Csodálatosan zöld a sétány és végre készülhetünk az árasztásra!
…és elérkeztünk a tizedik csapadékhullámhoz is
Miután vasárnap (szeptember 14.) megint esett valamicske eső, és miután jól megírtuk megint, hogy ez mennyire kicsit segített csak a vizeink pótlásában, rá két napra, szeptember 16-án, kedden, megint kaptunk egy csöndes, jelképes esőféleséget. Ez volt a 2025. március elsejétől számított tizedik csapadékhullámunk – ami megint csak nem segített hozzá ahhoz, hogy a víz megmozduljon a patakmederben (ahol is június negyedikén megállt a víz folyása, s azóta sem indult újra).
Mivel a legutóbbi posztban, amiben a vízállásunkról volt szó, alaposan kitárgyaltuk, hogy ezek a kis esők csak arra jók, hogy a lejtőinkről befolyó vizecske enyhén emeljen a duzzasztott szakaszokban „pangó” állóvizeken, és mivel a tizedik csapadékhullámnak is épp csak ennyi hatása volt, ezúttal koncentráljunk a jövőre.
Mert hamarosan jelentős változás jöhet.
A korábbi értékeléseknél mindig azt kellett írnom: a prognózisok szerint nem várható jelentősebb csapadék. Így nemigen volt reményünk az utóbbi két és fél (!) hónapban arra, hogy helyreálljon a völgy vízháztartása. Nade most! A jóslat szerint jövő héten szerdától (szeptember 24.) záporok, majd péntektől már tartós esők rúghatják be az ajtót (ezzel együtt a nyári meleg is megszűnik).
Talán most lesz jelentősége annak,
hogy a szeptemberi miniesők és törpezáporok lassanként mégis csak átnedvesítették a talajt, lassanként csak-csak pótoltak valamennyit a patakmeder vizeiből. Nem mindegy, hogy a teljes feltöltés milyen bázisról indul. Ebből a szempontból már jóval korábban átjutottunk a holtponton, de épp csak elemelkedtünk tőle. A nagy és drasztikus aszály-válság megszűnése épp csak annyit jelentett a mai napig, hogy a helyzet nem romlott tovább. Lényegi és látványos javulás azonban mindmáig nem történt.
Most látunk először esélyt arra, hogy visszatérjünk a június eleji (esetleg a májusi) állapotokhoz. Ha a következő hétvége valóban tartós és bőséges esőt hoz, akkor esetleg megindulhat a víz a patakon megint, sőt: esetleg végre keletkezhet öntésterület is (több mint negyed éve várunk erre!). Így talán a következő hét – hosszú várakozás után – végre ismét az egyik legforradalmibb hét lehet a rezervátum életében.
Szerencsére a völgy előkészítésével (kaszálás az öntésterületeken) rég végeztünk, már a szarvasbőgés előtt. Hisz naivan abban bíztunk, hogy szeptember eleje meghozza az árasztások lehetőségét. Azért akad még kisebb munka, amit a jövő héten kellene elvégezni. A patakparti sétányon szeptember első hete óta ugyanis megerősödött a gyep (és csodaszépen kizöldült). Muszáj volna levágni záros határidőn belül. Lehetőleg az esők előtt. Le is nyírtuk volna a napokban, ha nem dübörögne épp a szarvasbőgés, és mi nem vigyáznánk a szarvasok nászi nyugalmára.
Hétfőn egyeztetek a vadászokkal is, és vélhetően hétfőn letolom a patakparti sétányt. Azt is elhatároztam, hogy akkor már egy füst alatt az Újvadrét kicsiny területét (200-300 négyzetméter) is, méghozzá fűgyűjtővel, hogy azt a részt a lehető legjobban meg- és kitisztítsam. Így a vadak (és madarak) is „sterilebb” körülmények között ehetnek ott. Bevallom: az is szempont, hogy fotogénebb legyen az a rész. Átláthatóbb, rendezettebb. Az ott készült felvételeken jobban kiemelkedjen a téma (a vadak és madarak), és a homogén felületek miatt könnyebb legyen feliratozni is.
Ez az a terület, amit szeptember elsejétől vadkamerával figyelünk.
Az egyik éjszakáról össze is raktunk egy több mint egy órás videót. Ez a területrész a tervek szerint a továbbiakban is fontos vadkamerás, kutatási terület lesz. Úgy számolunk, hogy amennyiben nemcsak szelíd vízszintemelkedés jön, hanem komoly áradás, nem elképzelhetetlen, hogy az Újvadrét szintén víz alá kerül. Mellette a Sakál-tóka megtelik és körülbelül két méter magasan áll majd benne a víz. Ha ez esetleg valóban megtörténne, akkor ennek a parcellának a kamerázása már nem a nagyvadak, hanem a vízimadarak miatt válhat érdekessé.
Továbbra is bizakodunk, mérlegelünk, tervezünk és készülődünk. Mindenre, ami jó és érdekes. Maradjatok velünk ti is, és drukkoljatok, hogy októberre valóban visszaállhasson a patakmederben a normális menetrend, és a patakban az történjen, amire egy patak való:
folyjék benne a víz!
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Fotók: Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Aza szép zöld gyep😍emlékeztek Rajz Jànossal a filmre? Az égig érő fű, nagyon szerettük🥰. Szép a sétàny nagyon. Ha tébyleg tartòs eső jön jövő péntektől és lehűlés, akkor a patak is feltàmad.
Hogyne emlékeznénk! Akárhányszor vetítették (mert akkor ez még így ment, két csatorna a tévén, és annyi), kiürültek az utcák. 🙂 Mint amikor a Kántor ment…
Tyutyu és Csupati. 🙂🙂
Megvan a könyv is, mind a két kötet. 🙂
„…az nagyon fog nekem hiányozni. A gyep.”
Fónay Mártára is emlékszem, meg a többiekre is. 🥰