre pedig megint csak egy petecsomót fedeztem fel! Talán már a ritka gyepi béka is lepetézett a Nagypatakba? Az nagy fegyvertény lehetne!
Azt tehát leszögezhetjük, hogy 2025-ben a birtokon a március 11-ről 12-re virradó éjjelen indultak meg a barna varangyok. Előtte pár napig enyhe, tavaszias idő volt és egy kis eső is esett. A nedves, meleg idő kedvez a békamozgalmaknak. A nagy párzási őrület természetesen akkor várható, ha megérkeznek a petézőhelyre – jelen esetben már a saját vizeinkbe! – a nőstények is.
Feszülten vártuk, mi fog történni, de másnapra (2025.03.13.) sem változott alapvetően a helyzet. Többen lettek a barna varangyok, lehettek már körülbelül 50-70 között, de nőstényeket továbbra sem láttunk, bár 2 új petecsomót találtunk a Nagypatakban. A Kisberekben semmi sem változott.
2025.03.14 -én egész délelőtt terepen voltam,
hosszú ideig a Nagypatak partján, s legalább 10-15 alkalommal végigmentem a parton (hisz szártépőztük a patakpartot és elkészítettük a nyiladékokat az árasztó-csatornáknak), de mivel esett az eső, nem láttam semmit. A békák minden bizonnyal továbbra is a fenéken lapultak, a felszínen pedig nem lehetett átlátni, mivel az eső miatt szünet nélkül fodrozódott.
2025.03.15-én délután ismét lementem, leginkább azért, hogy megnézzem, hogyan változtatta meg a viszonyokat az eső, mivel volt rá esély, hogy vasárnap, azaz március 16-án újra markolóval dolgozunk a Nagypatak gázlóin, és talán nekilátunk az Árasztó-csatorna elkészítésének is. De a terep túlságosan felázott (így a tervezett munkákat, a meteorológia előrejelzéseit is figyelembe véve átraktuk keddre, vagyis március 18-ra), és a Nagypatak is megáradt kissé. A korábbi vízmennyiség körülbelül megduplázódott, ezért kissé opálossá is vált, ráadásul rendkívül komor, borús időjárásunk volt egész nap. Ezúttal sem láthattam a patak alját. Egy helyen hallottam barna varangy hangját, de ennyi. A gyülekező varangyok nyilván továbbra is a vízfenéken várakoznak, ahonnan csak nagyritkán jönnek fel.
Úgy számolunk, hogy amint az időjárás ismét kedvezőbb lesz, jelentősen melegszik, a varangyok násza berobban, és olyan ívást láthatunk, amihez fogható sosem volt még itt.
Még épp időben, az utolsó pillanatban foglaltam össze, hogy mi volt a helyzet a békákkal az utóbbi 25 évben. Ha abból indulunk ki, hogy 25 év alatt egyszer sem láttunk 4-5 petecsomónál többet, akkor máris jól állunk, hisz a Kisberekben van kettő, a Nagypatakban pedig 5, ami összesen 7 petecsomó. Ez abszolút rekord.
De ez nyilván csak a kezdet.
Abban a pillanatban, amint a varangyoknál eldördül a rajtpisztoly, radikálisan változik meg a helyzet. Más fajok pedig – elsősorban a zöld levelibéka – csak jóval később lesznek igazán aktívak. Most tehát nem látunk mást, csak egyfajta csöndes rákészülést a nászra.
Számunkra viszont már ez is nagy élmény, és mindez máris vérmes reményekre jogosít fel minket. Izgatottan várjuk a felmelegedést. Az év egyik legizgalmasabb kérdése az lesz: végül hány békát számolhatunk a vizeinkben, és végül hány petecsomót találunk?
Utóbbi lehet a legegzaktabb mérőeszköz a kétéltű-védelmünk hatékonyságának mérésére, s higgyétek el, el is követünk majd mindent, hogy a lehető legpontosabb képet alkothassuk.
Borítókép: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
„valamennyi varangy a fenékhez lapulva várta a nagy nász idejét, a nőstények érkezését”- hát ez nagyon kedvesen vicces, honnan tudják a fiúbékák, hogy arra járnak majd a lányok? Húsvéti locsolkodás a békaországban:-)))) S ha csak egy lányka jár arra akkor a megvívnak ők is érte?:-)))
A hímek „brekegnek” is, így a nőstényeknek nincs nehéz dolguk, ha meg kell találni a hímeket 🙂 És igen, létezik a békák között is harc, még ha nem is annyira látványos, mint mondjuk a gímszarvasnál 🙂 🙂
Egy filmben láttam, hogy egyetlen nőstényt öt vagy hat hím is megpróbált megszerezni magának. Rá másztak, próbálták egymást lelökni róla. Szegény nőstény ki sem látszott alóluk! ☹
A nőstények általában meglehetősen egykedvűen viszonyulnak a hímekhez, akkor is, amikor sok hím van. Ha lesz majd intenzív nász, forgatok majd róluk 🙂
Így volt, pontosan! Nem tűnt izgatottnak egyáltalán, csak tűrt, és kivárta, hogy ki lesz a győztes. 🙂
Még olvasni is élmémy volt ezt a mesteri posztot, üdv. kedves varangyok! 🐸🐸🐸
Örülök, ezek szerint remélhetem, hogy a szokatlanul sok „Kert és vadon” blog az örömötöket szolgálja. Erősen indul a tavaszunk, annyira erősen, ahogy még nem indult soha. Remélem, közös szép emlékünk lesz ez az év! 🙂 Az a célom, hogy a létező lehető legközelebb vigyem hozzátok, ami itt történik – mert megérdemlitek 🙂
Kedves Cen’, mindig öröm az ilyen poszt, attól, hogy ritkábban kommemtelek, litániákat sem írok soha, attól még en mindig örömmel olvasom, mint imént a tüneményes barátposzáta érkezéséről is. 🐦🐦⬛🐸🐝🪲🌼🌿
Nagyon felkészült vagy már a kétéltűekből, ha ennyire vágod, hogy azok nem nőstény varangyok. Igaz, általában a fiúk kelnek fel hamarabb, és talán ők is vannak többen, várják a boldog pillanatot. De már ha vannak petecsomók, akkor a csajok sem annyira lusták. 🙂
A petecsomók kérdése megérne egy misét – írok is róla hamarost. Mert a látott petecsomók nem a barna varangy petecsomói, hanem erdei békáké. 🙂