Először van bagoly a vadkamera felvételein!
Nagyon bosszús vagyok. Illetve annyira nem, de egy kicsit mindenképp. Annyira igyekszem mindent mindenkor mindig mindenhogyan megírni, s nem azért, mert grafomán vagyok, még csak nem is azért – és ezért bocsánatot kérek –, mert sokan várják az újabb fejleményeket (mert hiszen meggyőződésem, hogy páran néha talán már unják és nem értik, miért írok meg minden apróságot kvantummechanikai részletességgel), hanem mert íróként és kutatóként is pontosan tudom, milyen fontosak a részletek. És azt is tudom, hogy dokumentálás nélkül szinte semmi sem ér semmit. És itt most elmaradt egy dokumentálás, csupán az a szerencsém, hogy hiteles tanúm van Mara személyében.
2025. szeptember 26-án (14:30) lőttem néhány fotót az Újvadföldnél, ahol újabb fejlesztéseket csináltunk. Korábban a legjelentősebb változás az volt, hogy fűnyíróval is rövidre fazoníroztuk a kamera előtti területet. Ezúttal a „kép” bal oldalán, a Sakál-tóka medrébe beállítottunk két száraz fatörzset oly módon, hogy azok az Újvadrétre nyúljanak ki a látómező bal szélén. Továbbá a kamera bal oldalán lefektettünk egy leszakadt égerágat is.
Három célunk volt az új installációval.
- Az első (kevésbé fontos cél), hogy az Újvadrét látképét változatosabbá tegyük.
- A fatörzsekkel ragadozókat, nappal egerészölyvet, éjjel baglyokat akarunk a helyszínre csalni.
- A vékony ágakkal az énekesmadarakat szeretnénk a látómezőben tartani.
Mennyire reális baglyokat várni egy ilyen helyen?
Számos ponton landolhat egy bagoly a rezervátumban. Főként egy olyan területen, mint amilyen a miénk, ahol a holtfát is védjük. Mégis úgy gondoltam, ezt meg kell próbálni, és lehet esélyünk arra, hogy baglyokat is felvegyünk. Erre azért gondoltam, mert gyakoriak a rágcsálók a vadkamerák éjjeli felvételein. Az Északi-égeresnél épp úgy, mint az Újvadréten. Nem egy bonyolult összefüggésről van szó. Ahol több a takarmány – már pedig ezeken a területeken folyamatosan rendkívül nagy táplálékbőség van –, ott a rágcsálók is összejönnek és felszaporodnak. A bagoly pedig nem egy tökkelütött jószág, természetesen ott vadászik, ahol a legtöbb a rágcsáló. A legtöbb bagoly pedig lesből vadászik. A leggyakoribb erdei fülesbagoly (Asio otus) és a macskabagoly (Strix aluco) is.
Marának mondtam is aznap, hogy fejlesztettünk az Újvadföldön, és elsősorban azért, hogy éjjel – előbb-utóbb – kapjunk felvételeket baglyokról.
Egy hetet sem kellett várni.
2025. szeptember 30-án este 21:16-kor megérkezett az első bagoly az Újvadrétre, és szépen felült az egyik fatörzsünkre. A várakozásnak megfelelően elsőként erdei fülesbagoly (Asio otus) érkezett. Érdekességképp írom, hogy 2025. október elsején este született egy olyan felvétel az Északi-égeresnél Kétszem-bikáról, ahol a háttérben jól hallhatóan, és viszonylag hosszan macskabaglyok (Strix aluco) hangoskodnak. Ez a faj várható másodiknak a felvételeken. Mert reméljük, hogy lesz folytatás. A Webrezervátumot is muszáj továbbfejleszteni, főként a madármegfigyelések miatt, így tehát a megfigyelési pontok szaporodásával a baglyok megfigyelésének esélye is növekedik majd.
A közeljövőben elsősorban a gyöngybagoly (Tyto alba) és a kuvik (Athene noctua) megkerülése várható. De nem zárhatjuk ki a ritkább bagolyfajokat sem. 2024. januárjában volt nálunk új faj az uráli bagoly (Strix uralensis). Ez a nagy termetű, ritka, főként a tajgaövben és a Kárpátokban fészkelő bagolyfaj télen elvetődhet erre. Szeret is üldögélni oszlopokon, kerítéseken. De az urálinál is ritkább fajokat sem zárhatunk ki. Észleltek már a régióban uhukat (Bubo bubo), nekünk pedig vannak bizonytalan megfigyeléseink gatyáskuvikról (Aegolius funereus) is.
Összefoglalva (erősen laikus hangnemben): bármi megtörténhet.
Ez tehát bejött. Nagyon hamar. Ahogy oly sok minden 2025-ben és az utóbbi években. Ezért erősítem meg ismét: rendkívül káros az az egyre divatosabb, és művelt fők által is terjesztett „filozófia” (szerintem valójában csak semmitmondás), ami szerint nem érdemes, mert nem is igen lehet tervezni. De érdemes. A világ igenis megdöbbentő mértékben kiismerhető. Ezért sok minden, többek között az élet is jelentős mértékben tervezhető. Persze nem teljesen. De nagy arányban. Ebben áll a szabadságunk és ebben áll az élet értelme is. Aki ennek ellenkezőjét szajkózza, az az élet értelmét kérdőjelezi meg – már amennyiben az életet akkor tartjuk elviselhetőnek és értelmesnek, ha van benne némi szabadságunk.
Ami a vékony gallyakat és az énekesmadarakat illeti. Azt észleltük, már viszonylag korán, hogy szajkók, széncinegék és csuszkák rendszeresen mennek rá a kukoricára és a zabra. A vékony ágakkal azt akartuk segíteni, hogy tovább maradjanak a képben. Ráadásul itt a hideg, így megengedett már olajos magvakkal etetni (napraforgóval). Így kaphatunk egy olyan kameraállást, ahol éjjel nagyvadak, szarvasok és vaddisznók – ÉS BAGLYOK – dőzsölnek, nappal pedig sürög-forog az aprónép. Erről viszont már egy másik posztban írok. Most előzetesként csak annyit: október elsején raktunk már ki napraforgót is egy keveset az Újvadrétre, ami másnapra szinte teljesen elfogyott, és a felvételeken felbukkantak már a gallyakon ugráló cinegék is.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Illusztrációk: Pixabay & Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Tényelg mondtad. 🙂
Köszönöm – és hitted volna? 🙂 🙂 mármint hogy aztán tényleg lesz bagoly 🙂
Persze. 🙂 Mindig az van, amit mondasz. 🙂
😎😎😎😎😎😎
Okos tervezés, és madárésszel gondolkodás. 🙂 Lesz még ott pár bagoly. Lassan összeáll az őszi, téli rend.
🙂 🙂
Milyen szépen alakul a ház népe- jönnek a vendégek sorra a terített asztalhoz. Ki gondolná, hogy az ágak, amit más simán összeszed mert rendetlennek érzi a területet, ilyen fontosak a madarak csalogatásához. Szeretem a baglyokat,ha van az ember közelében, olyan homing érzése lesz.
Alakul, igen, holott ez még mindig csak a kezdet, mert egyelőre csak az út elején tartunk. De ilyen részletesen, ilyen mélységben még sosem láttuk a vadvilágot. 🙂 Jönnek a madarak is, és már a 2026-os mézelő zónákat is úgy tervezzük, hogy azokról is a lehető legszebb közvetítéseket adhassuk majd.
Ha nem világítana a szeme az éjszakai felvételen, akkor a telefonon nézve én valószínűleg észre sem veszem. Az is segített, hogy a 20 másodperc alatt egyszer pislogott is. 🙂