Hajléktalanoknál is kimutatták az eddig főként élsportból ismert agyi betegséget
Egy eddig főként csak kontaktsportokból ismert agyi elváltozást, az ún. krónikus traumás enkefalopátiát azonosítottak hajléktalanokban a Semmelweis, a Torontói és az ausztrál Macquarie Egyetem szakemberei. A világon ez az első átfogó kutatás, melyben elhunyt hajléktalan emberektől származó agyszöveti mintákat vizsgáltak. A 34 eset közül négyben egyértelműen kimutatták a 2015-ös Concussion című film alaptémáját adó kórképet, kettőben pedig a betegségre utaló elváltozásokat találtak.
Bár a szakirodalomban először 1928-ban bokszolóknál írták le,
a gyakran csak angolul használt ún.chronic traumatic encephalopathy (CTE) 2005-ben vált közismertté, amikor dr. Bennet Omalu amerikaifutball-játékosok, köztük Mike Webster agyszöveti mintáiban azonosította ezt a krónikus idegrendszeri betegséget. Történetüket később a hollywoodi Concussion című film dolgozta fel, melyben az Oscar-díjas Will Smith alakította Omalut – ezért a szerepért Golden Globe-jelölést is kapott.
A CTE ismételt fejsérülések következtében alakul ki, és jelenleg csak boncolás után lehet diagnosztizálni. Az agyban egy tau nevű fehérje rakódik le jellegzetes mintázatban, ami az agysejtek pusztulásához, majd idővel viselkedészavarokhoz, hangulatingadozáshoz, agresszióhoz, memória- és mozgásproblémákhoz vezethet.

A mostani nemzetközi kutatás eredményeit
az Acta Neuropathologica című szaklapban publikálták a három egyetem szakemberei. A vizsgálati alanyok 41 és 67 év közötti életkorukban elhunyt, hajléktalan személyek voltak, többségük férfi. Négy agyi mintában a kutatók megtalálták a CTE jól ismert jeleit, két további esetben pedig részleges, de hasonló elváltozásokat mutattak ki. Ez az első alkalom, hogy Európában, nem sportolói populációban igazolták a betegséget. A vizsgált alanyok közül senki sem volt hivatásos sportoló vagy katona – vagyis a mindennapi életben elszenvedett ismételt fejsérülések is elégnek bizonyultak ahhoz, hogy agyi károsodás alakuljon ki.
„Eredetileg Alzheimer- vagy Parkinson-kór korai jeleit kerestük a mintákban,
ehelyett teljes meglepetésünkre CTE-t fedeztünk fel olyan embereknél, akiknek semmi közük nem volt a kontaktsportokhoz” – mondta dr. Danics Krisztina, a Semmelweis Egyetem Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézetének adjunktusa, a tanulmány első szerzője. „Ez is azt bizonyítja, hogy a mindennapok során ismétlődő, kisebb-nagyobb fejsérülések is összeadódhatnak egy életen át, és hasonló folyamatokat indíthatnak el, mint a kontaktsportot űzőknél.”
Az Egyesült Királyságban az elmúlt években új irányelveket vezettek be az utánpótlás-futballban is, hogy csökkentsék a fejsérülések kockázatát.
Korábban egy ausztrál kutatás bántalmazott nőknél kimutatta
a CTE-hez köthető agyi elváltozásokat. A hajléktalan emberek körében is gyakoriak a fejsérülések – balesetek, verekedések vagy esések miatt. A kutatók szerint ezért fontos felismerni: az olykor agresszív vagy erőszakos viselkedés nem feltétlenül ok nélküli, hanem akár CTE következménye is lehet.

„Felfedezésünk alapvetően változtathatja meg
a hozzáállást ehhez a betegséghez és a hajléktalan populációhoz” – mondta dr. Kovács Gábor Géza, a Torontói Egyetem Tanz Neurodegeneratív Betegségek Kutatóközpontjának vezető kutatója. A tanulmány utolsó szerzője hozzátette. „A CTE nem csak sportolók betegsége, és ezt az egészségügyben, a szociális ellátásban, sőt a későbbiekben esetleg bírósági ügyekben is figyelembe kellene venni.”
Az érintett hat esetben
a memóriaért felelős agyterületek károsodása egyértelműen eltért az Alzheimer-kórban látott mintáktól. A kutatók más, idős korban gyakori elváltozásokat is találtak a vizsgálat során, például az ún. argyrophil szemcsés betegséget, ami különösen meglepő, hiszen itt viszonylag fiatal embereknél jelentkezett.
„Kutatásunkban nem a genetikára, hanem a szociális és környezeti hatásokra fókuszáltunk. Szigorú kiválasztási szabályokat alkalmaztunk: csak olyan elhunytakat vontunk be a vizsgálatba, akik hosszabb időn át hajléktalanként éltek, és minden esetben ugyanazzal a módszerrel elemeztük az agy- és gerincvelőmintákat. Ez volt az első ilyen jellegű és ennyire átfogó kutatás a világon, mely során az esetek mintegy 12 százalékában találtunk CTE-t” – magyarázta dr. Shelley L. Forrest, a Torontói és a Macquarie Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.
A nemzetközi kutatócsoport szerint következő lépésként olyan diagnosztikai módszerek kifejlesztésére lenne szükség, melyekkel a betegséget még élő személyekben és minél hamarabb fel lehet ismerni, mivel a rutinszerű MRI-vizsgálat erre jelenleg nem alkalmas.
Erdélyi Angelika
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: Semmelweis Egyetem, továbbította a Helló Sajtó! | Illusztrációk: Pixabay

Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több egészség










































Láttam a filmet. Megdöbbentő szembesülni azzal, hogy mennyire a pénz uralma dominált ebben az esetben is. Ha jól emlékszem, a film azt sugallja – joggal -, hogy például az amerikai foci olyan kockázatokkal jár, annyi sportoló életét teszi tönkre, hogy indokolt volna egyszerűen megválni ettől a sporttól. Csakhogy nemcsak egy tradíció felszámolása nem lehetséges, hanem a rá épülő gigantikus üzlet sem engedi ezt. És ami dominál: a mismásolás, az elhallgatás, vesztegetés, fenyegetés… Halkan jegyzem meg: az ilyen esetek miatt kapok agyvérzést, amikor azzal jönnek itthon, hogy „ilyen is csak nálunk van”. Ez a létező legnagyobb kamu duma, amit évtizedek óta hallgatok, és azt gondolom: senki, egyetlen megmondó sem lehet annyira tájékozatlan, hogy ezt az ordas nagy hazugságot ne tudatosan terjesztené. Ez a mi lelki amerikai focink. (Youtube-csatornákat húznak fel erre!) Tényszerűen nem igaz, hogy csak nálunk írhatnak felül például üzleti, politikai, vagy egyéni (végtelenül önző) érdekek fontos és egyértelmű egészségügyi vagy népjóléti, morális vagy egyszerűen csak józan szempontokat. Az amerikai foci károsultjairól szóló filmhez hasonló filmek és amerikai sztorik füzére elérne a Holdig is. A nálunk terjesztett mantrák és „mondások”, hamisságok sora viszont a Marsnál is tovább érne, kilógna a Naprendszeren túlra.
A kézilabdában is új szabályt vezettek be a kapusok védelmében. Szigorúbb büntetést kap az, aki fejbe dobja a kapust, ha a dobó tisztán, falt nélkül lőhet, vagy hetest lő. (Pedig a kézilabda nem kifejezetten kontakt sport.)
Szkeptikus vagyok, 34-ből 4 pozitív eset, ennyi esetből levonni bármilyen következtetést…fura, csodálkozom.
A funkcionális képalkotásban van tau protein kimutatásra vizsgálat az agyban- PET/CT. A link egy 2025-s cikk belga szerzőktől, de ha bárki rákeres, rengeteg cikk van róla szép képekkel. Diagnosztikai módszer van-nem kell kifejleszteni :-)) , elérhetősége nincs-itthon. Egyetlen vizsgálati módszer van itthon pl. Alzheimer kórra szintén PET/CT-vel (Vizamyl a művészneve – amiloid kimutatás az agyban), sajnos nincs befogadva, study keretében vizsgálnak központok. Szóval a demencia kutatás és diagnosztika sehol sincs itthon, míg a világban már vannak jó tracerek amit rutin eljárásban használnak. Valóban az MR az korlátozottan alkalmas erre. Maradnak a mentális állapotot felmérő tesztek.
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0001299825000315
Még az jutott eszembe, bocsi ha ismétlem magam, valamelyik orvosi vonatkozású cikknél lehet, hogy már szóba hoztam- a demencia került a világon az első helyre a betegségek sorában, szóval ez mindenütt probléma, beelőzte a krónikus betegségcsoportba átkerült rákot.
A folyamatos trauma nem csak az agyat teszi tönkre, hanem pl. az útépítő munkásoknál a hosszan tartó vibráció(aszfalt törés ütvefúróval) Raynaud kórt vagy szerű tüneteket okoz- ez keringési probléma az ujjakban. Pl. hideg hatására elfehérednek az ujjvégek és ez fájdalommal is jár. Amúgy meg biztosan éreztetek már olyant szorongás vagy stressz állapotban, hogy elzsibbad a kezetek vagy a lábatok, szóval visszatérve a cikkhez, a stressz és a verbális meg fizikai bántalmazás is ugyan úgy okozhat demenciát a tau protein révén , mint a bokszolóknál az ütés, vagy a Cen által említett amerikai fociban. Sajnos egészen közelről ismerek valakit aki az élethosszig tartó bántalmazó kapcsolata megoldásaként demenciába vonult- kikapcsolta az agyi működéseit, ahogy B.Gy. is írta a könyvében, hogy a demencia egy lehetőség a stressz megoldására.
Szóval ne verjétek a fejetek a falba, ha valamit nem jól csináltatok és rájöttök:-))) Amúgy régi tervem a munkahelyemen, hogy valahogy beférkőzöm a demencia vizsgálók közé PET-ben.